15557.htm CIMSZO: Zsoltárfordítások SZOCIKK: Zsoltárfordítások. A magyar nyelvű Zs. története visszanyúlik a nyelvemlékek koráig. Legrégibb zsoltárszövegünket az Apor-kódex (XV. sz.) bibliamásolata őrzi. Nyelve halvány és színtelen. Élénkebb menetű, világosabb, sikerültebb fordítás is akad e korban (Festetich-, Czech-kódex). Későbbi kódexeinkben már mutatkozik némi fordítói tudatosság (Döbrentei-kódex), sőt van olyan zsoltárfordításunk is, melynek nyelve emelkedettebb és az eredeti Zsoltárok hangulatgazdagságát kifejezni igyekszik (Keszthelyi-Kulcsár kódex). Fejlődést jelölnek a Batthyány-kódex könnyed, változatos hangú Zsoltárai. A reformáció korának zsoltárköltészete prózában indul meg (Gálszécsi István 1536). Megjelenik az első önálló zsoltárkönyv (Székely István 1538). Napvilágot lát Heltai Gáspár szabatos prózai fordítása (1560). A Zsoltárok hangulatában és a Zsoltárok frazeológiájával megírt imádságos vallomások Ecsedi Bátori István zsoltárai. A század végén hagyta el a sajtót Károli Gáspár első teljes és egységes bibliafordítósa (1590), melynek zsoltárszövege a gondolatok közlésében világos, nyelvében pedig korszerűen magyar. A XVI. sz. verses zsoltárfordításai lényegileg parafrázisszerű átdolgozások. Az egykor nemzeti költemények egyszerűségére, közvetlenségére ránehezedik a keresztény vallás terminológiája és az eredeti Zsoltárok tömörségét, fordulatosságát, drámai rövidségét a prózává színtelenedé nehézkes verssorok váltják fel. (Batizi András, Siklósi Mihály stb.) Költői tehetségű zsoltárfordítók e korban Sztárai Mihály, Szegedi Gergely, Szkaricza Máté, Balassa Bálint. Bogáti Fazekas Miklós nevéhez fűződik az első teljes verses zsoltárfordítás (1582— 1683). Héber szöveg alapján készítette el kellemes hangzású fordítását, melyből hiányzik minden anakronisztikus betoldás. Az unitárius szerző zsoltárait a szombatosok is elfogadták. A XVI. sz. zsoltárfordításai megvannak a század folyamán megjelent énekeskönyvekben (Huszár Gál 1560, Gönczi György kis Gradualja 1590 stb.). A XV. sz. három teljes zsoltárfordítással gazdagította az irodalmat: Szenczi Molnár Albert «Psalterium Ungaricum»-a 1607. jelent meg. Fordításában a Marot-Béza-Goudimel francia és a Lobwasser Ambrus-féle német zsoltárokat tartotta szem előtt. Értelmes, világos fordítást adott magyaros nyelven, de verstechnikája nem tudót megküzdeni a tartalom-forma-dallam hármas nehézségével. Keddi György Bibliájában (1626) vették kézhez először a magyar katolikusok a Zsoltárok egységes prózai fordítását. Nyelvében, stílusában Pázmány Péter prózájának utánérzője. Széleskörű, zsidó nyelvi és irodalmi tudással fordította le az eredeti héber Zsoltárokat a szombatos vallásfelekezet legkiválóbb tagja: Péchi Simon. Tökéletes hűséggel fejezi ki a Zsoltárok értelmét, könnyed magyar nyelven hullámzik végig prózai fordításán a Zsoltárok hangulata. A XVII. sz. zsoltárfordításai kéziratos Bibliákban maradtak fenn. Nem önálló munkák. A már is mert fordítások jelentéktelen átdolgozásai. (Nagy megyeri Besnyei György, Sartorius Szabó János stb.) A nyelvújítás diadala után a régi biblia- és zsoltárfordítások prózájával szemközt állott a XIX. sz. új, élő magyar stílusa. Az idő kikezdte bibliaszövegeket a kor stílusszínvonalára kellett emelni. A katolikusok a Káldi-féle Bibliát dolgozták át. Ma is használatos szövege Tárkányi Béla műve (1865). A reformátusok a Károli bibliát használják, melynek szövegén idők folyamán többen javítottak. (Szenczi Molnár, Bél Mátyás stb.) Tarkanyi Béla trochaikus menetű verssorokban írta át a Zsoltárokat (1857), Kálmán Károly híven és költői hivatottsággal tolmácsolta a Zsoltárok szépségét. Mesterkélt verselése azonban elüt a Zsoltárok szellemétől. Sok szempontú kísérlet a zsoltárstílus-megoldás felé Sík Sándor modern magyar jambusokban írt zsoltárfordítása (1923). Dallamos-rímes formákban parafrazálja Dávid király énekeit elszórtan megjelenő zsoltárverseiben Telekes Béla. L. Magyar zsidó zsoltárfordítások. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5557 .cimszó a lexikon 1024 . oldalán van.