14421.htm CIMSZO: Selmecbánya SZOCIKK: "Selmecbánya (Banska Stiavnica, Cs.-Szl.), szabad kir. város Hont vm. 15,185 szlovák, magyar (6340) és német lak. A zsidó hitközség 140 családban 350 lelket számlál 110 adófizetővel. 1910-ben még 527 lelket számlált a hitközség. A számszerű visszafejlődés nem okozott érezhetőbb hanyatlást a hitéletben, amelynek minden terhét sok áldozatkészséggel 3 nagykereskedő, 57 kereskedő, 3 nagyiparos, 8 iparos, 4 ügyvéd, 6 orvos, 2 gyógyszerész, 6 magántisztviselő, 3 mérnök, 2 köztisztviselő és 10 magánzó viseli. Ezek öszszesen 45,000 ck-t költenek évenkint a hitközségi adminisztrációra, fenntartják az 1892. alapított Chevra Kadisát, a Nőegyletet és az elemi iskolát, amely ezidőszerint csak a vallásoktatást látja el. A zsidóság élénk kulturéletet él és sikeres tévékenységet fejt ki a közgazdaságban is. A város és környék majdnem minden ipari vállalkozását és pénzintézetét zsidók alapították. Hell Jakab (megh. 1905.) kibővítette Vihnye fürdőt, építette a Hungária szállodát és alapította a Selmeci Kereskedelmi és Hitelintézetet, Ungár Kálmán a faárugyárat, Weisz Adolf kereskedő a fehérneműgyárat (már megszűnt), Erdős Sándor gyáros a cipőgyárat, amely most Erdős és Gerő tulajdona, Timföld Jenő gyáros a kötőgyárat,. Guttmann Elemér átvette és kibővítette a faárugyárat, Glückstahl Gyula Budapesten szőrmegyárat létesített. Jelentős tényezőket adott az itteni zsidóság a közéletnek is, közöttük: Kapp Jakab, Tandlich Ignác városi főorvosokat, Szegedi Sándor bányafőorvost, Zászló Adolf főbányatanácsost, Grünhut Gyula bányamérnököt, Welward Rezső állami gyári főorvost, Tátrai Emil vezető járásbirót. És a sokrétű tevékenység annál feltűnőbb, mert a hitközség az aránylag legfiatalabbak közé tartozik. Az első zsidók csak a 70-es években telepedtek meg S.-n. Azelőtt nem engedték meg a bányavárosokban, S.-n sem a zsidók letelepedését. Nemsokára az első beszivárgás után, 1878. már 30 zsidó család lakta a várost. A hitközséget 1879 júl. 20. ezek alapították és megalkották alapszabályait. Elnökké Hell Jakabot választották. Első ténykedése volt, hogy szabályozta az adókivetést, amely 476 forintot eredményezett és akciót indított a templom építésére, ezt azonban a széthúzás következtében csak 15 évvel ezután valósították meg. 1887 júl. 30. alakult meg az első iskolaszék Kapp Jakab elnöklésével. Az első tanítók Friedmann Bernát és Gliger Bernát voltak. Ebben az esztendőben már 1535 forintra emelkedett a költségvetés, három évvel később pedig már annyira megerősödött a hitközség, hogy a templom céljaira telket vásárol és 1893 ig fel is építteti. Röviddel ezelőtt alakult meg a Chevra Kadisa és elnökéül Welward Márkust, alelnökéül Geiger Márkot, pénztárnokául Hochberger Ármint és ellenőréül Weisz Jenőt választották meg. A vallás ápolására, a kultúrára és a filantropiára irányuló törekvések akkor nyertek történelmi tartalmat, mikor a hitközség lelkesen csatlakozik a zsidó vallás recepciójáért küzdő országos mozgalomhoz Goldsticker Márk elnöksége alatt. A város keresztény lakossága, amellyel mindig zavartalan egyetértésben élt és az antiszemitizmust csak hírből ismerte, őszinte érdeklődéssel figyelte ezt a törekvést, mint ahogy szeretettel támogatta a közjóra irányuló egyéb törekvéseit is. A világháborúban a hitközség sok tagja vett részt és 8 hősi halált halt. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Piarcs, Hodrus, Szentantal, Ilia, Bajnskabéla, Teple, Pocsuvaelló, Berencsfalu. Vezetésében hosszú ideig tevékenykedtek Hell Jakab, Kapp Jakab, Glücksthal Gyula, Goldsucher Bernát és Tandlich Ignác elnökök. Ezidőszorint élén állanak: Hell Béla nagykereskedő, elnökhelyettes; Wassermann Béla gyógyszerész, pénztáros; Grünhut Gyula bánya-főmérnök, iskolaszéki elnök; László Adolf főbánya-tanácsos, számvizsgáló bizottsági elnök ; Singer Mór kereskedő templomgondnok; Beregi Samu, Binc Lajos, Ernst Zsigmond, Pollacsek Jenő.Wetzler Mór, Weiner Lipót, Weisz Simon, Weisz Dezső,ifj. Weisz Samu választmányi tagok. Weisz Fülöp jegyző." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4421 .cimszó a lexikon 781 . oldalán van.