15511.htm CIMSZO: Zsidó kongresszus SZOCIKK: "külön tanácskozhassanak, a miniszter azonban ezt azzal utasította el, hogy a «törvény csak egy izraelita vallást ismer». Végül is a konferencia többsége elfogadta az alábbi javaslatokat 1. A Mezei Mór által kidolgozott választási szabályzatot, melynek alapján a miniszter egybe hívja a kongresszust; 2 hitközségi szervezet tervét, mely egységes központi szervezetbe akarta foglalni az egész magyar zsidóságot s ügyeit országos képviselet útján óhajtotta rendben tartani és 3. iskolai szabályzatot, mely szerint a hitközségek népiskolákat, az országos zsidóság rabbi- és tanítóképző intézetet tartozik létesíteni Az elfogadott javaslat ellen a konzervatívok megint külön javaslatot terjesztettek elő azzal a megokolással, hogy elleneznek minden centralizációt és községi autonómiát követelnek. A miniszter álláspontja az volt, hogy bár a különvéleményt tudomásul veszi, nem látja be miért nem lehet a hitközségek vezetésének külső rendje és ügyvezetése egységes irányítású, Az ellentétek legfeljebb az istentisztelet és vallásgyakorlás körül mutatkozó felfogásoknál indokolhatók. Röviddel ezután országszerte megindult a választási mozgalom a legszenvedélyesebb agitációval. Az orthodoxok élén Hildesheimer Izrael dr. vezette a mozgalmat a rabbik kizárása ellen. A közhangulatot már nem csillapíthatta a szept. 25. kiadott miniszteri rendelet sem, amely megváltoztatva a királyi leirattal aug. 5. szétküldött választási szabályzatot, megengedte a rabbik választhatóságát. 1868 nov. 18. volt a választási nap és dec. 14. a pesti megyeházán tartották meg a kongresszust, amelyet Eötvös József kultuszminiszter nyitott meg. Kifejtette, hogy «a kormány a kongresszust csupán az izraelita vallástestületek szervezetének és hatáskörének megállapítására hívta egybe és ezért a hitelvek és vallástanok tanácskozásainak tárgyát nem képezik». Dec. l6-tól jan. 28-ig tartottak a megalakulás munkái. A Zs. elnöke Hirschler Ignác, alelnökei Popper Lipót és Wahrmann Mór, jegyzői Weinberger Adolf, Oblath Jakab, Kohut Sándor, Mezei Mór, Simon József és Rosenberg Izidor (Rósa Izsó) lettek. Jan. 28. került előterjesztésre a községszervezeti javaslat, majd pedig a kisebbségi különvélemény minden központi főhatóság mellőzésével teljes községi autonómiát követelt. Febr. 5. a felvetett vallásügyi kérdések elintézhetetlensége miatt az ellenzék negyvennyolc képviselője kivonult a teremből, ahol azután megszavazták a községszervezeti javaslatot, a további öt nap alatt pedig letárgyalták az iskolaszervezet és a jövő kongresszus szabályzatát is. Az elfogadott szervezeti javaslat szerint a szervezet alapja a hitközség, amely fenntartja az istentiszteleti, szertartási, oktatási és jótékonysági intézményeket. Az a hitközség, amely ez intézményeket nem tudja fenntartani, a szomszéd hitközséggel együtt járáshitközséget alkot, teljes autonómiával, függetlenül minden más hitközségtől. Minden politikai község területén csak egy izraelita hitközség állhat fenn és minden zsidó köteles valamely hitközséghez tartozni. E két rendelkezés utóbb lényegesen módosult, az első már egy évvel a Zs. után olyképpen, hogy az «egy izraelita hitközség» helyébe «egy kongresszusi vagy egy orthodox» került. Az utóbbit pedig az 1895. évi felekezetnélküliségről hozott törvény helyezte hatályon kívül. A hitközség igazgatását elöljáróság és képviselőtestület intézi, mely a hivatalnokokat választja és a szolgálati szabályzatot megállapítja. Rabbit valamennyi választó jogú tag választ és szerződéssel állapítja meg jogkörét, hogy összhangban álljon a következő határozatokkal: a rabbi jogosult és köteles felügyelni az istentiszteletre, köteles hitszónoklatot tartani, az elöljáróság felszólítására és azzal egyértelműen a rendkívüli istentisztelet rendjét megállapítani, a fiatalokat talmudra tanítani, vallási kérdésekre szóban vagy írásban felelni, ellenőrizni a személyzet vallásos életét, esketni vagy házasságot felbontani, chalicát végezni, anyakönyvet vezetni, a hitközséget azonban csak a hitközség különös felhatalmazásával képviselheti és az elöljáróság és a közgyűlés tanácskozásaiban csak az esetben vehet részt, ha erre külön meghívást kap. Rabbi és hitközség között felmerülő pereskedésben a kerületi bíróság ítél, de mód lehet az ügynek a rendes peres úton való intézésére is. Valamennyi hitközség 26 községkerületbe kap beosztást és minden kerület élén elöljáróság és képviselet áll. E kerületi képviselet hatáskörébe tartozik a közvetítés a kerület hitközségei és az országos iroda útján a kormány közt, felügyelet a kerület tan- és jótékonysági intézményei fölött, valamint a kerületben felmerült vitás ügyek elintézése. A kerületi képviselők közül huszonnégyet kisorsolnak a kerületi bírák hatáskörének ellátására. Ezeknek ítélete jogerős. A kerületek elnökei külön testületet alkotnak, amely ellenőrzi az országos iskolai alapot, előkészíti az egyetemes gyűlést s indítványt tesz a hitközségeket érintő ügyekre vonatkozólag. A kerületi elnököknek ez a testülete választja meg az országos iroda elnökét, aki a közvetítő szerepet viszi a hitközségek és a mindenkori kormányok között. 1869 jún. 14. szentesítette a király az elfogadott alapszabályokat, ekkor azonban már országszerte megnyilvánult konzervatív körökben az elégedetlenség. Hiába szólította fel Eötvös József már nov.-ben a törvényhatóságokat, hogy a rabbik és elöljárók idéztessenek meg és magyaráztassék meg nekik, hogy a szabad választás alapján létrejött kongresszus többsége által elfogadott és a király által szentesített szabályzat rájuk nézve kötelező, de ez csak az adminisztrációra vonatkozik, a vallásos intézményekben és a hivatalnokok megválasztásában azonban nem állít korlátokat. A Hitőr egylet felfolyamodására 1870 márc. 18. a képviselőház határozatba hozta, hogy «tekintettel arra, hogy ellenkezik a vallásszabadság elvével, hogy egy vallásközösség tagjai a többség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez, óhajtandó, hogy az ellentétek mielőbb kiegyenlíttessenek, amiért is utasíttatik a kultuszminiszter, hogy a törvényhozásnak tüzetes határozatáig eddig kiadott összes rendeleteit fügessze fel.» A miniszter ápr. 2. eleget is tett a képviselőház utasításának. A Hitőr egylet azonban nem elégedett meg a negatív eredménnyel és az elveit követő hitközségeket külön szervezetbe tömörítette. Ez volt a végső kifejlése a Zs. következményeinek (l. Orthodox szervezet és Status quo ante szervezet). A Zs. óta eltelt hatvan év alatt nem tartottak kongresszust, bár az 1868-iki statútum elavult s a megváltozott viszonyoknak megfelelő megreformálását csak egy újabb kongresszus végezhetné el. Az Országos Izraelita Iroda 1929 márc. 12 és 13. Kollner Adolf báró elnöklete alatt éppen azért tartott országos értekezletet, hogy a statútum megreformálásához szükséges Zs.-t előkészítse." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5511 .cimszó a lexikon 999 . oldalán van.