13866.htm CIMSZO: Pesti Izraelita Hitközség SZOCIKK: Pesti Izraelita Hitközség. A főváros pesti oldalán már több mint 500 év előtt laktak zsidók (l. Pest), a török hódoltság után azonban a városi tanács megakadályozta ittlakásukat. Midőn József császár 1783. újból megnyitotta előttük Pest városának kapuit, első sorban a szomszédos Óbudáról, majd az ország többi részéről telepedtek itt le, 1800 körül több mint ezer lelket számláltak, főleg kereskedelemmel foglalkoztak s ezzel hozzájárultak az eladdig igénytelen kisváros fellendítéséhez. A még ma is fennálló Orczy-féle házban zsinagógát rendeztek be és l799. Wahrmann Izrael (1755—826) személyében rabbit választottak, kinek kezdeményezésére készült a hitközség első alapszabálya. Vásárolnak temetőt, 1805. kórházat, 1814. iskolát építenek. Wahrmann halála után Oppenheimer Simon (1751 — 851), Brill Azriél (1778-853) és Kunitzer Mózes (1774—837) rabbitanácsosok voltak a lelki vezetők, kiknek bölcsessége a vallási forrongások idejében is vissza tudta tartani az ifjú hitközséget a szélsőségektől. A konzervatív zsinagóga mellett keletkezett 1828. a haladottabb formákat kedvelő hívek részére a kultusztemplom, melyben Bach József (1784—866) töltötte be a hitszónoki tisztet. A belső megerősödés e korszakában a pesti zsidók támogatták a templomépítő ref. hitközséget és az 1830—31-iki rettenetes kolerajárvány idejében, saját szegényeiken kívül naponta 82 keresztény családot láttak el élelemmel, amiért József nádor mondott nekik köszönetet. Tíz évf. interregnum után 1836. Schwab Löb (1792—1857) lett a főrabbi, ki a zsinagóga és a kultusztemplom híveinek is egyaránt, szeretett papja és a hitközség egységességének megerősítője volt. Lelkészkedése idején a P. tagjainak száma, műveltsége és anyagi helyzete folytán az ország első hitközsége lett, melynek Ullmann Gábor, Boskowitz Löb József, Kunewalder Jónás, majd Schossberger S. W. voltak világi vezetői. Kezdeményezésére kérelmezte a hazai zsidóság az 1839—40-iki országgyűlésnél a polgárjog elnyerését (l. Emancipáció), majd a türelmi adó (l. o.) eltörlését; innen indul ki a magyarosodási mozgalom (l. Magyarító Egylet). 1841. itt alakul meg a zsidó ifjakat az ipari pályára terelő kézműves egylet. Ebben az esztendőben vette meg a hitközség tízezer pengőért a Síp-utcai székházát is. Az 1848—49-iki szabadságharcban templomi ezüst kegyszereit ajándékozza a kincstárnak, nyújt kamatmentes kölcsönt, hadi célokra gyűjtést rendez tagjai között, felszereli az önkéntes zsidó honvédeket, ruhaneműt juttat a magyar hadseregnek. A fővárost megszálló osztrák seregek kíméletlenül zsarolják a magyar ügyet támogató pesti zsidókat, Schwab főrabbit egy hazafias beszédéért heteken át fogva tartják a Neugebaudeban, majd a szabadságharc leveretése után az anyagi tönk szélére jutott hitközségre reánehezedik az abszolutizmus minden súlya. Az önkényuralom enyhülésével beállott általános gazdasági fellendülés áldásaiból a főváros zsidósága is részesedett. A jóhírű pesti zsidó kereskedők mellett elismerést nyertek a zsidó iparosok is (Posner papírgyáros, Feiwel lakatos, Streliszky fényképész). Helyreállott a hitközség pénzügyi egyensúlya, kiépült a fiúiskola, létrejött a leányiskola, megalakult a tisztviselők nyugdíjintézete. E mellett minden közjótékonysági és közművelődési munkánál jelen van a pesti zsidó. Városi kórház, evang. főiskola, kat. templom, tűz- és vízkárosultak mind támogatóra találnak a P.-ben. E korszak legkimagaslóbb alkotása az 1859. elkészült hatalmas Dohány-utcai templom, melynek Friedmann Mór (megh. 1891.), majd Lazarus Adolf (megh. 1925.) főkántorok vezetése alatt álló istentisztelete világhírűvé vált. Az új templom főrabbija, Schwab Löb halála folytán, Meisel Farkas Alajos dr. (1815-1867) lett, aki mellett Wahrmann Juda (1792—868) és Brill Sámuel Löb (1814—97) voltak a hitközség papjai. Meisel alapítja meg a Talmud Tóra iskolát, megteremti a népkonyhát, részt vesz az Orsz. Izr. Tanítóegyesület, az Aggok háza és a Nőegylet életre keltésében. Hirschler Ignác dr. (1823—81), a tekintélyes és nagybefolyású tudós szemorvos állott ekkor a hitközség élén, kinek szorgalmazására megszervezték a magyar hitszónoki állást, melyre 1866. Kohn Sámuel dr. (1841—1920) hivatott meg. Nagy események köszöntöttek az országra, benne a magyar és első sorban a pesti zsidóságra: az abszolutizmust követő nemzeti újjáéledés, az alkotmány visszaállítása, I. Ferenc József király megkoronázása, a zsidók polgári egyenjogúsítása, az egyetemes zsidó kongresszus. Hirschler Ignác és Kohn Sámuel mellett Barnay Ignác (megh. 1878.), a hitközség érdemes titkára állott a mozgalmas időben az események középpontjában. A kiegyezést követő liberális éra nyugalmas évtizedei a P.-nok is elhozták a békés fejlődés korszakát. Wahrmann Mór (megh. 1892.), Kohner Zsigmond (megh. 1908.), Weinmann Fülöp (megh. 1911.), Adler Lajos (megh. 1926.) elnöksége alatt alig múlik el év, mely ne hozna valami újabb istentiszteleti, szociális vagy közművelődési intézményt. 1872-ben épül a Rombach-utcai fényes zsinagóga, melyben Pollák Lajos (1822—905) és Brill Sámuel Löb (1814—897), utóbb Adler Illés dr. (1868—924) és Feldmann Mózes (1859-927) végzi a papi szolgálatot, míg a Dohány-utcai templomnak lelkésze Kohn Sámuel dr. (184 1—920) és Kayserling Mayer (1829—905), a két világhírű történetíró. Az Angyalföldön 1909., a Ferencvárosban 1923. épül monumentális templom. A hitközség, a kebelébe tartozó Chevra Kadisa és a hívek buzgalmából keletkezik a fiú- és leány elemi, polgári iskola és gimnázium, fiú- és leány árvaház (1869, illetve 1867), közkórház (1889), gyermekkórház (1897), szülőnők otthona (1910), szeretetház (1911), aggok háza (1893), siketnémák intézete (1877), vakok intézete (1908), ösztöndíj-egylet (1871), irodalmi társulat (IMIT 1894), kultúregyesület (OMIKE 1909), felebaráti szeretet egyesület (Áhávász Róim 1901), szünidei gyermektelep (ISZGyB 1909), patronázs egyesület (1910). Közben a pesti zsidó fiatalság mozgalmat indít a recepció (l. o.) kivívására, mely mozgalom 1895. eredményre is vezet. Az 1896-iki millenniumi ünnepségekben már az egyenjogúsított zsidó felekezet vett részt. És később a világháborúban is teljes mértékben teljesítette polgári kötelességét a magyar zsidóság sorai közt a pesti zsidóság. (L. Világháború.) Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3866 .cimszó a lexikon 701 . s köv. oldalán.