14913.htm CIMSZO: Szomaházy SZEMELYNEV Szomaházy István SZOCIKK: "Szomaházy István, regényíró, szül. Veszprémben 1866 febr. 28., megh. Budapesten 1927. Szülővárosában és a fővárosban tanult, de már fiatalon hírlapíró lett. lgen sok fővárosi nagy lapnak és folyóiratnak volt munkatársa. Ötletes és fordulatos novellái és karcolatai azonban főleg a Pesti Hírlapban és Az Est lapokban jelentek meg. Rendkívül termékeny író vott. Nem hatolt ugyan pszichológiai mélységekbe,inkább változatosságra, szórakoztatásra törekedett és szép, egyszerű magyarsággal írta meg regényeit és elbeszéléseit. Ő írta az első magyar kabarédarabot is A segédjuhász címmel (1907). Leánynézö és Hófúvás c. vígjátékát a Nemzeti Színház mutatta be (1897). Ezenkívül írt színdarabjai: A kaukázusi herceg (1920); Három a tánc (oporette); A kegyelmes úr halála; Az angora cica, Mesék az írógépről (1905) c. regényét operettszöveggé alakítva. 1927. mutatta be a Városi Színház. Regényei és elbeszélései: Szöktetés a zárdából (1887) ;A nyíri pajkosok (1889); Huszonnégy óra (1894); A Clairette-keringő (1895); Nyári felhők (1896); Légyott hármasban (1897); Biaritz és Társa (1897); A hatezeréves férfi (1898); Ella kisaszszony ötlete (1898); Páratlan szerdák (1899); Déli korzó (1900); Aprópénz (1902); Elhibázott élet (1902); Két cigaretta közt (1903); Előadások a feleségképzö akadémián (1904); A költöző nimfák (1905); Kemény doktor karrierje (1905); A méltóságos asszony (1906); Az utolsó gárdista (1908); Estétől reggelig (1908); A két szívü Pethö (1909); Szilveszter testvér álma (1909); A fehér asztal (1909); Dr. Kaposi Mártha (1909); A gyergyóvári hadjárat (1909); A ma krónikája (1909); A méltóságos asszony lovagjai (1909); A selyemruha (1909); A százhúszéves asszony (1909); Aranyköd (1909); Báró Siklósi Loew (1909); Lámpafény (1909); Lila test, sárga sapka (1909); Mesék a XX. századból (1909); A férjhezmenés művészete (1910); A krakélerek alkonya (1911); A Sas-utca (1911); Az elvált asszony (1911); Mariska (1911); Hellerné (1913); A karmester úr (1914); Prof. Villányi (1914); A kém (1915); Meseváros (1915); Muzsikáló óra (1917); Ágota férjhez megy (1918); Expressvonat (1918); Barátaim a halottak (1919); A titokzatos szerző (1920); A csipkeverö. leány (1921); Egy éjszaka Péterpusztán (1922); Baccarat (1922); János mester és a felesége (1923); Milliomosok és kalandorok (1923); Murány (1924); Januári rege (1925). Sz. az újságíró társadalomban vezető szerepet töltött be és alelnöke volt az Otthon írók és Hírlapírók Körének." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4913 .cimszó a lexikon 863 . oldalán van.