14926.htm CIMSZO: Szombatosok SZOCIKK: Szombatosok. A zsidózóknak ez a szektája sajátosan magyar alakulás és Erdélyben keletkezett a XVI. sz.-ban. Hívői a nép fiai, a föld egyszerű emberei. Becsületes, szegény székely parasztok, akik csak a hamisíttatlan bibliai igazságot keresik. Érte lemondani s ha kell, szenvedni is tudnak és akarnak. Tisztalelkű rajongók, akik szent becsülésükben otthagyják hatalmat és pompát nyújtó egyházukat, kockára teszik és el is veszejtik saját vagyonukat. Hiteles följegyzések, szerint Szent Erzsébeti Eössi András székely főnemes a szombatos felekezet alapítója. 1567-ben számos erdélyi főúrral együtt fölvette az unitárius hitet, majd családi csapások után visszavonuló magános eletében megtalálja az új igaz vallást, melyet misszionárius-buzgalommal terjeszt. Elkészíti a szombatosság dogmatikáját, melynek részletes kidolgozása tanítványai munkája: a költői lelkű Bogáthy Fazekas Miklósé és örökbefogadott fiáé, Péchi Simoné, ki korának első államférfia volt. A XVI. sz. végén Erdély új fejedelmei szakítanak a vallásszabadság régi szellemével. Új törvényeik elsősorban a Sz.-at sújtják. 1618-ban Bethlen Gábor is megújítja az 1595-iki fehérvári országgyűlésnek ellenük hozott határozatát. Aranyszék, Kolozsvár, Kőröspatak, Marosszék, Torda, Makó szombatos sirá-moktól hangos. Főnemes és paraszt, tudós, költő panaszkodik a kísértő próbáról . Ekkor már Bocskai István belső tanácsosai, Balási Ferenc generális, Borsós Tamás, a fejedelem bizalmasa is Péchi Simon vallásának hivei. Egymásután tűnnek föl a szombatos prédikátorok a láthatáron. Kötelező törvényül Mózes öt könyvét hirdetik és szigorúan ragaszkodnak a szombathoz. Nem csak a vallástörténelem kutatójára bírnak fontossággal, de nagy figyelmet érdemelnek magyar irodalomtörténeti szempontból is. A Sz. irodalma tisztára magyarnyelvű, teológiája is nemzeti jellegű. Meglátszik rajta Erdély politikai átalakulásának közvetlen hatása. Egyébként jellemző az is, hogy az első magyarnyelvű teljes zsoltárfordítás is szombatos ember nevéhez fűződik.Bogáthi Fazekas Miklós müve az. Általában a magyar egyházi költészet első becses termékei gyönyörű ómagyar szólásmódjaival szombatos húrokon szólaltak meg. A felekezet tulajdonképeni kifejlesztője Péchi Simon, Kemény Zsigmond Rajongók c. regényének hőse, 1565 körül született. Bejárta az egész világot. Számos nyelven beszélt, nagyszerűen tudott héberül is. Nagy tudása miatt Bethlen Gábor országkancellárjává tette meg. Tekintélyével mintegy 20,000 székelyt nyert meg a szombatos hitnek. De a zsidósághoz való mind teljesebb közeledésével elveszítette a fejedelem kegyét és az 1635-iki országgyűlés vagyon- és fejvesztést rótt ki a judaizálókra. Menekülni csak úgy tudtak, hogy újból megkereszteltették magukat s a befogadott vallások valamelyikére tértek. Péchi Simon az üldözések hatása alatt megtört, de vére leányai révén Erdély legelőkelőbb mágnáscsaládjainak vérével keveredett. És ott élnek tovább a bözöd-újfalusi zsidó prozelita-hitközségben, mely 105 zsidó hitre áttért szombatos székely magyar paraszt alakulása 1869-ből. 1874-ben zsinagógát építettek. Ma 50-80 családból álló buzgó, orthodox szidó hitközség, köztük 32 tisztára szombatos eredetű. Legnagyobb részének Kovács a neve. Ruházatuk a székely paraszté. Szigorúan rituális házat vezetnek, még halántékhajat is hordanak s a férfiak még a mezőn is viselik aratóingük fűlött az arba-kanfoszt . Tüneményes történetü, évszázados múltú magyar felekezet ez. Példája az emberi lélek erősségének, az önzetlen idealizmusnak, az igazság szenvedéses szeretetének, amely tiszteletet érdemel (1. Judaizálás). Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4926 .cimszó a lexikon 866 . s köv. oldalán.