15552.htm CIMSZO: Zsinagóga SZOCIKK: "leghíresebb volt a nehardeai, amely iskolával kapcsolatosan világhírre emelkedett s ahol a pátriárkák voltak a vezetők, fejedelmi rangban és jogokkal. Sok adat van arra, hogy a keresztények is eredetileg a Zs.-ban tartották számos helyen istentiszteleteiket, amíg a különválás meg nem történt (l. Kereszténység és zsidóság viszonya) s Pál is rendszerint ott prédikált. Később az elkülönítést kényszerrel hajtották végre az állami intézkedések, ott, ahol erre szükség volt. Alexandriában, az V. században, magának Cyrill püspöknek a sugalmazására fosztották ki és alakították át keresztény templomokká az ottani Zs.-kat. A barbár pusztításoknak a római birodalom területén Theodosius császárnak és fiának, Arcadiusnak a tilalma igyekezett véget vetni már a IV. sz. végén, az V. század elején azonban II. Theodosius megtiltja az új Zs.-k építését. Hasonló akadályokat találunk az V—VII. sz.-ok-ban a merovingi frank királyok területén is. Szándékos Zs.-pusztítások is bőven vannak feljegyezve, így az orleansi 580 körül, míg 535. Justinianus császár elrendeli az összes Zs.-knak keresztény templommá való átalakítását. Ily intézkedések a középkor különböző századaiban folytonosan jelentkeztek, hol egyik, hol másik állam területén s főkép a XIV—XV sz. nagy zsidóüldözései kapcsán előbb Franciaország, majd Castilia és Aragónia területén, ahol máig fennáll a keresztény templomokká átalakított öt nevezetes Zs., egy Saragossában, kettő Toledóban (ma már múzeum) s kettő Sevillában használatban, míg a nem kevésbé híres segoviai Zs., mint keresztény templom 1899. égett le. A mohamedán világban is több moseává átalakított Zs. őrzi a régi Zs.-építkezés emlékeit. A ma is használatban levők közül legrégibbek a wormsi a XI. sz.-ból s a prágai «Altneuschul», melynek alapítási éve ismeretlen, továbbá az 1675-iki amsterdami nagyszefárd Zs.es az 1701-iki londoni Bevis Marki Zs., úgyszintén a hét velencei Zs., melyek még régebbiek. A francia- és olaszországi régi ghettó-utcák megmaradt részein ma is van még számos középkori Zs. Külön figyelmet érdemelnek az orosz-és lengyelországi régi fa-Zs.-k, melyek már a XVIII. sz.-i Bodenschatz keresztény írónak feltűntek, s amelyeket csinosaknak mond; különösen Amsterdam, Hamburg, Prága és Fürth Zs.-it tartja .szépeknek. Érdekes az erdélyi Náznámfalva többszáz éves fatemploma is. Nagy változást a Zs.-nál az emancipáció hozott létre s ehhez képest a XIX. sz. közepén megkezdődtek világszerte a modern Zs.-i építkezések (l. Zs.-i építkezés). A mai nagy Zs.-k többnyire akkor létesültek az egész Európában s így Magyarországon is, ahol nemcsak a főváros, hanem az Alföld legtöbb Zs.-ja az ötvenes évekből való. (A hazai Zs.-k pontos keletkezési évét l. az illető hitközségeknél.) Az Amerikai Egyesült Államok nagy városaiban óriási térfogatú és a legkülönbözőbb stílusokban épített Zs.-k díszlenek. Európában a legszebb modern Zs.-k: a párisi Rue de la Victoire-on levő főtemplom, a firenzei, a breslaui, a bécsi Türkengassei szefárd (mór stíl), a drezdai (tiszta bizánci stílus) és a római nagy Zs.-k, míg Magyarországon a budapesti Dohány-utcai, a szegedi, szolnoki, temesvár-gyárvárosi stb.-ek a legimpozánsabbak. A Zs.-kat eredetileg a tószafistáknak a Sabbat-traktátus 11a. helyére alapított véleménye szerint, a rendelkezésre álló legmagasabb helyen kellett építeni, de ezt természetesen nem lehetett betartani. Másrészt a ghettók Zs.-it sem szabad volt oly házban elhelyezni, ahol felette laktak, ezért a felsőbb emeleteken rendezték be a Zs.-t mint az olaszországi ghettók megmaradt számos Zs.-ján látható. Ugyancsak a tószefta szerint a Zs. kapuinak kelet felől kellett lenniük, de a gyakorlatban már a középkorban a frigyszekrénnyel szemben volt a kapu, míg kelet felé a frigyszekrényt helyezték el s azzal szemben álltak az imádkozok. A Tórákat őrző frigyszekrény elhelyezése egyébként mai napig sem egységes (l. Almemor) s az orthodoxoknál és a szefárd Zs.-ban középen van, ami úgy látszik, régi keleti intézkedés, mert Maimonides is ezen az állásponton van. Ezeken a helyeken tehát a rabbik és az elöljárók a frigyszekrény irányában helyezkednek el s velük szemben állnak az imádkozók. A Zs. iránt feltétlen tiszteletadás nyilvánulása kötelező s a világi ügyekkel való foglalkozás, a beszélgetés, a tiszteletlenség stb. a vallás tilalmaiba ütköznek. A Zs.-t ill. annak udvarát nem szabad átjáró háznak használni, a használaton kívüli régi Zs.-t az új felépítése előtt nem szabad lerombolni s annak lerombolását egyáltalán csak kényszerítő körülmények folytán engedte meg régebben a zsidóság. Zs.-i építkezés. Hogy a Zs.-kat eredetileg határozott judaeai stílusban építették volna, illetőleg, hogy volt-e önálló Zs.-i stílus, azt teljes határozottsággal nem lehet állítani. Azok a legrégibb Zs.-k, amelyeket a mohamedán világban Tudelai Benjamin látott a XI. sz.-ban, többnyire csak a tradíció szerint voltak bibliai eredetűek s az a tény, hogy némely pátriárka s bibliai személyiség sírjánál Zs.-k voltak, nem bizonyít mást, mint mohamedán hatást, amely az építkezésben is érvényesült. Van azonban elvitathatatlanul régi Zs. is, amely az önálló zsidó államból maradt fenn romjaiban s ez a Kfar Bíraimben kiásott Zs. romjai. Ennek három kapuja volt díszítésekkel ellátva, főleg a középső mely fél ív alakú volt; az egész Zs. derékszög alakúvá lehetett tervezve s oszlopok tartották. A templom ajtaja nyugat felől állott, míg keleten a frigyszekrény volt elhelyezve s igen fontos, hogy már ennek az ókori palesztinai Zs.-nak az almemorja közepén feküdt a legnagyobb valószínűség szerint s hogy külön volt a női gallérja. Ennek a romokban megmaradt ókori palesztinai Zs.-nak a stílusa is már vegyes s az oszlopcsarnok görög hatásra vall. A Zs.-építkezésnél egyébként a zsidók mindig a divatos stílust, s a környező népek stílusát követték, csupán a kereszttervet kerülték el. Ezért láthatunk tiszta és kevert mór-stílus mellett, tiszta bizánci-stílusú, gót-stílusú, kevert görög-és reneszánsz-stílusú Zs.-t is. Igen jellemző, hogy az orosz- és lengyelországi orthodox zsidóság régebben kizárólag a régi szláv templomi stílusban építette Zs.-it, amelyeknek bejárata ehhez képest az utcával egy színvonalú, s nem emelt. Ugyancsak a környezet hatását mutatják a régi livornói, velencei és pádovai Zs.-k, melyeknek díszes belseje az olasz reneszánszt tükrözteti vissza, míg a mór-stílust a kiűzött gazdagabb szefárdok tartották alkalmasnak Zs.-i építkezésre, s azok terjesztették el. A torony használatát a Zs.-i építkezésnél egyáltalán semmi szabály nem tiltja, s az, hogy a román államokban a Zs.-kat nem építették tornyokkal, kizárólag abban találja magyarázatát, hogy a pápák nem engedték meg még a magasabbra emelt építkezést sem. Egyik legszebb Zs. az egész világon a flórenci. A magyarországi Zs.-k közül a szegedi és temesvár-gyárvárosi mutatnak ezzel bizonyos külső hasonlóságot. Ma már a Zs.-ban a női karzat nincs oly zártan elhelyezve, mint a középkorban. A karzat feljárata mindig az előcsarnokon kívül van. A frigyszekrény nem mindenhol egyforma. A magyarországi Zs.-knál a frigyszekrény ornamentikája úgyszólván teljesen elhanyagolt és csupán a díszes takaró az egyetlen ékítmény, az egész pedig a falba van beillesztve, a szefárdoknál, olaszoknál és franciáknál viszont a frigyszekrény külön építészeti remek. Az angol-amerikai és román államok zsidósága különös nagy gondot fordított arra, hogy az almemor ne egyszerű elkülönített emelvény, hanem építészetileg külön kidolgozott díszes hely legyen. Nem egységes a szószék elhelyezése sem a Zs.-kban; néhol szemben, néhol az almemoron, néhol a frigyszekrény előtt jobbra vagy balra, néhol a Zs. közepén van elhelyezve. A frigyszekrénynek mindig magasabban kell elhelyezve lennie, mint az almemornak; előtte a «Nér Tómid», örök mécses ég. Ez utóbbi is a szefárdoknál díszesebb, sok helyen valódi műremek s mindig ezüstből vagy aranyból van. A frigyszekrény párkányán rendszerint díszes korona alatt a Tíz Parancsolat héber kezdőszavait tartalmazó két tábla van elhelyezve és ezeket jobbról, balról Juda két oroszlánja támogatja. Ez a két tábla egyébként a legtöbb Zs. oromzatán is el van helyezve. Ugyancsak jellegzetes minden Zs.-ra a hétágú gyertya, a menóra (l. o.) s az almemoron elhelyezett számos kandeláber. Sajátossága még a Zs.-nak a felolvasandó heti Tóra-szakaszok címeit jelző táblák a frigyszekrény két oldalán, az előimádkozó pulpitusát díszítő úgynevezett mizrach-tábla és az előcsarnokban a márványból vagy fémből való kézmosó. A háborúban elesett hősi halottak márványba vésett névsora szintén a Zs.-k előcsarnokában van elhelyezve. A Zs.-k falait, a frigyszekrényt, főképpen a kapu-oromzatot a Tíz Parancsolatot tartalmazó táblák alatt valamely hébernyelvű bibliai mondás, többnyire zsoltárvers ékesíti. (V. ö. Bacher Vilmos és A. W. Brunner, (Jew. Encycl.)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5552 .cimszó a lexikon 1024 . oldalán van.