14473.htm CIMSZO: Simeon ben Jochai SZOCIKK: "Simeon ben Jochai, hírneves tannaita a II. sz.-ból, a Zóhár állítólagos szerzője; Galileában szül. és Mérónban halt meg. R. Akiba tanítványa volt Bené Berakban 13 évig, de Jabnéban II. Gamaliel pátriárka vezetése alatt is tanult. Kortársa volt R. Meirnek (l. o.). Hosszabb ideig Szidonban működött s itt nagy tekintélyt szerzett. Életére vonatkozóan a Talmud számos adatot közöl, így azt is, hogy midőn R. Akibát Hadrián császár fogságba vetette, S. Rómában befolyásos atyja segítségével kieszközölte, hogy a börtönben rendszeresen látogathassa mesterét, akitől ott is tanult. Atyjával ellentétben a Hadrián alatti üldözések miatt Róma-ellenes volt s ezért Varus kormányzó halálra ítélte, mire S. fiával együtt egy barlangba menekült, ahol a hagyomány szerint 13 évig élt, Hadrián haláláig (Sabbat 33b: Peszikta 88b; Genes. R. 77. 6; Eccl. R. 10. 8: Eszter R. 1. 9). Ezalatt gyümölcsön és gyökereken élt. Kiszabadulása után Mérón völgyének közelében telepedett meg és tovább tanított. Más hagyomány szerint S. többedmagával Rómában is járt s a császárnál kieszközölte, hogy a zsidó vallás parancsolatai ellenes törvényeket visszavonták (Meila 17b). Számos szép monda fűződik nevéhez s a legtöbb Talmud-traktátus halachikus döntéseit is közli. Ezekből az tűnik ki, hogy erősen kritikai fő volt, aki még mesterétől, Akibától is függetlenítette magát. Minthogy a Misna, Toszefta és Szífra szerzését Akiba négy legkiválóbb tanítványának tulajdonítják, a tradíció szerint a Szifré szerzője ő volt (Szanhedrin 86a), úgyszintén a Mechilta de R. Simeon szerzője is; (a Szifré halachikus Midras a Pentat. IV-V.-höz. a Mechilta az Exodushoz). Feltűnően szisztematikus gondolkodó volt, aki úgy jogi döntéseiben, mint exegézisében mindig világosan tudta magát kifejezni. A Haggadában is kiváló volt. Rendkívül vallásos tudós lévén, annál jellemzőbb, hogy a tudománnyal való foglalkozást az ima kedvéért sem kívánta megszakítani (Jer. Chaggiga II. 77a). Számos erkölcsi mondását is megörökítette a Talmud. A legismertebbek a következők: ""Háromkorona van, ú. m. a királyi, főpapi és a Tóra koronába, de a jó hírnévé valamennyinél többet ér"" (Ábót 4. 13); ""A bünbánás hatalma oly nagy, hogy ha az ember, aki egész életén át gyakorolta a gonoszságot, a végén megbánja azt, akkor úgy tekintetik, mint teljesen igazságos ember"" (Toszefta, Kiddusin 1. 14; Kidd. 40b; Sir ha Sirim Rabba 5. 16); a felfuvalkodottságot a bálványimadással tartotta egyenlőnek (Szóta 4b). A nyilvános megszégyenítésről pedig ez volt a véleménye: ""inkább vesse magát valaki az égő kemencébe, mintsem, hogy embertársát nyilvánosan megszégyenítse"" (Beráchót 43b). Elítélte az uzsorát, mely Rómából inficiálta a zsidóságot, úgyszintén a becstelen kereskedést, a házi béke megrontóit (Jer. Bába Mecia 10d ; B. M. 58b; Levit. R. 9.) és az aszszonyok babonáit, valamint a pogányságot (Jer. Kiddusin 4. 66c). Racionalizmusa mellett erősen hajlott a miszticizmusra s az erre vonatkozó feljegyzések szintén igen nagy számúak. Ezért tartották őt a középkorban a Zóhár szerzőjének. Állítólagos sírhelyét Mérónban a hívők serege keresi fel évente ijjár 18. (L. Zóhár, Kabbala, Zarándoklás a Szentföldre.)Irodalom. Max Seligsohn Jew. Encycl.; Bacher, Agada der Tannaiten II. ; Graetz, Geschichte der Juden (3. kiad. IV.) ; Grünhut, Magy. Zs. Szemle XVII. ; Frankéi, Darké ha-Misna ; Brall, Mebó ha-Misna; J. Heilprin, Széder ha-Dórót II.; Joel (Monatsschrift V.); Paucher (Ha-Aszif IV.) ; Kaminka (Ha-Meliz XXIX.); Weiss, Dór-Dór II. ; Mózes Konitz, Ben Jochai (Pest 1815) ; Louis Lewin, S. Frankfurt a. M. 1893)" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4473 .cimszó a lexikon 788 . oldalán van.