14254.htm CIMSZO: Sajószentpéter SZOCIKK: Sajószentpéter, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont egyes. vm. 5140 lak. A zsidó hitközséget 1780 körül alapították a Bródy, Czinner, Kohn, Rosenthal, Groszmann és Weisz családok, amely családok utódai később is a hitközség élén állottak és ma is résztvesznek a vezetésében. Az első rabbi Pápai Farkas volt, aki 1792. született Pápán, míg halálának éve és helye ismeretlen. Azidőben a zsidók még az elkülönített ghettóban éltek és így a hitközségi élet kifejlesztésében is gátolva voltak. Csak 1848 után, amidőn a zsidók szabadabb mozgást nyertek, vette kezdetét az intenzív közösségi munka. Rendes imaházat építettek és hozzáfogtak egyéb intézmények létesítéséhez. 1868-ban megalakult a Chevra Kadisa, amely ma Mogyorós Simon vezetésével működik és 71 tagot számlál. Ugyanakkor létrehozták az izr. elemi népiskolát. Itt már kezdettől fogva magyar volt a tanítási nyelv. Jelenleg 95 tanulója van, a tantestület tagjai: Sebesné Weisz Mária és Freistadt Lajos világi tanítók, valamint Rosenberg Jakab hitoktató. Gyors egymásutánban új jótékonysági egyesületek keletkeztek. 1868. Gemilusz Chaszodim, 1869. Nőegylet, 1884 Éc-Chajim és 1885 Komaegylet. Mindezen egyesületek ma is működnek és hasznos tevékenységet fejtenek ki a jótékonyság terén. Ekkor a S.-i hitközség már a jelentékenyebbek közé tartozott s az első zsidó kongresszuson is képviseltette magát Czinner Benjámin által. A hitközség legvirágzóbb korszaka Bródy Miksa 25 évi elnökségének idejében volt (1893-1918). 1900-ban modern templomot építtetett és megfelelő hajlékhoz juttatta a többi intézményeket is. Kiváló érdemeket szereztek még a hitközség felvirágoztatása körül végzett munkásságukkal: Czinner Jakab, Braun Vilmos és Mezei Mór. A hitközség anyagi és erkölcsi támogatója volt még Bródy Salamon veje, lovag Léderer Sándor budapesti lakos. A S.-i zsidók a háború alatt is tanújelét adták jótékonyságuknak. Sokban hozzájárultak az ott felállított kisegítő kórház fentartáeához, úgyszintén vendégszeretettel fogadták a menekülteket. A hadseregben 67-en szolgáltak, akik közül 11 hősi halált halt. 1918-ban a vallásismeret és a hithűség kimélyítése végett Talmud-Tórát alapítottak. A háború előtt különböző alapítványok voltak a postai takarékban elhelyezve, amelyek azonban a korona leromlása folytán elértéktelenedtek. A hitközség az orthodoxia kebelébe tartozik. Lélekszáma 620, családszám 120, adófizető tag 132. Foglalkozásuk: 46 kereskedő, 2 nagykereskedő, 30iparos, 5 köztisztviselő, 5 munkás, 4 orvos, 4 gazdálkodó, 3 más szabadpályán, 2 tanító, 1 magánzó és 27 egyéb. 8 közadakozásból él. Évi költségvetés 20,000 pengő, amely összegből 3000 pengő filantrópikus ÓB szociális célokat szolgál. Anyakönyvi területéhez tartoznak : Kápolna, László, Radostyán, Parasznya, Kandó, Varbó, Alacska, Berente, Kazinc, Baruka, Vadna, Dubicsány, Nagybarca, Bánhorvát, Bánfalva, Mályinka, Tardona, Tapolcsány, Dédes, Visnyó, Szilvásvárad. Egyes tagoknak az ipar és a közgazdaság terén is fontos szerepük van: Princz Mór felerészben a Kazinczi Gazdasági Kőszénbánya tulajdonosa, Weisz Ferenc részese a Berentei Kőszénbánya Vállalatnak ésWaldmann József a Disznóshorvátinak. Kun Géza a 700 holdas Dadányi-birtok és Stein Márton az 500 holdas Aladár-birtok bérlője. A mai vezetőség a következő : Grünfeld Henrik főrabbi, Heimlich Jenő elnök, Mogyorós Simon alelnök, Fogel József pénz-tárnok, Salamon Mór gondnok, Groszmann Lajos ellenőr, Princz Mór. Kőnigstein Adolf, Hartmann József, Klein Dezső előljárósági tagok és Krausz Mór jegyző. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4254 .cimszó a lexikon 762 . oldalán van.