15306.htm CIMSZO: Veszprém SZOCIKK: "Veszprém, rend. tan. város Veszprém vm 15,856 lak. A hitközség megalakulásának időpontjára nézve biztos adatok nem állnak rendelkezésre. Az országos levéltárban találhatóokmányok szerint 1736. három család, — Weisz, Rothauser és Manovill családok — összesen 16 lélek lakott V.-ben a püspök fundusán s az ő fennhatósága alatt. Egy 1799-ből származó kimutatás szerint abban az időben a Chevra Kadisa 117 teljes jogú tagot számlált, természetesen a környéken lakó hitközségi tagokkal együtt. Nagyon régi temploma volt ezidőben a hitközségnek, ez azonban már szűknek bizonyult és 1799. telket béreltek templom és iskola céljaira, mint azt a megyei levéltárban található német nyelvű szerződés bizonyítja, melyet a hitközség és gróf Zichy Ferenc kötött Kálózon. E bérelt telket a hitközség 1839. megvásárolta gróf Zichy Domokostól 12,000 forintért. Az új templom csak 1865. épült fel, míg a kéttanerős elemi iskolát már 1805. megnyitotta a hitközség. A legrégibb kulturális alapítás a Talmud-Tóra, mely 1780 körül nyilt meg és több mint másfél százada ápolja a vallásos érzést a hitközség ifjúsága lelkében. A hitközség tagjainak száma 1838. már meghaladta a százat, mint azt egy Kuncz József püspöki kormányzó által kiállított okmány tanusítja. Ettől az időtől kezdve rohamosan fejlődik a hitközség úgy, hogy már az 1870-es években elérte a 300-as létszámot. A hitközség történetének szomorú fejezete az 1893-iki nagy tűzvész, mely többek között az öttanerős iskolát és a paplakot is elpusztította. Három év múlva ezeket újra felépíttette a hitközség. A hitközség első rabbija — akiről feljegyzés van — Pillitz Chananel, 1740 körül született Morvaországban és hosszú és érdemes működés után 1806. halt meg V.-ben. Az utódjai Pillitz Joél, Fuchs Árje, Flesch József, Hochmuth Ábrahám, Kiss Arnold (1. o.) és végül Hoffer Ármin ; valamennyien odaadóan tevékenykedtek a hitélet fejlesztése körül. A hitközség 1869 után kongresszusi jelleget nyert. Intézményei: a Chevra Kadisa, melynek elnöke Paskesz Mór, a Szegényegylet, mely Abelesz Jenő vezetése alatt működik, a Hirschfeld Béláné elnöklete alatt álló Nőegylet, a Krajcár-egylet melynek Deutsch G. Sándorné az elnöknője. A hitközség sok hírneves embert adott az országnak, akiknek tudományos és művészeti munkássága közismert: Simonyi Zsigmond (1. o.), Bánóczi József (1. o.), Szomaházy István (1. o.), Auer Lipót hegedűművész, volt cári udvari karmester és Róth (Rónai) Kálmán Londonban élő hegedűművész a hitközség területéről származnak. A hitközség évi 32,000 pengős költségvetéssel dolgozik és 3760 pengőt költ szociális és filantrópikus célokra. Anyakönyvi területéhez Szentgál, Szentkirályszabadja, Vörösberény, Városlőd, Csehbánya, Rátót, Hajmáska, Pepkeszi, Litér községek tartoznak. Lélekszáma 1200, a családok száma 301 az adófizetőké 304. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő, 6 szabadpályán levő, 4 tanító, 191, kereskedő, 11 ügyvéd, 7 orvos, 7 magántisztviselő, 19 iparos, 2 mérnök, 8 magánzó és 25 egyéb. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 23-an haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Hoffer Ármin főrabbi, Spitzer Mór elnök, Hirschfeld Béla alelnök, Nagy Jakab, Rapoch Sándor, tanácsosok, Fischer Miklós ügyész, Barta Fülöp templomgondnok, Rosenberg Zoltán pénztárnok, Vég Izidor ellenőr és Varga Samu titkár." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5306 .cimszó a lexikon 949 . oldalán van.