13981.htm CIMSZO: Presburg SZOCIKK: "Pressburg Simon, vagy Michel Simon, pozsonyi zsidó elől járó, Heinrich Heine őse. Születési helye és napja ismeretlen. Apja, Simon Michels győri jómódú zsidó volt. P. felsőbb ajánlás folytán 1693. nov. 4. megkapta a lakhatási engedélyt Pozsony városától. De már 1699 febr. 10. a Hofkammer-Kommission, mely a magyar országi zsidók viszonyainak rendezése céljából alakult meg, kinevezte P.-t a pozsonyi és dunán inneni zsidók elöljárójának. P. a kurucok által ostromolt Komárom, Buda és Győr váraknak élelmiszert szállított, mely várak P. szállítmányai nélkül — az udvari kamara tanúsága szerint — kénytelenek lettek volna magukat az ellenségnek megadni. P. saját vagyonából alapította a ma is fennálló pozsonyi Bészhamidrást. Működésének legszebb sikere volt a Nagyszombat városával kötött szerződés. Nagyszombat 200 éven át nem engedte a zsidókat a város területén át utazni, az átutazó zsidókat pedig bebörtönözte és áruikat elkobozta. P. kieszközölte a városnál,hogy a zsidók ott szabad mozgási lehetőséget nyerjenek és a megállapodást 1717 dec. 20. a magyar udvari kamara előtt írásba foglalták. 1705-ben P. Bécsben tíz évre szóló lakhatási engedélyt kapott. 1715-ben már 75,000 forintnyi kölcsönt kellett ígérnie a lakhatási engedély meghosszabbításáért. Megh. Bécsben 1719 ápr. 10. Fiai: 1. P. Sámuel, az osztrák követet Szentpétervárra kísérte, mint pénzügyi tanácsos. Érdemei elismeréséül Anna cárnő kinevezte orosz kamarai ügyvivőnek; a lengyel háborúban, mint az orosz hadipénztár intendánsa működött. Az osztrák állami kölcsönöknél fontos szerepet játszott. Megh. Bécsben 1762 márc. 21. — 2. P. Ábrahám, kiváló héber tudós, a prágai hitközség elnöke volt. Megh. u. o. 1759 okt. 11. — 3. P. Jechiel, Ansbachban Vilmos Frigyes őrgróf udvari ügynöke volt; harmadik felesége a híres Kröndel, a talmudtudós asszony volt. — 4. P. Márkus, atyja utódja lett Pozsonyban. — 5. Leánya, P. Sára Léa Juspa von Geldern felesége volt. Fiuk Lazarus, ennek fia dr. med. Gottschalk, ennek leánya Betty von Geldern, Heine anyja volt. (V. ö. Kraufmann, «Aus Heinrich Heines Ahnensaal». Wachstein, «Die Grabinschriften des alten Wiener Friedhofes».)" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3981 .cimszó a lexikon 724 . oldalán van.