15546.htm CIMSZO: Zsidó törvényszék SZOCIKK: "Zsidó törvényszék. Három hittudósból álló
igazságszolgáltató fórum, amely a régi zsidó jogelvek szerint ítélkezik. Ez az
u. n. Bész-din (l. o.). A középkori zsidók vallásos
kötelességnek tekintették, hogy a közöttük fölmerülő peres ügyeiket a maguk
ítélőszéke elé vigyék. Ez a világszerte fennállott szokás érvényben volt
Magyarországon is, olyannyira, hogy IV. Béla zsidótörvénye ezt a jogszokást meg
is erősítette (l. Béla (IV.) király zsidótörvénye). A Zs., vagy ahogy Béla
nevezte «zsidó iskola» hatáskörébe a rendes bíróságok nem avatkozhattak bele és
még a király által kinevezett keresztény zsidóbíró is csak a zsidók egyenes felkérésére jelenhetett meg hivatalos minőségben a
tárgyalásokon (l. Zsidóbíró). Ekkor sem ő mondott ítéletet, hanem csak ő idézte
meg a feleket és ő vitte ügyüket a Zs. elé. A tárgyalásokat rendszerint a
zsinagógában, vagy, ahogy a zsidók is nevezték, az iskolában (Schul) tartották.
Innen nevezi Béla is zsidó iskolának a törvényszéket. A Zs. ítéleteibe a zsidók
legtöbbnyire megnyugodtak, mert hiszen a vallási törvények értelmében bele is
kellett nyugodniuk. Zsigmond király, mikor IV. Bélának a zsidók számára kiadott
szabadságlevelét megerősítette és ezáltal a zsidókat
függetlenítette a városi hatóságoktól, a városi keresztény zsidóbíró hatáskörét
is megszorította és csak a Zs. ellenőrzésére adott neki jogot. Mikor később már
Mátyás király alatt fennállott a zsidó prefektura intézménye (l. Zsidó
prefektura), a prefektus is valószínűleg a Zs. meghallgatása után hozott
ítéletet. (V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története
Magyarországon».) A Bész-din intézménye mai napig is fennmaradt, de hatásköre
csak hitéleti ügyekre szorítkozik; némely konzervatívabb hitközségben a zsidók
polgári pereiket is viszik a Bész-din elé, de ilyen esetben az csak a
választott bíróság jogkörében mozoghat. A