15123.htm CIMSZO: Történetírás SZOCIKK: "topográfiai hűsége nemcsak, hogy messze felülmúlja pl. Hérodotoszt és tiszteletet parancsoló ellentétben áll e történetíró beigazolt ferdítéseivel és hibás, kritikátlan felvételezéseivel szemben, hanem oly magas nívójú és annyira megbízható, hogy a XIX. sz. negyvenes éveitől kezdve, amikor megkezdődtek a keleti ásatások, úgyszólván teljesen pontosan haladhatnak az archeológusok a Bibliában közölt adatok nyomán. Jerichó, Úr-Chaszdim s a sinai területen végzett ásatások igazolják ezt. A Bibliának megvan a sajátos történetfilozófiája is, amely ebben foglalható össze egyik régebbi nemzedék vagy korszak sem volt jobb vagy kívánatosabb a következőnél s az elmúlt időket nincs oka visszasírni senkinek sem; ellenben a tisztuló, a felemelkedni tudó nemzedék a béke és általános testvériség eszményi korszakát remélje s annak eljövetelében bízzon az emberiség. Az ókori bibliai iratokon kívül a Talmud és a rabbinikus iratok tartalmaznak értékesnél-értékesebb történelmi leírásokat és adalékokat. Nagyarányú s görög római iskolázottságú történetíró, aki hatalmas munkásságot fejtett ki s a görög-zsidó korszak főforrása: Josephus Flavius (eredetileg ha-Kohen), előkelő papi törzsből származó hadvezér, majd Jeruzsálem elfoglalása után Rómában élt zsidó történetíró, aki műveit görög nyelven írta. A közép- és újkor visszaesést mutat, de a krónikák, amelyeknek főanyaga az üldözések megörökítése, szintén igazmondásra való törekvésükkel tűnnek ki. Ilyenek az Emek Habóchó és a Sévet Jehudó, című krónikák, valamint Zacuto Abraham korábbi salamancai matematika- és asztronómiatanár afrikai területen írt Széfer Juchaszin c. krónikája. Ez a három legjelentékenyebb a krónikairodalomban. A modern történetírásnak a zsidóságra is rendkívül nagy hatása volt. Minthogy e helyen csupán a szerzők neveire szorítkozunk, ezeket 1. a zsidó történelem, 2. az általános történettudomány művelőinek keretében soroljuk fel, a külföldön, b) Magyarországon I. Külföldi zsidó történetírók a) Zsidó történelem. (L. bővebben Zsidó történetírás c. alatt.) Jost Marcius, Josephus óta az első összefoglaló és modern kritikai alapon álló történetíró a XIX. sz. első negyedében. Graetz Heinrich, a Geschichte der Juden 12 kötetének szerzője. Bédarride, provencei zsidó ügyvéd, a nyugat-európai zsidóság történetírója. Lindo, 1849. Londonban írta a History of the Jews in Spain and Portugalt. Loeb Isidore, párisi rabbiszemináriumi tanár, kiváló történetkritikus főképp a spanyol-zsidó történelemre vonatkozóan. Braun Márkus, a német zsidóság történetének szakembere. Gross Heinrich, (l. o.) a Gallia Judaica szerzője. Kahn León, a francia zsidó történelem szakembere. Güdemann M., a német és olaszországi zsidóság középkori kultúrtöténetének historikusa. Cassuto Umberto, a firenzei és ált. az olasz zsidóság történetírója. Kohut Georges A. (l. o.), a spanyol- és latin-amerikai zsidóság történetírója. Adler Cyrus, az amerikai zsidóság egyik történetírója, kiváló archeológus. Adler Elkán, spanyol és latin-amerikai zsidó történész. Berliner Abraham, a Geschichte der Juden in Rom szerzője. Vogelstein és Rieger Paul, a Geschichte der Juden in Rom szerzői. Wolf, a Geschichte der Juden in Wien szerzője. Saalfeld Sigm., a német zsidóság történetének egyik elismert szakférfia. Ellbogen Ismar, az olasz zsidóság kultúrtörténetének forráskutatója. Mocatta F., londoni bankár, a spanyol zsidóság történetét kutatja. Hyamson A., a History of the Jews in England szerzője. Abrahams Israel, középkori zsidó kultúrtörténelem. Hume Martin ezredes, angol és spanyol diplomáciai zsidó történelem. Phillippson Martin, XIX. századi zsidó történelem. Newman Louis, zsidó kultúrtörténelem. J. Jacobs, angol történettudós és teológus, (spanyol és angol zsidó tört.), a Jew. Encycl. kezdeményezője. Wertheimer, osztrák zsidó történelem. Koenen, holland zsidó történelem. Uhry, Halphen és L. Kahn, francia zsidó történelem. Levanda, Münz Gradovsky és Dubnov orosz és zsidó történelem. J. Picciotto, az angol zsidó történelem egyik kezdeményezője. Herzfeld Levi, v. braunschweigi orsz. főrabbi, a Handelsgeschichte der Juden des Altertums kiváló munka szerzője. Wolf Lucien, angol zsidó történelem. Wolf Gerson, bécsi zsidó történelem. Mahler Arthur, v. prágai egyetemi tanár, klassz. archeológus. b) Államtörténet és által. történettudomány:Jaffé Philipp, a Regesta Pontificum Romanorum kiadója s a Monumenta Germ. Hist. egyik megindítója, hírneves palaeografus, az első zsidó egyet, k. tanár Berlinben, megh. 1872. (Élete utolsó évében keresztelkedett ki s emiatt öngyilkosságot követett el.) Phillipson Martin, a brüsszeli egyetem volt rektora, majd Berlinben élt magántudós, az ellenreformáció kor egyik legkiválóbb történetírója, megh. 1922. Breslau Harry, hírneves palaeográfus, az elismerten legjobb Urkundenlehre szerzője, a Monumenta Germaniae Historica igazgatósági tagja, a strassburgi egyetem v. rektora (orthodox zsidó), megh. 1926. Bernheim Ernst*, greifswaldi egyetemi tanár, a Handbuch der historischen Methode szerzője, szül. 1850. Guggenheim Sámuel*, frankfurti magántudós, kiváló gazdasági történész a hatvanas években." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5123 .cimszó a lexikon 909 . oldalán van.