13965.htm CIMSZO: Pozsony SZOCIKK: Pozsony (Bratislava, Cs.-Szl.), szab. kir. város Pozsony vm. 78,223 lak. Az eddig ismert és P.-i zsidókról szóló okiratok közt legelőször III. Endre 1221 dec. 2. kiállított és P. városának adott privilégium említ P.-i zsidókat, kiket a király az ottani kereszténypolgárokkal egyenlőjogúakká tesz (l. P.-i zsidók). Héber forrás (memorkönyv) már előbbi évekből is említ mártírhalált szenvedő P.-i zsidókat, köztük név szerint rabbi Jónát (l. o.), ki ott valószínűleg rabbihivatalt viselt. Nagy Lajos 1360 körül kiadott kiűzési rendelete folytán a P.-i zsidók a szomszédos Hamburgba költöztek, honnan 1368. megint visszahívták őket (l. Kiűzetés, P.-i zsidók). 1376-ban P. magisztrátusa új zsidótörvényt alkotott. Zsidóktól kölcsön vett pénzeket hivatalból egy külön könyvbe (Judenpuch) írtak. Ezen század végén és a következő időben 1526-ig a zsidók a mai Kalapos- és Hummel-utcában laktak. Utolsóban, a mai Orsolya-rendi apácakolostor hátsó telkén, állott az 1399. épült zsinagóga, Korabinszky szerint, a Kalapos-utcában. Mellette volt állítólag (V.ö. Ortvay,«P.utcái» 168. l.) a zsidófürdő, araház (Tanzhaus) és kórház; temetőjük a Széna-téren volt. Akkori számuk 800—900-ra tehető. Az 1421. ausztriai és 1496. stíriai zsidókiűzés folytán ezekből az országokból sok zsidó P.-ban telepedett le. 1440-ben a zsidók tevékeny részt vettek a Vargatorony (Schusterturm) megerősítésén. Foglalkozásuk: pénzüzletek, állat-, posztó- és bőrkereskedés. 1502-ben a tűzoltásnál szükséges bőrvödrök előállítására új adót vetnek ki a zsidókra. 1521-ben zsidók és keresztények lakásai már úgy elegyedtek, hogy az addigi zsidóutcát Kalapos utcának nevezték. Ez idő körül élt ott egy híres Zakariás (l. o.) nevű zsidó orvos, kit a király a zsidó jelek hordása alól felmentett. A mohácsi vész után 1526. Mária királynő kiűzi onnan a zsidókat. Ettől kezdve majdnem két évszázadon át P. zsidókról sehol nincsen szó, csak 1591. Németországban jelent meg egy képes röplap, melyben gonosz gyűlölettel P.-i zsidók által elkövetett ostyagyalázást koholtak, de ennek sem P.-i, sem más magyar, sem ausztriai forrásokban sehol nyoma sincsen. A XVII. sz. első felében, a 30 éves háború idejében, midőn a vár körüli területen, az ott elszállásolt katonaság miatt, mindennapos rablások és útonállás a közbiztonságot nagyon veszélyeztették, zsidókat alig találni P.-ban. E század második felében a P. melletti Zuckermandel nevű helységben és valamivel később a Váralján, a gróf Pálffy-féle kúrián kezdtek letelepedni. Ábrahám Levi, ki 1719. Európán keresztül utazott és P.-ban is volt, útleírásában említi, hogy akkor P.-ban a város területén kívül két zsidó község volt, az egyik a Várhegyen, a másik a Zuckermandolben, mindegyik saját zsinagógájával. Az 1736. országos zsidó összeírás már 120 adófizető családfőt mutat ki. Ezek, vagy őseik főképpen Cseh- és Morvaországból, Ausztriából és Németországból vándoroltak be. Ballus Pál: Beschreibung Pressburg (1822) c. munkájában (195. 1.) a zsidók lélekszámát 2093-ra teszi. Az 1797-iki tűzvész elhamvasztotta a zsinagógát és sok zsidó házat. Nagy kárt okozott az 1809-iki és még nagyobbat az 1811-iki tűzvész, mely a zsidó községházát és az archivumot is elpusztította. A legrettenetesebb tűzvész dühöngött 1913 máj. 13., midőn 97 zsidó ház, köztük a jesiva tanháza, a benne lévő nagy könyvtárral együtt elpusztult. III. Károly parancsa folytán, 1712. a zsidók lakta utcákat bezárható kapuk által elkülönítették a város többi részeitől és Mária Terézia nem engedte, hogy azokban keresztények is lakjanak. A gettó kapuit csak a zsidó jogokat kiterjesztő 1834/40-iki országgyűlés után távolították el. — 1848-ban, a márciusi napokban, de különösen ápr. 23. és 24. a zsidóutcák vad antiszemita zavargások színhelyei voltak. A csőcselék vandál módon elpusztította az ottani zsidó primár iskola berendezését, könyvtárát és épületét. A tiszaeszlári vérvád idejében, 1882. és 1883., a felheccelt tömeg megint garázdálkodott a zsidónegyedben. 1840— 1850 közt megnyíltak, bár sok ellenségeskedés mellett, a belváros üzlethelyiségei is zsidók számára és 1860 után ingatlanokat is vehettek ott. Ettől az időtől kezdve a város kereskedelmileg és iparilag gyorsan gyarapodott. A gettó létesítésével (1712) a zsidók belső élete vallási intézmények teremtésével és a jesivák fejlesztésével intenzívebb lett. A jesivák fejlődésük tetőfokra jutottak Barbi Meier (l. o.) és Szófer Mózes (l. o.) rabbik idejében. A Chevra Kadisát 1710 körül alapították és a várhegyen levő kórházat Ballus (i. h. 313.1.) jobb és megfelelőbb berendezésűnek mondja a városi ispotálynál. 1761-ben a gettóban heves belső viszály támadt az ott lakó Mordechai Eibenschütz miatt, ki a szabbataizmussal vádolt Jonathan Eibenschütz fia volt. A XVIII. és a XIX. sz. közepéig, ameddig P. volt az országgyűlések, a helytartóság és a nádor székhelye, a P.-i zsidó elöljáróság kezében volt a magyar Izrael fölötti hegemónia. Itt gyűltek össze több ízben a magyarországi zsidók küldöttjei, hogy a Mária Terézia által kivetett türelmi adónak összegét és behajtási módját megállapítsák és itt szerkesztették zsidó ügyekben az országgyűléshez benyújtandó memorandumokat. A magyar zsidóknak a hatóságnál, a nádornál és királynál bekopogtató szószólói közül a legkiválóbb volt a P.-i gazdag, jótékony és nagytekintélyű Koppel Theben (megh. 1799). Noha a P.-i gettóban minden törekvés világi művelődésre szigorúan el volt tiltva, mégis történtek kísérletek arra, hogy megnyissák a gettó kapuit a korszellem követelményei előtt. 1873 aug. 8. nyílt meg P.-ban nagy ünnepélyességgel II. József türelmi pátensének és a Ratio educationak megfelelő módon berendezett «zsidó nemzeti német iskolai», mely azonban 1790 után lassan megszűnt és csak sokkal később, mint zsidó községi és Talmud Tóra iskola támadt fel újra. 1820-ban néhány, a korszerű művelődést jobban szerető és bátrabb P.-i férfiú (Breisach, Oppenheim, Kohn) megalapította a később híressé lett, a király és országnagyok által erkölcsileg támogatott Primár-iskolát. 1840-ben alakult ott egy olvasó és irodalmi kör, mely a magyar és ausztriai zsidóság számára havi folyóirat kiadását tervezte, de a fanatikusok rövid idő alatt elnyomták ezt a törekvést és elérték azt, hogy a «Casino» név alatt működő egyesületet feloszlassák. Az orthodox község jelenlegi nagy zsinagógáját, mely a Várúton Feigler I. terve szerint keleti stílusban épült, 1864. avatták fel. Az 1872. alakult kongresszusi község temploma 1894. épült a Vártelek- és a Szilágyi Dezső-utca sarkán Milch D. terve szerint, mór stílusban. P-i. rabbik: E. Jona 1250 - 80; Liebermann Juda; Tyrnaui (nagyszombati) Eisik 1420 körül; Liepmann Heller Jomtov 1695 körül; Reckendorf Jakab 1709—27; Lemberger Mózes v. Móse Charif 1736—58; Eger Akiba 1758, Elül 3 — 15 ig; Dukla Izsák 1759—62; Barbi Meier 1768—89; Tysmenic Mesullam 1794—1801; Szófer (Schreiber) Mózes 1807—39; Szófer (Schreiber) Sámuel W. 1839—72; Szófer (Schreiber) Bunem 1872—1906; Szófer (Schreiber) Akiba 1906. A neológ hitközség rabbijai: Back I.W. 1872—76; Dávid Gy. 1876— 1896; Fünk S. 1898. P.-ból származtak: Biedermann M. L. vésnök-művész, később udvari ötvös; Ehrenreich Ádám réz- és acélmetsző művész ; Kohn Albert orientalista; Dukesz Leopold és Stern M. E. hebraisták; Hauser Miska hegedűművész; Dux Adolf író és fordító; Dux Zsigmond arc- és életképfestő. I. Az Orthodox hitközség választási joggal bíró tagjainak száma 2000. Főrabbija Schreiber Akiba. Elnökség: Krausz Dávid elnök, Stahler Henrik alelnök, Neumann Simon, Engel Izidor, Fleischmann Izrael elöljárók. Múlt évi költségvetés Ke. 2.500,000. Jótékonysági intézmények: Chevra Kadisa, a régi kórházában 45 ágyat állított fel, az aggok házában pedig 25 embernek ad hajlékot. Női Chevra Kadisa is működik. A Pikunch nefes egylet a nemzsidó kórházakban fekvő betegeket kóser étellel látja el és zsidó ápolókat kiképző iskolát tart fenn. A Chevra már megkezdte az új nagy kórház építését. A Fiúárvaház eddig a régi zsidónegyedben volt. Most egy új modern árvaházat építenek. A Leányárvaház modern, szép épület. Aggok háza 45 bennlakóval. Nőegylet, szegény asszonyokat segít. Hachnoszasz Kalló, szegény leányok kiházasítását mozdítja elő. A Szandekoosz szegény betegágyasokat, a Nichum Avelim szegény gyászolókat, Bikur Cholim szegény betegeket segélyez. A Marpelanefes a nem-zsidó kórházakban ápolt zsidókat támogatja. Az Ozer Dalim a szegények téli szükségleteiről gondoskodik. A Mechalke Écfát és szenet nyújt szegényeknek. Az Anije Irénu készpénzt, a Málbisé Arumim ruhát oszt ki a szegények közt. Az Iskolaegyesület szegény tanulókat támogat. Kultúrintézmények: A nagy Jesiva, több mint 200 év óta áll fenn (l. P. jesiva). Jesiva edáno egyosztályú átmeneti iskola. Jeszodé Bátora hatosztályú, középiskolával összekötött Talmud iskola. Talmud Tóra a népiskolával összekötött négyosztályú talmudiskola. Ötosztályú fiú és leány népiskola. Háromosztályú középiskola fiúk és leányok részére. Chevrasz Hasász minden este Talmudból előadást tart. A Tórasz Cheszed egyesületben fizetett talmudisták naponta Talmudból előadást tartanak. Mehadre Hatalmud. Az egyletnek minden tagja odahaza a Talmudnak egy traktátusát tanulmányozza, az év végén pedig közös összejövetelen (szijuni) befejezik. Óháve Tóró. Minden szombaton Talmudból előadást tart. A Temime Derech, liferesz Bachurim, Machazike Tóró és Poel Cedek egyletek minden este bibliai előadásokat tartanak. Azonkívül még a Mógén Avrol om-chevra, a Me-vakse lóró és Szombat egyesületek kereskedelmi alkalmazottaknak bibliai előadásokat tartanak. Templomok: a nagyzsinagóga, 1864. épült ugyanazon a helyen, ahol az 1784. épült régi templom állt. Fióktemplom a Preyss-utcában, a Besz-Hamidrás, melyet Heine őse Michel Simon építtetett, a Jesiva zsinagógája, A Brill-féle zsinagóga, a Nenscher-zsinagóga, az Agrani zsinagóga, a Vödritz-zsinagóga, az aggok házának zsinagógája, a Levuv-zsinagóga, a mizrachi-zsinagóga, a népiskola zsinagógája, meg a Rosenbaum, Goldberger, Oesterreicher, Drechsler, Deutsch, Klein-féle imaházak. II. Az Izr. hitközség. Választójoggal bíró tagjainak száma 650. Utolsó évi költségvetése 300,000 Ke. Főrabbija Fűnk Sámuel. Elöljárósága: Stein Győző elnök, Porzsolt Aladár alelnök, Dezső Kálmán, Platschek Gyula, Trebitsch Dénes, Riess Miksa, Herzog József, Grosner Gyula, Schaar Albert, Smetana Béla. Templomok: A nagy templom és az iskola temploma. Intézmények: Chevra Kadisa, a fiú- és leányiskola, a hitközség könyvtára, a Nőegylet, az Ozerdalim egylet, Rachnoszasz Káló, a Wellisch Betty szünetidői telep, a Cedókó-egylet. Független intézmények: a nagy Jótékonysági egylet, amely kis kereskedőknek és kisiparosoknak kamat nélküli kölcsönt nyújt; az Izr. népkonyha; az óvoda ; a menza akademica judaica; Ezra segélyzőegylet; Ahavasz Chaverim ; Leány egyesület és Özvegy és Árvák Egyesülete. III. Országos központok: A szlovenszkói orthodox hitközségek országos központja. Elnök: Weber Kálmán főrabbi. A Jesurun (az egyesült neológ és status quo) hitközségek országos irodája. Elnök: Stein Győző. A Jeruzsálemi Rolel szlovenszkói fiókja; Elnök: Schreiber Akiba főrabbi. A Mizrachi országos központja, a Cionisták kerületi központja, Az Agudasz Jiszróél országos központja, A zsidó párt országos központja, elnöke Riess Gyula. A zsidó közgazdasági párt országos központja és a Zsidó Kultur Egylet. Zsidó lapok: Jüdische Volkszeitung a cionisták és a zsidó párt lapja, szerkesztők: Neumann Oszkár, Komlósi Soma és Gross Dávid. Jüdisches-Familie párton kívül, szerkesztő Müller Mózes a Jüdische Presse fiókszerkesztősége, szerkesztők Braun Joel és Schwarz Henrik. Politikai egyletek: Ahavasz Cion Egylet, Mizrachi Egylet és Agudasz Jiszróél Egylet, B.S. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3965 .cimszó a lexikon 718 . s köv. oldalán.