15219.htm CIMSZO: Vágújhely SZOCIKK: "Vágújhely (Nové Mesto nad Vahom Cs.-Szl.) nagyk. Nyitra
vm. 5879 lak., ebből 1553 zsidó. Egy 1600 körül megírt héber forrás, a Széfer
Semosz említi már V.-et, mint zsidók lakta helyiséget és egy 1677 dec. 10.
V.-en tartott megyei kongregáció alkalmával készített összeírás szerint a V.-i
zsidó «teloniator» (vámszedő) a többi zsidókkal együtt 3 arany forintot
fizetett megyei adó fejében. Csekély számuk tetemesen növekedett 1689-ig,
amikor Thököli portyázó csapatai által feldúlt Magyarbródból 11 menekülő zsidó
Pongrácz Ferenc báró, beckói várúrtól, szerződés alapján engedélyt kapott, hogy
a domíniumához tartozó V.-en letelepedhessen. Pongrácz példáját követték más
V.-i nemesek is, ú. m. báró Révai Sándor, gróf Eszterházy Péter, Gillányi,
Bossányi stb., kik mind megengedték, hogy telkeiken zsidók lakhassanak.
1736-ban már 80 zsidó család lakott a helységben, kik gyapjú-, posztó-, bőr-,
méz- és pálinka be- és kivitellel és iparral foglalkoztak. Ezek a zsidók a
városkát rövidesen Magyarország északnyugati részének kereskedelmi gócpontjává
tették. 1784-ben II. József rendelete nyomán zsidó nemzeti iskolát alapítottak,
melyből a következő század 50-es éveiben Weisze József rabbi igazgatósága alatt
a híres V.-i főelemi és a 60-as években alreál- és még később egy teljes 8
osztályú reáliskola fejlődött, amely 1918-ig az egyetlen, zsidó középiskola
volt Magyarországon. Rabbik: Hamburger Mózes 1754—65; Neufeld Jakab (Horn Ede
volt államtitkárnak őse) 1766—86; Emmerich Benjámin 1787—93; Kuffeuplan József
1794—804; Wiener Ábrahám 1805—807; Deutsch Dávid 1811-30; Strasser Lázár
1834-49; Weisz József 1855—97; Schlesinger Fülöp 1904-től. M. B. A hitközség
most status quo alapon működik. Fennállása óta három templomot létesített. A
vallásos élet elmélyítését szolgálja a hitközség Talmud Tórája, melyet szép
számmal látogatnak a növendékek. Az államsegélyen fenntartott főreáliskolának
és leánypolgári iskolának 1919-től megszűnt a felekezeti jellege, mert a
hitközség nem tudta viselni az iskolák fenntartásának költségeit. Ma is működik
azonban az 1846. létesült hat osztályos népiskola, amely három tanerős és
mintegy száz növendéke van. A hitközség keretében működő intézmények: a Chevra
Kadisa, elnöke Komesz Bernát; a Bauersdorf-féle Aggok háza, vezetője Tauber
Hugó; a Nőegylet, amelynek Tauber Berta az elnöknője és a Nér Sel Sábosz egylet
Kurz József vezetése alatt. Jótékony egyletei: a Rabbi Weisse Egyesület,
vezetője Fuchs Hugó, mely a szegény gyermekeket ruházza fel, a Ross Salamon
vezetése alatt álló Szandok Egyesület, mely gyermekágyas segélyeket oszt ki és
a Menochim Avélim egylet, melynek Friedmann Salamon az elnöke. A hitközség több
tagja fontos szerepet játszik a város társadalmi, de főleg gazdasági életében.
Neubauer Sándor évtizedekig volt városbíró, Herzog Jakab Károly európai hírű
gabonakereskedelmi vállalatot irányít, Tauber Hugó egy hatalmas malátagyár
főnöke, a Reisz Adolf és fiai cég acélsodrony gyára, Löwinger Gyula pálinka
nagyfőzdéje, Wiszter Lipót szeszfőzdéje és bútorgyára nagyszámú munkást
foglalkoztatnak. Nagyobb mintagazdaságot Horvát Oszkár és Herzog Jakab Károly
vezetnek. A hitközség levéltárában értékes kéziratok, jegyzőkönyvek és becses
okmányok vannak, melyek még feldolgozásra várnak. A hitközség Mészáros Gyula
igazgató szerkesztésében kiadott egy jubileumi albumot, mely a V.-i izr.
reáliskola történetével foglalkozik. A hitközség múltjának egyes részleteit
feldolgozták Reviczky Bertalan csejtei esperes-plébános A boldogságos szűz
Máriáról címzett vágújhelyi prépostság története és Etey Gyula a Vágújhely
története és a szomszédos városok c. munkáikban. A hitközség 175,000 ?k. évi
költségvetéssel dolgozik, melyből 100,000 ?k.-t fordít szociális és
filantropikus célokra. Anyakönyvi területéhez Csejte, Podola, Koritnó, Vagyóc,
Botfalu, Lobonya, Ó-Tura, Kosztolna, Szent-Kereszt, Brmóc, Mosóc, Hradek, Modró
és Lehota községek tartoznak. Lélekszáma