13880.htm CIMSZO: Pesterzsébet SZOCIKK: Pesterzsébet, rend. tan. város Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 40,545 lak. A P.-i kongresszusi hitközség a 70-es években alakult. Kezdetben 10 családból állt a hitközség, ezidő szerint a családok száma 1600-ra rúg. Ez az aránylag rövid idő alatt történt rohamos fejlődés szoros összefüggésben van magának a városnak a fejlődésével, mely szintén néhány évtized alatt nőtt kis faluból rendezett tanácsú várossá. A hitközség egyik első elnöke Gráner Sándor volt, aki három évtizeden át vezette nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel a hitközséget. Az ő kezdeményezésére épült fel 1901. a hitközség impozáns két tornyos, románstílű szép temploma, ezen kívül is sok más alkotás és alapítvány fűződik a nevéhez. Nagy filantróp volt, aki végrendeletében egy milliárdot érő házát a hitközségre hagyta zsidó kórház céljaira. A Chevra Kadisa a hitközséggel egyidejűleg létesült s azóta, különösen a jelenlegi elnök, Goldberger Jakab és Rittersporn Mór gondnok buzgó tevékenysége révén nagyszerű fejlődésen ment keresztül. Régi temetője mellett új, cementfallal körülvett temetőt létesített, azon kívül egy impozáns Cédik Hadin házat két szertartási teremmel és mellékhelyiségekkel. A Chevra Kadisa vezetői fáradoztak leginkább az Aggok háza létesítésén is, mely 1927. el is készült. A hitközség rohamos növekedése következtében állandó hitközségi iroda megszervezése vált szükségessé, 1920-ban állították fel az irodát, melyet hosszabb ideig Balázs Adolf titkár, jelenlegi városi főügyész vezetett nagy agilitással. Jelenlegi vezetője Mann Gizella. 1922-ben nyílt meg saját épületében a hitközség négy osztálya, két tanerős elemi iskolája. Most 105 növendéke van az iskolának, melyben a növendék számának állandó növekedésére való tekintettel egy harmadik tanítói állást is szerveztek. 1903-ban létesült a Talmud Tóra. 1921-ben, mikor a folytonos fejlődésben lévő hitközség vezetésének mind bonyolultabb munkáját decentralizálni kellett, külön kultúr, gazdasági és szertartási ügyosztályok létesültek, s újból megszervezte a hitközség ifjúsági önképző szakosztályát és leányegyletét. A kultúrosztály Roth Dezső, majd Vermes Ármin vezetése mellett nagyhatású üléseket rendezett, melyeken a magyar zsidóság legkiválóbbjai tartottak felolvasásokat és szabadelőadásokat. A gazdasági ügyosztály élén Fantasz Géza áll, aki különösen a mészárszékek felállításával és a szegények számára szeder-esték rendezésével szerzett nagy érdemeket. A szertartási ügyosztály élén Schwarc Jakab áll. Az ifjúsági szakosztály egyházi elnöke Krishaber Béla főrabbi, világi elnökei Balázs Adolf városi főügyész, Varga Samu árvaszéki ügyész, Orbán Béla városi műszaki tanácsnok és Kardos Ernő ügyvéd. A szakosztály zsidó és magyar történelmi vonatkozású felolvasásokkal, zsidó liturgiai zenével és énekkel foglalkozik. A leányegylet Krishaber Ella vezetésével jótékonysági és kulturális tevékenységet fejt ki. A nőegyletnek, mely nagy összegeket fordít szociális és filantropikus célokra, tisztikara a következő: Vince Jakabné elnök, Pauncz Ignácné alelnök, Balázs Adolfné titkár és Szántó Samuné háznagy. Azok között, kik a hitközség fejlesztése körül nagy érdemeket szereztek, első helyen áll Vincze Jakab orvos, a jelenlegi hitközségi elnök, aki a főrabbival karöltve több mint 15 éve vezeti nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel a hitközséget, melynek több intézménye — elsősorban az iskola — köszönheti neki a létét. A szellemi vezető Krishaber Béla főrabbi, akinek 25 éves eredményekben gazdag működését 1925 januárban díszközgyűléssel ünnepelte meg a hitközség. A hitközség-tagjai közül a társadalmi életben többen visznek vezető szerepet. Ezek: Orbán Béla városi műszaki tanácsnok, Szántó Samu pénzügyi tanácsnok, Balázs Adolf városi főügyész, Varga Samu árvaszéki ügyész, Terényi Ármin városi főszámvevő stb. Ipari és gazdasági vállalatokat alapítottak a következők: Fantusz Géza lúgkőgyárat (30 alkalmazott), Henrich Ignác Unió textilgyárat (50 alk.), Ágoston Simon harisnyagyárat (100 alk.), Perlesz Sándor harisnyagyárat (100 alk.), Lőrinc József szappangyárat (20 alk) Haas Zoltán selyemárúgyárat (30 alk.), Breaer Bernát textilgyárat (100 alk.), Lázár György iskolaszergyárat (25 alk.), Rosenstrauss István gyufagyárat (100 alk.), Boros Samu szappangyárat (60 alk.), Schwarcz Jenő és Imre Turul likőr- és rumgyárat, Rosentrauss Samu kristályszódagyárat és Weisz Lipót szikvízgyárat. A hitközségben megjelent Krishaber Béla főrabbi Világháború c. kétkötetes munkája. A hitközség történetével Krishaber Béla főrabbi nagyobb tanulmánya: A pesterzsébeti zsidók históriája (megj. Kecskeméti Vilmos Zsidó évkönyvében (1927) és Nagy Győri István városi főjegyző Gübacs-puszta-Erzsébetfalva-Pesterzsébet c. tanulmány foglalkozik. A hitközség évi 50,118 pengős költségvetéssel dolgozik s ebből 5272 pengőt költ szociális és filantropikus célokra. Ezen kívül több nagyobb alapítványt is kezel a hitközség, melyeket Grauer Sándor és neje, Ney Gusztáv, Vincze Jakab, Grauer Ábrahám és Holczmann Hugó létesítettek különböző kulturális és jótékony célokra. Anyakönyvi területéhez Soroksár, Csepel, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós és Tököl községek tartoznak. A hitközség lélekszáma: 7000, a családok száma 1500, adót 962-en űzetnek. Foglalkozás szerint: 40 nagykereskedő, 10 gazdálkodó, 10 tanító, 300 kereskedő, 8 ügyvéd, 20 köztisztviselő, 10 művész, 500 munkás, 55 nagyiparos, 10 orvos, 150 magántisztviselő, 40 vállalkozó, 50 iparos, 4 mérnök, 10 író és hírlapíró, 50 magánzó, 300 közadakozásból élő és 10 egyéb. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 47-en estek el, akiknek emlékét egy, a templom falába illesztett márványtábla örökíti meg. A hitközség mai vezetősége: Krishaber Bernát főrabbi, Vincze Jakab elnök, Roth Dezső és Fantusz Géza alelnökök, Vermes Ármin kultuszelöljáró, Balázs Adolf ügyész, Klein Manó pénztáros, Fekete Ernő ellenőr, Schwarc Jakab és Glász Simon gondnokok, Króh Hermann Talmud Tóra gondnok, Fischer Manó jeruzsálemi gondnok, Schwarc Jenő, Gönczi Gyula és Szántó Samu ülnökök, Deutsch Sándor iskolaszéki alelnök, Frey Jenő, Eisler Jenő, Kardos Ernő, Orbán Béla, Schór Jenő és Varga Samu iskolaszéki tagok, Gárdos Jenő titkár, Apter Illés, Eisler Jenő, Raab Jakab, Kardos Ernő, Kohn Antal, Kohn Fülöp, Goldberger Hermán, Fantusz Miklós, Schwarc Lajos, Scheimann Ármin és Berger Márton elöljárósági tagok Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3880 .cimszó a lexikon 705 . oldalán van.