13906.htm CIMSZO: Pirké Ábót SZOCIKK: "Pirké Ábót (Atyák fejezetei). A Misna (l. o.) magánjogi rendjének egyik traktatusa: a rabbik ethikai mondásainak, aforizmáinak és maximáinak legrégibb rövid gyűjteménye. A P.-ot ennél fogva másképpen az Atyák ethikájának is nevezik. A P. öt fejezetre oszlik. Az első fejezet annak a megállapításával kezdődik, hogy a tradíció, a szóbeli hagyomány a Tízparancsolat átvétele után Mózestől szállt az utódokra, a Nagy Zsinagóga férfiaira, s onnan a Misna tanítóira. Ezáltal a bevezetés által a gyűjtők emelni kívánták az erkölcsi tanítások értékét. Az első fejezet eredetileg R. Jochanan ben Zakkai iskolájának tanításáig terjedt, de később kibővítették. Az első négy fejezet hatvan rabbitól tartalmaz erkölcsi tanítást; ezek Simontól, az Igazságostól kezdve a Misna lezárásáig éltek s így 450 év ethikai tanítását tükröztetik vissza. Némelyek egy, mások több mondással szerepelnek. A mondások rendszerint az illető rabbi hosszabb meditációjának végső összegzései, vagy pedig az ő kedvencebb aforizmái, melyeket tanítványai megörökítettek. A mondások hasonlóan a bibliai Példabeszédekhez, rendkívül tömörek s ethikai igazságokat vagy életbölcsességeket tartalmaznak. Némelyek valóságos gyöngyszemek s az ethika legmagasztosabb megnyilvánulásai. Ilyenek pl. Hillel mondásai: «Ha nem én magam, vajjon ki más gondoskodik rólam; és ha csupán magamról gondoskodom, mi vagyok én s ha nem most, vájjon mikor?» (1.14). «Felebarátod becsülete és tulajdona olyan drága legyen neked, mint a saját magadé» (1.10 és 12); «Fogadj minden embert barátságos arculattal» (1. 15, 8.12). Ezek a Biblia ethikai mondásait bővítik ki, mások megint ugyanezeket más formába ültetik át. Így pl. a következő bibliai verset: «A jó név többet ér, mint a felkentség» (Ecclesiastes 7. 1) a P. így alakítja át: «Három korona van, a tanultság koronája, a főpapi korona és a királyi korona, de a jó hírnév koronája felülmúlja valamennyit» (4. 13). A bibliai bölcsességnek a praktikus életre való alkalmazása Ben Zóma következő mondása: «Ki a bölcs ? Aki mindenkitől tanul, mint mondva van (Zsolt. 119. 99): Mindenkitől, akitől tanulhatok, elfogadok utasítást. Ki a hős ? Aki szenvedélyeit legyőzi ; mint mondva van : Aki uralj a hajlamait, nagyobb, mint aki várost vesz be (Példái. 15. 32). Ki a gazdag? Aki megelégszik osztályrészével, mint mondva van (Zsolt. 128, 2): Ha kezed munkáját eszed, boldog lehetsz és jól megy dolgod. Ki a tiszteletreméltó? Aki tiszteli embertársait, mint mondva van (I. Sámuel 2. 30): ,Akik engem tisztelnek, azokat tisztelni akarom». A P. ötödik fejezete formailag és tartalmilag különbözik az előbbi négytől s nyilvánvalóan más szerkesztette, bár a szerzők csupán a végső négy paragrafusban vannak megnevezve. Ez az ötödik perek ethikai aforizmák mellett legendákat is tartalmaz s bizonyos számokhoz fűzi a magyarázatot: pl.; «Tíz isteni szóval teremtődött a világ» (5.1); «Két tulajdonság jellemzi a bölcset és ugyanannyi a kulturálatlant» (5. 7) stb. Jóllehet a P. sem ethikai rendszer, mégis megfelelően elrendezve, az Atyák Mondásaiból minden későbbi korszakra vonatkozóan megállapíthatók az emberi morális kötelességek s az ethikai normák, emellett pedig praktikus életbölcseletük s tiszta vallásosságuk is emelik értékét. A P. ugyanannak felel meg a rabbinikus irodalomban, mint a Példabeszédek könyve a bibliai iratokban. Egy kiváló babiloni talmudszerző az V. sz.-ban ezt mondta a P.-ról: «Aki valóban jámbor és erényes akar lenni, az tanulmányozza és gyakorolja a P. tanításait» (Bába Kama 80a). Hogy a zsidóság mily nagy becsben tartotta őseinek magasztos tanítását, az kitűnik abból, hogy az egész P. fel van véve a liturgiában s valamennyi zsidó imakönyvben többnyire héber és az ország nyelvének szövegével ott van a szombatdélutáni imák után. Ugyanis peszáchtól ros hasónóig minden szombat délután a rendes istentisztelet után elő van írva a P. egy-egy fejezetének olvasása. Vita felette nincs, mert vitathatatlan ethikai igazságokat tartalmaz. Éppen ezért a P. az a Misna-traktátus, amelyhez Gemara nincs. Az ötödik fejezet nem nevezi meg a mondások szerzőit; a hatodik csupán függelék és Kinján Tóra (a Tóraszerzés módozatai) néven ismeretes. L. Aranyszabály és Ethika. Irodalom. A P. minden művei 8 nyelvre le van fordítva, s a legtöbb élőnyelvre fordított zsidó imakönyv a héber szöveg mellett közli. Ezenkívül számos szép kiadása jelent meg élő nyelveken, így franciául a filozófusok miniatűrkiadásiban, németül prof. Herm. Strack berlini protest. hebraista adta ki magyarázatokkal (Leipzig 1882), de. Jos. Kobler berlini bölcs is külön tanulmányban hívta fel annak etnikai értékére a modern tudomány figyelmét. A P. héber szövegét a Misna és Talmud kiadások is tartalmazzák s számos kommentárja is van; így a Midras Sámuel, melynek szerzője Sámuel de Uceda (Venesia 1579 s azóta számos kiadás). Ugyancsak magyarázat a P.-hoz A. Geiger Nachsrelsssene Sehriften IV. kötete, míg a P. történelmi értékéről Zacuarjah Frankel írt Über den Lapidarstyl der talmudischen Historik címen (Monatsschrift 1872). Latin fordítósa először Sebastian Münstertől, Reuchlin kiváló tanítványától jelent meg Baselben, majd Fagiustól (Isny 1541). Kiváló munka a P.-ról, annak teljes szövegével a keresztény Ch. Taylor Sayings of the Jewisa Fathers c. műve (2 kiad., Cambridge 1899). L. továbbá M. Mielziner (Jew. Encyc.) ; Bischoff, Kritische Geschichte der Talmud Übersetzungen: Lazarus Adler, Sprüche der Valter (Fürth 1851); W. Ivioys Meisel, Homilien über die Sprüche der Vater (Stettin 1855); Alexander Kohut, The Ethics of the Fathers (New-York 1885, németül is)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3906 .cimszó a lexikon 711 . oldalán van.