14741.htm CIMSZO: Szeged SZOCIKK: bírájául Spitz Izraelt, néhai Rósa Izsó dr. volt hitközségi elnök dédnagyapját választotta meg. Ugyanekkor elöljárók lettek: első esküdt Deutsch Hirsch, második esküdt: Trebitsch József pénztárosok: Herzel Jechezkél és Juda Leipnik. templomatyák: Mannsberger Gerzson és Kecskeméti Salamon. A közgyűlés után pár hónappal 1789 febr. 22. Jechielt választotta meg a hitközség első rabbijául, aki azonban csak nagyon rövid ideig 1790 dec. 19-ig működött. Utóda Bak Hira lett, aki 53 évig, 1843 ápr. 28. bekövetkezett haláláig áldásos tevékenységet fejtett ki. A rabbiszékben Pillitz Dániel (1. o.) követte, aki 1847 ápr. 27. hagyta el állását. Három évig maradt ezután betöltetlenül a rabbiszék s a szabadságharc leveretése után, 1850 dec. 10. iktatta be a sz.-i zsidóság papi állásába Lőw Lipótot (1. o.), aki hatalmas tudásával és munkabírásával sz.-i zsidóság új korszakát teremtette meg. Lőw Lipót, aki negyedszázados működésével örök emléket állított magának, nemcsak a sz.-i, de az egész magyar zsidóság szívében, 1875 okt. 13. költözött el az élők sorából. Örökébe 1878 szept. 8. fia, Lőw Immánuel (1. o.) lépett,aki papi működésének félszázada alatt a világ legkiválóbb zsidó tudósainak sorába emelkedett és még ma is töretlen erőben végzi áldásos hivatását. Nyilvánvaló, hogy a sz.-i hitközség nagyszerű fejlődésében az oroszlánrész e nagy rabbikat illeti meg, de kétségtelen az is, hogy munkájukat a kiváló elnökök egész sora támogatta hathatósan. 1852 júl. 8. az addigi bírák helyébe első elnökéül Pollitzer Salamont választotta meg a hitközség. Utódai Auslánder Simon, Bainberger Sámuel, Reitzer Jakab, Prosznitz Vilmos voltak, majd 1882 óta Rósa Izsó dr. állott a hitközség élén egész 1918 máj. 25. bekövetkezett haláláig. Azóta Biedl Samu vezeti a hitközséget, mely az ő és elődeinek nagyszerű és fáradhatatlan tevékenysége révén meggyarapodott, anyagilag megerősödött és impozáns egységet mutató hatalmas hitközséggé fejlődött. A sz.-i zsidóság már 1789. folyamodott a hatósághoz zsinagógaépítési engedélyért, amelyet azonban csak 1803. kapott meg. Még ebben az évben felépült az emeletes zsinagóga, mely a mostani templom udvarán állott. A hitközség taglétszámának növekedése következtében új templomról kellett gondoskodni. Lebontották a régi templomot s helyén 1843 máj. 19. szokatlan fénnyel szentelték fel a második zsinagógát, a mai régi templomot. Hatvan évvel később - 1903 máj. 19. - szentelték fel a mai új zsinagógát, mely az ország egyik legmonumentálisabb temploma és ma már országos elfogadott új formákkal gazdagította a zsinagógaépítést. Ezt a nagyszerű zsinagógát Baumhorn Lipót (1. o.) budapesti építész tervezte, híressé vált festett üvegablakai és a templomhajó óhéber ornamentikája pedig Lőw Immánuel főrabbi tervei alapján készültek. Az új mellett a régi templom is megmaradt. 1869-ben a hitközség a kongresszushoz csatlakozott, ez a körülmény azonban nem idézett elő szakadást, mint ahogy azt más hitközségeknél láttuk. A sz.-i hitközségben alakulása óta tradíció a zsidóság egységének és osztatlanságának Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4741 .cimszó a lexikon 830 . oldalán van.