15543.htm CIMSZO: Zsidó történetírás SZOCIKK: héber nyelvű Émek ha-Bóchó (Siralom völgye) c. 1575. megjelent krónikája, melyet szintén lefordítottak németre is. Mindkettő rendkívül kedvelt és elterjedt olvasmány volt a gettók fennállása alatt. Ezeken kívül említésre méltó Gedaljah ibn Jachja Salselesz ha-Kábbóló c. krónikája. A nem-zsidó, sőt a zsidók iránt ellenséges indulatú történetírás termékei közül nevezetes a XVIII. századi Schudt Jüdische Merkurwürdigkeiten c. korrajza, rendkívül értékes adataival és metszeteivel. Nem volt zsidó a XVIII. sz. legelején megjelent Histoire des Juifs kiváló szerzője, a francia Basnage sem, akinek műve korszakot jelent a Zs.-ban, mely tulajdonképpen vele kezdődik, mert ő volt az első, aki a diaszpórában élő zsidóság történetét egységesen felölelte nagyértékű művében. Közvetlen utódának tekinthető a frankfurti zsidó Jóst, aki egyrészt Zuuz, másrészt kora tudományos törekvéseinek és módszereinek teljes ismeretével fogott hozzá a XIX. sz. első évtizedének végén nagy művei megírásához. Vele kezdődik a speciális Zs. — Alábbiakban adjuk a zsidóság Magyarországon kívül eső történetére vonatkozó modern tudományos irodalom legkiválóbb alkotásait. A zsidók ókori történetét tárgyaló speciális művek jegyzékét l. a vonatkozó címszavak kimerítő Irodalom rovatában, különösen Kereszténység és zsidóság viszonya, Jézus, Farizeusok, Esszénsok stb. alatt. E helyt a különböző államokban való történet irodalmát adjuk. A keresztény történettudósok neveit * jellel jelöljük. L. Zunz, Gesammelte Schriften (1875). M. Jost Allgem. Geschichte d. israelit. Volkes (2 k. 1832). u. a., Gesch. d. Judentums u. seiner Sekten (3 k. 1857-59). u. a., Neuere Gesch. d. Israeliten (3 k. 1846— 1847). H. Graetz, Gesch. d. Juden I.—XII. (3. kiad. Branntól 1902). Dubnow, Weltgeschichte d. jüd. Volkes (10 k. 1928). * Depping, Les Juifs dans la Moyen-age (1834). *Beugnot, Les Juifs d'Occident I.—II. (1824). A. Geiger, Das Judentum u. seine Gesch. (2. kiad. 1909). Louis Newman, Jewish Influence on Christian Reform Movements (1924). J. Fürst, Gesch. d. Karäertums. Harkavy, Altjüd. Denkmäler aus d. Krim (1876). u. a., Noten u. Beilagen z. Graetz, Gesch. d. Juden. P. Frankl, Karäische Studien(1882—84). Bäck, Gesch. d. jüd. Volkes u. Litteratur(1894). *Roscher, Stellung d. Juden im Mittelalter (1875). *Hoeniger, Zur Gesch. d. Juden Deutschlands im frühen Mittelalter (1887). Georg Garo, Social- u. Wirtschaftsgeschichte d. Juden im Mittelalter (1908). J. Guttmann, Die wirtschaftl. u. sociale Bedeutung d. Juden im Mittelalter (1907). J. Schipper, Aufänge d. Kapitalismus bei den abendländischen Juden (1907). *Sombart, Die Juden u. d. Wirtschaftsleben (2. kiad. 1920). M. Güdemann, Das jüd. Unterrichtswesen während d. spanisch-arabischen Periode (1873).u. a., Gesch. d. Erziehungswesens u. d. Cultur d. abendländischen Juden während d. Mittelalters a. d. neueren Zeit (1880—88, 3 köt.). A. Berliner, Aus dem inneren Leben d. deutschen Juden im Mittelalter (2. kiad. 1900). Isr. Abrahams, Jewish Life in the Middle-Ages (1896). Carmoly, Biographies des Israélites de France (1868). *Renan és Neubauer, Les Rabbins francais du commencement du quatorziéme siécle (1877). u. a., Les Ecrivains Juifs Francais du XIV. siécle (1893). Steinschneider, Geschichtslitteratur d. Juden (1905). A. Neubauer, Mediaeval Jewish Chronicles (2 k., 1887—95). *Tovey, Anglia Judaica (1788). Goldschmid, Gesch. d. Juden in England(1886). Ch. Gross, The Exchequer of the Jews of England (1888). J. Jacobs, The Jews of Angevin England (1893). A. Hyamson, History of the Jews of England. Picciotto, u. a. M. Kayserling és Georges Al. Kohut nagyszámú műveit a spanyol, dél-amerikai és dél-ázsiai zsidóság történetére vonatkozólag l. az ill. neveknél. Lindo, History of the Jews in Spain and Portugal (1849). J. Jacobs, An Inquiry into the Sources of the History of the Jews in Spain (1894). * Bofarull y Sans, Los Judios en el territorio de Barcellona (1911). *Miret y Sans et Moise Schwab, Documents sur les Juifs Catalans (1914—1916). *P. Fidel Fita y Colomer, S. J., Estudios Historicos (8k. 1882—87). u. a.. Espana Hebrea (2 k. 1890—98). *Amador de los Rios, Historia de los Judios en Espana (3 k. 1875). *Mendes dos Remedios, Os Judeus em Portugal (1895). H. Ch. Lea, History of the Inquisition in Spain I.—IV. (1907). Elkan Adler, Autó de Fé and Jews (1908). *Fernandez y Gonzalez, a castiliai zsidóság jogviszonyainak legalaposabb ismerője, több nagy művei. Bédarride, Histoire des Juifs en Francé, Espagne et Italie (1861). H Gross, Gallia Judaica (1897). I. Levi, Les Juifs et l'Inquisition dans la France Méridionale (1891). Léon Kahn monográfiái a kora-középkori és forradalom alatti francia zsidók történetéről. Malvezin, Hist. des Juifs en Bordeaux. *Hallez, Les Juifs en Francé (1845). *Desmolets, Mémoire pour sérvir l'Histoire des Juifs en Provence. *Adolfo Castro, Historia de los Judios en Espana(1848). Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5543 .cimszó a lexikon 1019 . oldalán van.