15515.htm CIMSZO: Zsidó községek SZOCIKK: Zsidó községek. Az Árpád házi királyok alatt a zsidók az ország legkülönbözőbb részeit lakták. Hiteles tudósítások és egykorú okiratok szerint jelentős számban éltek zsidók Komáromban, Tatán, Vasvárban, Pozsonyban, Budán, Óbudán, Esztergomban, Trencsénben, Nyitrán és Sopronban. A falvaknak is voltak zsidó lakóik, mint ahogy biztos tudomásunk van arról, hogy a Nyitrától egy órányira fekvő Üregh (Irek) faluban is laktak zsidók. Amikor Magyarországon a városi élet még teljesen fejletlen volt, a zsidók is szétszórtan éltek az országban. A tulajdonképpeni községek az 1000. év után keletkeztek és a rabló hadjáratok megszűntével, mikor a külföldi zsidó kereskedők is bemerészkedtek, indult meg a kereskedelmi élet. Az ilyen kereskedelmi gócpontokban keletkeztek az első Zs. Eddig a zsidók csak vallási szertartásokhoz jöttek össze, mivel a hittörvények szerint legalább, tíz férfinek kell jelen lenni a szertartások végzésénél. A zsidó közösség első megindítója mindenképpen maga a vallás volt. Az első zsidó község, amelyről tudunk, az akkori kereskedelmi forgalom középpontjába esett. Ez az 1050 körüli Esztergomban lehetett csak, mert a feljegyzésekben a Duna jobbpartján fekvő községként szerepel. Már ekkor volt ott a zsidóknak közjótékonysági pénztáruk és az ehhez szükséges szervezet. Zsinagógájuk is volt, amelyben rendes istentiszteletet tartottak szombatonként. A zsinagógában tartotta üléseit a Bészdin is, a zsidó törvényszék. Fennmaradt okirat szerint Esztergomban ekkor már «zsidó negyed» is volt, ahol azonban nemcsak zsidók laktak, mert az említett okirat is éppen felemlít több olyan házat, amelyeknek keresztény lakói és tulajdonosai voltak. Sopronban, ahol jóval később külön zsidó-utcában laktak a zsidók, 1379. még szétszórtan élnek a város minden utcájában, ahogy ez kiderül az akkori telekkönyvből. A Zs.-ben, főleg a nagyobbakban, ekkor már mindenütt állott a község zsinagógája, volt rituális női fürdő és minden valószínűség szerint temetkezési szentegylet. A Zs.-nek temetőik is voltak. A legrégibb zsidó sírkő, amit Magyarországon találtak, 1340-ből, Nagyszombatból való. A zsidó intézmények mindenesetre kezdetlegesek lehettek, ahogy az az egykorú külföldi feljegyzésekből kitűnik. A legrégibb községek közé tartozik Buda és Pozsony is, ez utóbbiban 1335. már új zsinagógát kellett építeni. Valószínűleg Nagyszombaton és Nyitrán is. 1382—88 közt Erzsébet királynénak egyik levele öt zsidó községet említ: Budát, Pozsonyt, Sopront, Nagyszombatot és Székesfehérvárt. Ezek azonban csak a királyi városok voltak, ahol a kincstárhoz tartozó zsidók laktak. Székesfehérvár elöljárói 1406-ig több ízben intézték a zsidóság országos ügyeit. Ezt a szerepet később a pozsonyi, soproni, majd a budai község vette át és 1450 körül végleg a zsidó ügyek centruma lett, mert Budán kapott elhelyezést a rendkívüli jogokkal felruházott zsidó prefektura (l. Zsidó prefektura). Az említett városokon kívül is voltak még Zs., részben a többi királyi városban, részben pedig olyan várakban, városokban, vagy birtokokon, amelyeknek volt zsidótartási joguk. Ilyen volt az érsek főhatósága alá tartozó Esztergom, aztán Óbuda, Tata, Kőszeg, Kismarton és Győr. Voltak ezeknél kisebb községek is, mint Nagymartonban, Kaboldon, Bazinban és valószínűleg Szt.-Mártonban, Galgócon és Verbón. Kevés zsidó lakott Nyitrán és Trencsénben. Kassán már többen laktak. A mohácsi vész idején alaposan megcsappant a budai község lakóinak száma, amely pedig e tekintetben első helyen állott. A törökök hírére, a Mendel-család példáját követve, igen sokan megszöktek. Egykorú tudósítások szerint azonban még így is 2500 azoknak a zsidóknak a száma, akiket a törökök Budáról Törökországba hurcoltak. Ebbe ugyan beleszámítódnak azok a zsidók is, akiket Esztergomból Budára hurcoltak a törökök. Az esztergomi község ezidőben négy-, legfeljebb nyolcszáz lélekből állott és ezek közül kétszázat, vagy négyszázat vittek a törökök Budára. A budai zsidóság száma a mohácsi vész előtt minden valószínűség szerint kétezer ötszáz lehetett. Ezt a feltevést megerősíti egy a mohácsi vész után megjelent tudósítás. Sopron zsidó lakossága 5—600 lehetett. Ha az 1517. kivetett taxának az adókulcsát vesszük figyelembe és felszámítjuk azon községek lakóit, amelyeket ismerünk, a nagyobbak létszámát községenként nyolszáznak, a középnagyságúakét ötszáznak, a kisebbekét kétszáznak véve, külön számítva Budát a maga háromezer lakosával és azon községek lakóit, amelyeket nem ismerünk, úgyszintén az Erdélyben szétszórtan élő és a földesurak birtokain lakó zsidókat, akkor hozzávetőlegesen megállapíthatjuk, hogy a zsidók száma ezidőben húszezer körül lehetett. A mohácsi vész utáni idők. A mohácsi vész utáni időkben a Zs. élete sok változáson ment át, mert a zsidók szívesebben laktak a török hódoltság területein, ahol személyi biztonságban és a legteljesebb vallási szabadságban élhettek. Így igen természetesnek tűnik fel, ha a zsidók igyekeztek elkerülni azokról a részekről, ahol 1551 óta I. Ferdinánd rájuk kényszerítette ismét a sárga foltot (l. Sárga gyűrűs folt). A törökök kiűzetése után I. Lipót Kolonics érsek tanácsára kiűzte a zsidókat a királyi városokból, 1693. pedig elrendelte, hogy a bányavárosok kerületében csak hétmérföldnyi távolságban telepedhessenek meg. Ennek a rendeletnek az alapja valószínűleg a besztercebányai tanácsnak az az 1582. kiadott rendelete, hogy a város körletében senki, nemcsak zsidó, ne árulhasson bort, marhát, vasat, gabonát. Zavartalanul egyedül a földesúri birtokokon maradtak meg. A városokból kiszorított zsidók a falvakban húzódtak meg, ahonnan csak ideiglenes tartózkodásra mehettek be a városokba, a bányavárosokat pedig egyáltalán nem kereshették fel. Kassán most már 1840-ig nem is lakott zsidó, csak Rozgonyból látogatták a vásárokat. Esterházy Pál herceg 1690. Kismartonban telepített le zsidókat s a szabadkereskedelmen és iparon kívül vallásszabadságot is biztosított a számukra. Egy 1736. keltezett pozsonyi összeírási lajstrom, amely a zsidó lakosság származási helyét is megjelöli, 59 családnál feltünteti, hogy a Pálffy-birtokról kerültek Pozsonyba, amely a Schlossberg Zuckermandl külvárosával együtt, valamint Bazin és Modor városokkal Pálffy-birtok volt. Egy 1735-ből való országos adóösszeírás a szabad királyi városokon kívül harminc vármegyének zsidó lakosságáról ad kimutatást. A szabad királyi városok, amelyek nagyrészt földesúri birtokok voltak és ahol a XVIII. sz. elején is laktak zsidók : Bártfa, Bazin, Buda, Kismarton, Kőszeg, Modor, Pozsony, Szakolca, Szatmár-Németi, Szentgyörgy és Trencsén. A lajstrom meglehetősen hiányos, mert nincs benne Erdély és a Temesköz, hiányzik Baranya, Heves, Nógrád, Túróc, Torna, Ung, Csanád, Csongrád, Szatmár és Toron tál vármegye, ahol pedig kétségtelenül laktak zsidók. Felületesek a feltüntetett adatok is, így Szatmár megyéből csak Szatmárnémetit említi a kimutatás 17 lélekszámmal, holott ismeretes, hogy Károlyi Sándor kurucgenerális már 1724. Pozsonyból küldetett rabbit a nagykárolyi zsidóknak, akiknek tíz évvel az összeírás előtt már jelentős lélekszámú hitközségük volt. Abaújszántót egyetlen lélekszámmal sem említi a kimutatás, pedig az ottani szentegyletnek egy 1790-ből fennmaradt jegyzőkönyve említi a hitközség régi és megtelt temetőjét, amiből következtetni lehet a község népességére. Nagykállóról sincs kimutatás, amely pedig 1700 körül a Szabolcs-megyei zsidóság központja volt, élén a megyei főrabbival. Heves, Liptó és Somogy megyéket csak 1—2 helységgel említi. E kimutatás szerint a harminc vármegyében 11,621 zsidó lakott. Az említett hiányok figyelembevétele mellett még megközelítőleg sem lehet megállapítani, hogy a XVIII. sz. elején mennyi volt az ország lakossága. A kimutatás szerint megyénként, községek szerint a következőképen oszlottak meg a zsidók: Abaúj vm. 28 községében, Arad 3, Árva 3, Bács 3, Békés 1, Bereg 37, Bihar 3, Borsod 19, Esztergom 4, Fejér 10, Győr 9, Heves 2, Komárom 10, Liptó 1, Mosón 9, Nyitra 57, Pest-Pilis-Solt 12, Pozsony 75, Sáros 55, Somogy 1, Sopron 7, Szepes 2, Tolna 12, Trencsén 45, Ugocsa 16, Vas 18, Veszprém 15, Zala 7, Zemplén 74 községében éltek zsidók. Hitközségi gyülekezeteket alkottak: Arad, Alsókubin, Baja, Petrovác, Bilke, Bihar-Szőllős, Borsod-Csaba, Miskolc, Ónod, Bátorkesz, Lovasberény, Moór, Gyöngyös, Bagotta, Komárom, Tata, Liptószentmiklós, Boldogasszony, Gáta, Köpcsény, Oroszvár, Rajka, Csejte, Galgóc, Holics, Kosztolány, Lubina, Miava, Ó-Tura, Pöstyén, Rovenszko, Sasvár, Szakolca, Szenic, Szobotist, Vágújhely, Verbó, Vittenc, Aszód, Buda, Isaszeg, Óbuda, Zsámbék, Alsókorompa, Bazin, Cseklész, Cseszle, Ciffer, Gajár, Galánta, Királyfa, Nagymagyar, Pozsony, Stomfa, Szempc, Szentgyörgy, Szentjános, Szered, Dunaszerdahely, Tejfalu, Zboró, Kabold, Kismarton, Lajtaújfalu, Lakompak, Nagymarton, Németkeresztúr, Szatmár-Németi, Nagykároly, Kozelec, Hunfalu, Ozora, Paks, Trencsén-Baán, Beckó, Bosác, Dezser, Dubnic, Felsőozor, Illava, Nagybittse, Nemespodhrag, Ruttka, Pucho, Rajec, Teplic, Trencsén, Tiszaújlak, Körmend, Rohonc, Városszalónak, Nagyvázsony, Pápa, Keszthely, Szentgrót, Bodrogkeresztúr, Mád, Nagymihály, Sátoraljaújhely, Tolcsva zsidó lakosai. A kimutatásban szereplő harminc megye zsidó lakosai, a hitközségek alkalmazásában lévő rabbikon, tanítókon, sámmeszeken és saktereken kívül, foglalkozások szerint a következőképpen oszlottak meg: árendások,borbélyok,fuvarosok, szállítók, gombkötők,hamuzsírfőzök, kékfestők, korcsmárosok, könyvkötők, mészárosok, pálinkafőzők, szabók, szűcsök, takácsok, tímárok üvegesek, boltosok és házalók. A kimutatás származásrovata szerint a 11,621 zsidó lakos 2531 családfenntartója közül 885 vallotta magát magyarországi születésűnek, tehát a XVIII. sz. elején harminc vármegye zsidó lakosainak 35-31 százaléka magyar-zsidó volt. Noha országos viszonylatban ez a kimutatás igen hiányos és nehéz belőle általános képet alkotni, mégis tekintve az ország állapotát és a régebbi nagyarányú nem-zsidó idegen letelepüléseket, valószínűnek látszik, hogy az ország összlakosságának 35 százaléka nem igen vallhatta volna magát magyar származásúnak. Ez a 35 százalék magyar-zsidó kétségtelenül beszélt is magyarul, ami a XVIII. sz. elején még érdemszámba is mehet, ha tekintetbe vesszük, hogy kétszáz év múlva az 1910-iki népszámlálásnál, kivévén a törvényhatósági joggal felruházott városokat, a vármegyei összlakosság közül az egész országban csak 44,9 százalék vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg a zsidó összlakosságnak 76,89 százaléka volt magyar anyanyelvű. Az 1735—38 között történt összeírás szerint a 2531 magyar zsidó családfő mellett szerepel 961 morva, 77 cseh és 133 egyéb osztrák tartománybeli zsidó családfő. Ezek 1726 után jöttek az országba, mivel III. Károly császár, hogy kisebbítse az osztrák tartományokban a zsidók számát, elrendelte, hogy minden zsidó családból csak egy férfi nősülhet, így a nősülendő ifjak Magyarországba vándoroltak és itt alapítottak családot. A kimutatott 43-31 százalék magyar zsidó számaránya javul, ha tekintetbe vesszük, hogy a kimutatás csak a családfők származását tartotta nyilván. Viszont legalább 77 százalékra emeli a magyar származású zsidók arányszámát az, ha tekintetbe vesszük, hogy az említett cseh-morva stb. betelepült zsidók magyar-zsidó asszonyokat vettek nőül és a magyar miliőben nevelt családtagok is magyarországi születésűek voltak. A kimutatott harminc vármegye közt szerepelnek a nemzetiségi vidékek és hogy ennek ellenére is ilyen kedvező a magyar zsidóság arányszáma, illetve a zsidó lakosság magyarságának ereje, joggal lehet következtetni a kimutatásban nem szereplő színmagyar vármegyék zsidó lakosságának magyarságára, amely ott csak fokozottabb lehetett. II. József korában 1785. megtartott népszámlálás 75,000 zsidó lakost mutatott ki. Általános statisztika. A XIX. sz.-beli országos népességi statisztikára vonatkozólag két könyv ad részletes útbaigazítást, az egyik Ludovicus Nagy, Notitiae, Politico-Geographico Statisticae inclyli regni Hungariae (Budae 1828), a másik Fényes Elek, Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geographiai tekintetben (I—VI. k., Pest 1836—40) c. munkája. Az előbbi adatai 1825-ből valók, az utóbbi adatai pedig 1830-tól kezdve kerültek feldolgozás alá. Adataik számos helyen egyeznek egymással, másutt eltérések észlelhetők, amit a rövid évtized alatt észlelhető népmozgalmi jelenség megmagyaráz. A két statisztika megegyezik abban, hogy e korszak idején Pest-Pilis-Solt vármegye következő városaiban nem lakott zsidó: Kalocsán, Cegléden, Dunavecsén, Gödöllőn, Nagykátán, Soroksáron és Visegrádon. Nagykőrösön Nagy szerint ugyancsak nem lakott zsidó, Fényes szerint viszont 237 lélekszámuk volt. Kétségtelenül Fényes adata a helyes, mert a Nemzeti Múzeum könyvtárában megtalálható Krakauer Salamonnak 1818. Pesten megjelent Predikátziója, amit a nagykőrösi újonnan épült templom felszentelésekor tartott. Jelentős eltérés van a Bars és Hontmegyék két statisztikája között. Fényes szerint az előbbiben nem lakott zsidó, míg Nagy néhány évvel előbb 41 zsidó lakost számolt össze, az. utóbbiban Fényes 17 zsidó lélekszámról tesz említést, míg Nagy egyről sem. Ez a két megye bányakerület volt és ott a törvény szerint zsidó nem lakhatott, bár meglehet, hogy néhány család mégis megkísérelte a letelepedést. A két könyv itt-ott eltérő adatai ellenére is nagyvonásokban áttekinthető képet ad az 1840-et megelőző állapotokról. Fényes szerint a szorosan vett Magyarországon lakott: A dunántúli kerületben 1.993,975 összlakosság közt 42,244 zsidó; a dunamelléki kerületben 2.594,541 összlakosság közt 73,268 zsidó; a tiszamelléki kerületben 1.690,614 összlakosság közt 50,537 zsidó,- a tiszántúli kerületben 2.392.597 összlakosság közt 36,827 zsidó. 1830 körül tehát 8.671,727 összlakosság közt 202,876 zsidó élt, ami 2-34 százalék arányszámnak felel meg. Fényes Elek számítása szerint 1842. már 241,632 zsidó lakosa, volt az országnak. Zsidók a földesúri birtokokon. A zsidó lakosság nem a városokban, hanem a földesúri birtokokon oszlott meg. Alább következnek azok a helységek, amelyeken legalább száz zsidó lélek lakott. Baranya vm.: Dárda (Esterházy birtok). Fejér vm.: Moór (Lamberg, Lussinszky birt.), Csór (Marich birt.), Cece (Szluha, Forster birt.), Bogárd és Tinódpuszták (Huszár, Mészöly, Pázmándy birt), Lovasberény (Cziráky birt.), Felcsút (Pázmándy birt.), Kajaszószentpéter (Andrássy, Szentpéteri, Szeless birt). Győr vm.: Beri (Gyapaly, Zmeskál birt.), Enese (Enesey birt.), Győrsziget (Győri püspöki birt.), Gyömörő (Esterházy birt.), Felpéc (Tóth, Bozzay birt.), Téth (Bézsán, Noszlopy, Kisfaludy birt.), Asszonyfa (Hollóssy, Sidó birt.). Komárom vm.: Bagotta (Ordódy birt.), Csúz (Vég, Halasy birt.), Ács (Lichtenstein, szentmártoni főapát birt.). Mosón vm. Boldogasszony (Esterházy birt.), Köpcsény (Esterházy birt.) Oroszvár (Zichy birt), Gátha (Esterházy birt.). Somogy vm.: Nemesvid (Festetich birt.), Toponár (religio fundus), Bajom (Széchenyi birt.), Szili (Hunyady birt. , Tab (Lengyel, Mérey birt.), Szigetvár (Czindery birt.), Gige (Somssich birt). Sopron vm.: Kabold (Esterházy birt.), Németkeresztúr (u. a.), Nagymarton (u. a.), Lakompak (u. a.), Beled (Cziráky, Esterházy, Potyondy birt.), Farád (csornai prépost birt.). Tolna vm.: Paks (Rudnyánszky, Korniss, Vigyázó birt.), Bölcske (Tahy birt.), Fadd (Festetich birt.), Hőgyész (Apponyi birt.), Gyönk (Magyari, Kossá, Vizsolyi birt.), Bonyhád (Perczel birt.), Tevel (Dőry birt.). Vas vm.: Rohonc (Batthyány birt.), Szalónak (u. a.), Németújvár (u. a.), Muraszombat (u. a., Szapáry birt.), Hidvég (Bertha, Varga birt), Körmend (Batthyány birt.), Vasvár (Festetich birt.), Jánosháza (Zichy birt.). Veszprém vm.: Palota (Zichy birt.), Veszprém (püspöki város), Szilasbalhás (Kenesey, Pázmándy birt), Csajág (vallási kincstár), Balatonkajár (Zichy, Révay, Batthyány birt.), Király-Szabadja (nemes falu), Pápa (Esterházy, Károlyi birt.), Csögle (Barcza, Pethő birt.), Noszlop (Noszlopy birt.). Zala vm.: Kővágóörs (közbirtokosok), Csabrendek (közbirtokosok), Keszthely (Festetich birt.), Szentgrót (Batthyány birt.), Mihályi a (Dóczy, Forintos birt.), Nagykanizsa (Batthyány birt.), Pacsa (Festetich, Inkey birt.), Zalaegerszeg (szombathelyi püspöki birt.), Zalalövő (közbirtokosok), Csáktornya (Festetich birt.). Árva vm.: Námesztó (árvai uradalom), Turdossin (u. a.), Alsókubin (u. a.). Bács vm.: Szabadka (kir. város), Újvidék (kir. város), Zombor (kir. város), Baja (Grassalkovich birt.), Bezdán (kamara birt.), Jankovác (Orczy birt.), Zenta (kamara birt.), Ada (u. a.), Petrovoszello (u. a). Esztergom vm.: Uny (Simonsich, Miskey birt.), Báttaszék (Pálffy birt.), Esztergom (kir. város). Liptó vm.: Liptószentmiklós (Pongrác birt.). Nógrád vm.: Szécsény (Forgács, Losonczy, Szemere birt.), Becske (Prónay birt.), Csécse (Gyürky, Plathy, Almássy birt.), Balassagyarmat (Balassa, Zichy birt.), Alsópetény (Szurcsányi, Somogyi birt.), Penc (Prónay, Podmanitzky birt.), Szügy (Prónay, Szerémy birt.). Nyitra vm.: Szakolca (kir. város), Egbell (kir. birt), Holics (u. a.) Sándorfa (u. a.), Sasvár (u. a.), Szénásfalu (Nyáry, Amade birt.), Popudin (kir. birt), Verbőc (berencsi uradalom), Brezova (Révay, Mednyánszky, Zay, Csáky birt.), Csejte (u. a.), Galgóc (Erdődy birt.), Kosztolán (csejtei uradalom), Miava (u. a.), Pöstyén (Erdődy birt.), Vágújhely (csejtei uradalom), Verbo (u. a.), Vittenc (Erdődy birt.), Nagytapolcsány (Traun birt.), Nagyjác (több birtokos), Zsámbokrét (Simonyi birt.), Bosány (Bossányi birt), Nyitra (püspöki város), Ürmény (Hunyady, Forgács birt.), Báb (Zichy birt.), Cabaj (nyitrai püspöki birt.), Emőke (közbirtokosok), Kiskér (esztergomi érsek), Párutca (közbirtokosok), Szelőce (Hunyady birt.), Vecse (közbirtokosok). Pozsony vm.: Bazin (sz. kir. város), Pozsony (sz. kir. város), Pozsony-Váralja (Pálffy birt.), Cseszte (u. a.), Cajla (u. a.), Rété (közbirtokosok), Ciffer (Zichy birt.) Nádas (Motesitzky birt.), Galantha (Esterházy birt.), Szered (u. a.), Jóka (Farkas, Udvarnoky birt.), Nagymagyar (Esterházy birt.), Tejfalu (Liesznovszky birt.), Szerdahely (pozsonyi várkapitányság, Bacsák, Petényi birt.), Gajár (Pálffy birt.), Szentjános (Batthyány birt), Stomfa (Pálffy birt), Burszentmiklós (kir. birt.), Detrekő (Pálffy birt.), Konyha (u. a.), Kukló (kir. birt.), Szekula (Batthyány birt.). Turóc vm.: Szucsán (Nyáry birt.). Trencsén vm.: Trencsén (sz. kir. város), Csáca (Esterházy birt.), Varin (Pongrácz birt), Vágbeszterce (Balassa, Szapáry birt.), Bittse (Esterházy birt.), Rajec (Perényi, Révay Thurzó birt.), Hlinik (közbirtokosok), Kotassó (Esterházy birt.), Marikova (Szapáry birt.), Vrch Tepla (Balassa, Szapáry birt.), Dezsér (Bakó birt.) Beckó (Révay, Mednyánszky birt.), Illava (Königsegg birt.), Puchó (Erdődy, Marczibányi birt.), Bolesso (Vietorisz birt.), Luki (Marczibányi birt), Bosác (Révay, Mednyánszky birt.), Baán (Sinai birt.), Ozor (Ottlik birt.), Liesznova (Révay birt.). Pest vm.: Buda (sz. kir. város), Pest (sz. kir. város), Ó-Buda (koronauradalom, előbb Zichy birt.), Zsámbék (koronaurad.), Tétény (Paksy birt.), Tinnye (Simonsich, Fribeysz, Miskey birt.), Vörösvár (Majtényi birt.), Aszód (Podmanitzky birt.), Domony (Mátyus, Onódy, Bernáth, Perger birt.), Pécel (Ráday, Fáy, Szemere birt.), Alberti (Almássy birt.), Szügyi (Bánffy, Vay birt.), Dabas (Halász, Sigray, Kovasóczy birt.), Gyón (Halász, Zlinszky birt.), Irsa (Irsay birt.), Maglód (Lipthay, Fáy birt.), Abony (Ürményi, Tallián, Gál, Vigyázó, Benitzky birt.), Nagykőrös (Sigray, Beretvás, Halász, Szilassy birt.), Kecskemét (Coburg birt.), Bicske (Beleznay birt.), Tápiószele (Dubravitzky birt.), Izsák (Kubinyi, Okolicsányi birt.), Apostag (Fáy, Szilassy birt.), Tass (Bernáth, Földváry, Madarassy birt.). Abaúj vm.: Rozgony (Károlyi, Menczer, Dessewffy birt.), Zsadány (Péchy, Orbán birt.), Iskáros (Bónis, Csorna birt.), Zujta (Balog, Korniss birt.), Nagyida (Csáky, Perényi birt.), Szinna (Patay, Marjássy, Óváry birt.), Szikszó (Csáky, Perényi birt.), Méra (Vitéz, Fáy birt.). Gönc (Csáky birt), Szántó (Bretzenheim birt.), Erdőhorváti (u. a.), Korlát (közbirtokosok), Kovácsvágás (u. azok), Göncruszka (Zombori, Bárczay birt.). Bereg vm.: Munkács (Schönborn birt.), Beregszász (u. a.), Alsó-Verecke (u. a.), Mezőkaszony (Dolinay, Lónyay birt.). Borsod vm.: Miskolc (privil. koronaváros), Csaba (munkácsi püspöki birt.), Felsőábrány (közbirtokosok), Daróc (Okolicsányi, Braskovich birt.), Ernőd (Erdődy birt.), Nagy-Mihály (Tybold birt.), Szentpéter (Erdődy, Szirmay birt.), Kazinc (Radvánszky, Kubinyi, Molnár birt.), Szendrő (Csáky birt.) Heves vm.: Gyöngyös (Esterházy, Grassalkovich, Forgács, Wimpffen birt., Pásztó (Draskovich, Gyürky S.-né birt.), Heves (Szapáry, Szepessy, Bernáth birt.), Verpelét (Sztáray, Gosztonyi, Bárczy birt.), Dévaványa (Baldachy, Ocskay, Orczy birt.), Tiszafüred (Pankotay, Gyulay, Farkas birt.), Tiszabeö (közbirtokosok), Csépa (u. a.),Igar(u.a.). Sáros vm.: Bártfa (sz. kir. város), Berzevice (Berzeviczy birt.), Péchújfalu (Péchy birt.), Zboró (Erdődy, Szirmay birt.), Ladamér (u. azok). Szepes vm.: Hunsdorf-Hanuszfalva (Okolicsányi, Szirmay, Matyasovszky birt). (Ung vm. : Szobránc (Buttler, Szemere, Viczmándy birt.),Eőr (közbirtokosok), Jenke (Pongrác birt.), Szerednye (Mailáth, Ghillányi, Serényi birt.), Minay (Minay, Lüley birt.), Ungvár (kamara birt.). Zemplén vm.: Bodrogkeresztúr (Erdődy birt.), Liszka (szepesi püspöki birt.), Mád (Erdődy birt.), Sárospatak (Bretzenheim birt.), Tállya (u. a.), Tarcal (kamara birt.), Tolcsva (Szirmay birt.), Zombor (Andrássy, Erdődy, Orczy birt.), Monok (Andrássy birt.), Gálszécs (Fischer, Szemere, Puky birt.), Sátoraljaújhely (Bretzenheim birt.), Barancs (Barkóczy, Szikszay birt.), Csörgő (Bretzenheim birt.), Homonna (Csáky birt.), Nagymihály (Sztáray birt.), Bánóc (Bánóczy birt.), Dobra (Haller birt.), Sztropkó (Pethő birt.), Varannó (Haller, Barkóczy, Pethő birt.). Arad vm.: Ó-Arad (sz. kir. város), Simánd (közbirtokosok). Békés vm.: Szentandrás (Horváth, Kürthy, Rudnyánszky birt.), Csaba (Beliczay, Simay birt.). Bihar vm.: Nagyvárad (püspöki város), Mezőtelegd (Haller, Korniss, Ugray birt.), Álmosd (Zsombory, Kölcsey, Chernél, Kazinczy birt.), Berettyóújfalu (Esterházy birt.), Sámson (Budaházy, Revitzky birt.), Vértes (Papszász, Derzsi, Magyari birt.). Csanád vm.: Makó (csanádi püspöki birt.). Csongrád vm.: Szeged (sz. kir. város), Szentes (Károlyi birt.). Krassó vm.: Lugos (kamara birt.). Máramaros vm.: Ökörmező (kamara birt), Hidegpatak (Teleki, Perényi birt.), Priszlop (Pogány, Ilosvay birt.), Bedő (közbirtokosok), Herincse (u. azok), Szeklince (u. azok), Urmező (u. azok), Nagysziget (korona birt.), Kabalapatak (kincstári birt), Karácsonyfalva (Pogány birt.), Szaplonca (Szaplonczay birt.), Barcánfalu (Barcán, Pap birt.), Bártfalu (Kodra, Bátyus birt.), Mojszen (közbirtokosok), Rozavlya (u. azok), Felsővisó (kincstári birt.). Szabolcs vm.: Kisvárda (Esterházy birt.), Gemzse (Károlyi, Dőry birt.), Tass (Esterházy birt.), Nagykálló (Kállay birt.), Nádudvar (Vay, Perényi birt.), Újfehértó (Margittay birt.), Balkány (több birtokos), Bércei (u. azok), Buly (u. azok), Dada (u. azok), Keresztút (Ibrányi, Vay birt), Nyirbátor (Károlyi birt.), Máriapócs (több birtokos). Szatmár vm.: Nagykároly (Károlyi birt.), Mátészalka (több birtokos), Gebe (Teleki birt.), Hodász (Eördögh, Ibrányi birt.), Nyirmedgyes (Teleki birt.), Csenger (Teleki, Károlyi birt.), Mikola (Mikolay, Mándy birt.), Aranyosmedgyes (Teleki, Wesselényi birt), Szinérváralja (Korniss, Vécsey birt.), Apa (u. azok), Felsőfalu (u. azok), Sárközújlak (közbirtokosok). Temes vm.: Nagybecskerek (kamara birt.), Csóka (Marczibányi birt.), Nagykikinda (szabad kerület), Nagyszentmiklós (Nákó birt.). Ugocsa vm.: Nagyszőlős (Perényi birt.), Fancsika (Megyery, Bessenyei birt.), Halmi (Perényi, Haller birt.).Az egyházi birtokok zsidósága. Az egyházi birtokokon is laktak zsidók, helyenként 500—1000 lélekszámban is. Megyék szerint az alábbi egyházi birtokok adtak hajlékot a zsidóknak: Fejér vm.: Füle (veszprémi káptalan), Pákozd (fejérvári káptalan), Nagyperkáta (u. a.). Etyek (u. a.), Sóskút (u. a.). Győr vm.: Bajcs (győri káptalan), Cakóháza (u. a.), Koroncsó (u. a.), Győrsziget (győri püspök), Kajár (szt. Benedek-rend), Ravaszd (szentmártoni főapát). Komárom vm.: Kolos (szentmartoni főapát), Ács (u. a.), Párkány (u. a.), Imől (primás), Marton (u. a.), Udvard (u. a.), Piszke (u. a.). Mosón vm.: Vinden (ciszterciták). Somogy vm.: Szob (esztergomi káptalan), Mernye (piaristák), Toponár (religio fundus), Csepel (veszprémi püspök), Koppány (u. a.), Ácsa (u. a.), Bár (u. a.), Berény (u. a.), Attala (piaristák), Gölle (u. a.), Kiliti (veszprémi káptalan), Ságvár (u. a.), Csököly (veszprémi püspök), Görgeteg (u. a.), Benedek (raposfői prépost). Sopron vm.: Szany (győri püspök), Farad (csornai prépost), Vásárfalu (u. a.), Csorna (u. a.), Keresztur (u. a.). Tolna vm.: Szántód (veszprémi püspök). Vas vm.: Szombathely (szabad püspöki város), Ó-Perént (szombathelyi püspök), Pápóc (szombathelyi káptalan), Szentpéter (u. a.), Szentmiklósfa (győri püspök). Veszprém vm.: Veszprém (püspöki város), Hajmáskér (veszprémi püspök), Kislőd (u. a.), Városlőd (u. a.), Siófok (veszprémi káptalan), Fokszabadi (u. a.), Rátót (u. a.), Nagytevel (a zirci apát), Vanyola (szombathelyi szeminárium), Somhegypuszta (Szt. Benedekrend), Tüskevár (győri püspök), Kis-Jenő (u. a.). Zala vm.: Sümeg (veszprémi püspök), Tapolca (u. a.), Apáti (u. a.), Barsi (u. a.), Kálla (u. a), Prága (u. a.), Tagyon (u. a.), Páhok (u. a.), Alsódörgicse (piaristák), Kékkút (u. a.), Lovas (veszprémi káptalan), Merenye (u. a.), Zalaegerszeg (szombathelyi püspök), Nova (u. a.). Bács vm.: Bács (kalocsai érsek). Esztergom vm.: Párkány (esztergomi érsek), Nagyölyved (primás). Liptó vm.: Szent-Mária (besztercei káptalan). Nógrád vm.: Bércei (váci káptalan). Nyitra vm.: Lehota (nyitrai káptalan), Pereszlény (budai prépost), Szili (nyitrai püspök), Cabaj (u. a.), Zalka u. a.), Cétény (esztergomi érsek), Kiskér (u. a.), Nyitra (püspöki város). Pozsony vm.: Szerdahely esztergomi érsek). Abaúj vm.: Apáti (egri káptalan), Idrány (jászói prépost), Nyésta (u. a.), Prépost (u. a.). Borsod vm.: Csaba (munkácsi püspök). Szepes vm.: Ófalu (eperjesi g. k. püspök), Királyhelmec (leleszi prépost), Szt.-Mária (kassai püspök), Kolbászé (eperjesi püspök). Bihar vm.: Nagyvárad (püspöki város), Belényes (nagyváradi görög kat. püspök). Csanád vm.: Makó (csanádi püspök).Népszámlálás. Az első rendszeres népszámlálást 1869. hajtották végre és azt minden tízedik évben azóta törvényes rendelkezés alapján megismételték. E sorozatos népszámlálások szerint 1869: 553.641, 1880: 638.314, 1890: 730.342, 1900: 846.254, 1910: 938.458, Nagy-Magyarországon, a mai területen ugyanez évben 471.355, 1920:473.310, 1925: 477.003 zsidó lakosa volt az országnak. A részletes kimutatások az Országos Statisztikai Hivatal adatai alapján készültek. (A statisztikai részt l. bővebben Magyarországnál). V. ő. Kohn S., «A zsidók története Magyar országon». Venetianer, «A magyar zsidóság története». Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5515 .cimszó a lexikon 1001 . s köv. oldalán.