14319.htm CIMSZO: Schiller-Szinessy SZEMELYNEV Schiller-Szinessy Salamon SZOCIKK: "Schiller-Szinessy Salamon, rabbi, cambridgei egyetemi tanár, szül. Óbudán 1820., ahol atyja Schiller Mayer a rabbitanács tagja volt. Iskoláit Óbudán és Pesten végezte. 1840-44-ig a pesti egyetem bölcsészeti karának előadásait látogatta, majd a jénai egyetemen megszerezte a filozófiai doktorátust. Teológiai ismereteit Hirsch Charif óbudai, Schwab Löb pesti és Tauber Áron bátorkeszi rabbiknál szerezte. Rabbiképesítő okiratait Chorin Áron aradi, Schwab Löb pesti és Mayer székesfehérvári rabbik állították ki. 1844-től 1848 ig a megalakult eperjesi hitközség hitszónokaként működött és egyúttal az eperjesi ev. teológián a héber nyelvnek rendes tanára volt. Már ebben az időben a szabadságeszméknek lelkes terjesztője volt és a héber lapokban megjelent versei között a Szózat héber fordítását is közölte. A szabadságharc kitörésekor bejárta az országot, mindenütt szónoklatokat tartott és zsidó honvédeket toborzott. Majd maga is beállt utász közkatonának. Ő volt az, aki Török tábornok rendeletét foganatosította s Szőreg mellett a tiszai hidat felszedette, miáltal az osztrák seregek behatolását sikerült megakadályoznia. Megsebesülve hadifogságba került, börtönbe zárták, ahonnan a kivégzése elől szerencsésen megszökött. Triesztbe ment, onnan Írországba menekült, ahol a birminghami hitközség felajánlotta neki a hitszónok-rabbi állást. Innen Manchesterbe hívták meg az Egyesült Zsidó Hitközség rabbijává, majd a később megalakuló Reform-hitközségben prédikált rövid ideig. 1863-ban lemondott állásáról és Cambridgebe ment a héber kéziratok tanulmányozására. Ennek eredménye volt nagy műve : Catalogue of the Hebrew Manuscripst preserved in the University Library Cambridge (1876). Már 1866 óta kinevezett tudora (magántanára) volt a rabbinikus irodalomnak, amelynek előadójává is kinevezték, 1878. az egyetem a Master of Arts címmel tüntette ki. A tiszaeszlári vérvád idején erős mozgalmat indított a babona ellen és amikor 1887. Eperjes leégett, nagy gyűjtést indított Angliában az eperjesi kollégium és a hitközség felsegélyezésére. S. egyéb müvei közt fontosabbak : David Kimchis Commentary on the Psalms. (Book. I.) és Massa ba-Arab, amely Romanelli marokkói utazásáról szól a XVII. sz.-ban. Munkatársa volt az Encyclopedia Brittannicának, melybe megírta a rabbinikus irodalomra vonatkozó tanulmányokat. Tanulmányai jelentek meg továbbá a Journal of Philologyban, az Academy és Expositur c. folyóiratokban. Még Magyarországon megjelent művei: Tendenz u. Geist der zweiten Rabbinerversammlung zu Frankfurt a. M. (1845); Die Befreiung durch unseren Glauben (1845); Kanzelreden (1845)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4319 .cimszó a lexikon 771 . oldalán van.