14742.htm CIMSZO: Szeged SZOCIKK: fenntartása, ami kétségtelenül Lőw Lipót és Lőw Immánuel érdeme. Sz.-en a közös célért egyesültek és a legnagyobb harmóniában élnek egymás mellett a haladók és orthodoxok, a cionisták és nem-cionisták. A sz.-i hitközség tekintélyét és súlyát éppen tagjainak ez a megbonthatatlan egysége növelte meg és az a körülmény, hogy a magyar kongresszusi zsidóságot a felsőházban a hitközség főrabbija, Lőw Immánuel képviseli, aki ott országosan nagyraértékelt beszédeivel gyakran irányt szab a magyar zsidóság állásfoglalásának. Jóllehet, a cionizmus teljesen távol áll a hitközségtől, a Pro Palesztina (1. o.) akciót - nem politikai, de jótékonysági alapon - úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatja a hitközség. A tagoknál gyüjtőperselyek vannak kihelyezve, a templomban szabad adományokat felajánlani a Keren Kajemeth (1. o.) céljaira s maga a hitközség is jelentékeny összeggel támogatja Palesztina újjáépítési munkáját. A hitközség népiskolája 1844. létesült s azóta folytonosan fejlődött. Jelenleg hat tanerős az iskola s világos, higiénikus tantermei a legmodernebbül vannak felszerelve. A hitközség kebelében számos intézmény működik. Mindenekelőtt a Chevra Kadisa, melynek Bokor Adolf az elnöke. A Chevra tartja fenn a menházat és a szeretetházat, melyeknek 21 gondozottja van, a Varga Mihály elnöklése alatt álló Árva-egyesület létesítette az árvaházat, ahol 19 gyermeket nevelnek a leggondosabban. A Nőegylet 1835-ben létesült s jelenlegi elnnője özv. Holtzer Jakabné, a Leányegylet - Vas Klári vezetésével - népkonyhát tart fenn és a Betegsegélyző-egylet, melynek élén Bokor Adolf áll, a szegénysorsáak ingyenes orvosi- és gyógyszerellátásáról gondoskodik. Ujabb létesítménye a hitközségnek az 1927. épült pászkasütőde. A hitközség kulturális törekvéseinek szolgálatában áll az értékes tanítói könyvtár. Felbecsülhetetlen értéket képvisel Lőw Immánuel ritka példányai révén méltán világhírű 6000 kötetet meghaladó könyvtára. A hitközségben Lőw Lipót és Lőw Immánuel munkái (1. o.) továbbá Löwinger Adolf rabbi tanulmányai jelentek meg. A sz.-i zsidóság történetét tárgyalja behatóan Lőw és Kulinyi: A Sz.-i zsidók 1785- 1885 c. munkája, mely 1885-ben jelent meg Sz.-en. A hitközség tagjai közül többen értek el előkelő pozíciót és visznek vezető szerepet a város társadalmi és gazdasági életében. Ezek : László Adolf és Weisz Aladár táblai bírók, Wimmer Fülöp sz.-i kendergyár igazgatója és a kereskedelmi kamara elnöke, Vértes Miksa a kamara alelnöke, Varga Mihály a Kereskedők Szövetségének elnöke, Bokor Adolf a Lloyd Társulat elnöke, Reich Manó ny. áll. felsőkereskedelmi iskolai tanár, Pap Ródert, az Ügyvédi Kamara alelnöke. Kiváló szerepet játszott néhai várhelyi Rósa Izsó, aki országgyűlési képviselő, a hitközségnek és sz.-i ügyvédi kamarának az elnöke volt és néhai Reiniger Jakab, aki ugyancsak az ügyvédi kamara elnöki tisztségét töltötte be. Egész sereg azoknak a zsidóknak a száma is, akik Sz.-ről leszármazva közéleti szereplésükkel és kulturális tevékenységükkel tűntek ki. Közülök a legkiválóbbak: Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4742 .cimszó a lexikon 830 . oldalán van.