13856.htm CIMSZO: Pest SZOCIKK: Gyarapodását elsősorban Szent Istvántól kapott kiváltságainak köszönheti és fejlődése egészen addig egyenletesen haladt, míg a királyok Budát nem részesítették elsőbbségben. P. lakosai a XI. sz.-ban tértek át a keresztény hitre. Zsidó lakosságának régi történetéről kevés emlék maradt fenn. 1406-ban szerepel egy P.-ről való Saul (l. o.), aki Székesfehérvárott megszerzi Béla (IV.) zsidótörvényének (l. o.) hiteles másolatát a magyar zsidók jogainak megvédésére. 1504-ben már voltak P.-en a zsidóknak házaik és telkeik, temetőjük pedig később a mai Lipótvárosnak a Dunához közel eső vidékén feküdt. A török hódoltság idején a P.-i zsidóság helyzete általában megegyezett a hódoltság alatt lévő budai zsidók (l. Buda) helyzetével. Az 1526. megjelent «Hernach volget des Bluthundts der sich nennet eyn Türkischer kayser gethaten» c. röpirat azt írja, hogy mikor szept. 8. a törökök elfoglalták P.-et, a várost felégették és minden embert agyonvertek. Mivel a Buda elfoglalásával foglalkozó héber krónika nem említ vérfürdőt, nyilván a P. re vonatkozó tudósítás sem fedi az igazságot. A törököknek kivonulása után, 1686-tól kezdve vagy egy századon át nem lakott zsidó P.-en. Az átutazó zsidók helyzetét is megnehezítette a városi tanács, harminc krajcár vámot szedetett tőlük és ha éjjel megszálltak, egy tallért, az ú. n. Schlafgroschent. Idővel ezt három krajcárra, egy garasra mérsékelték. Mikor a helytartótanács magyarázatot kért P.-től e vámszedésre vonatkozólag, a város azt felelte, hogy kiváltságai szerint szabadságában áll zsidót felvenni, vagy kiutasítani. Ezt a jogát annyira gyakorolta, hogy mikor a budai zsidók III. Károlytól engedélyt kértek arra, hogy négy család P.-en üzletet nyithasson, kívánságuk teljesítését P. megakadályozta. Súlyosbodott a helyzet, mikor I. Lipót 1703 okt. 23. kelt kiváltságlevele a városi tanács szabad elhatározására bízta, hogy akar-e zsidót bebocsátani, vagy sem. P. élt is ezzel a jogával, hogy megszabadítsa polgárait a zsidó ipar és kereskedelem versenyétől. 1726 nov. 18-án a kamara felszólította a várost, szüntesse be a gazdasági érdekeket sértő törvénytelen eljárását és ha joga is van ahhoz, hogy a zsidók letelepedését megakadályozza, ezzel nem jár az, hogy az átutazóktól az éjszakai megszállás lehetőségét elzárja. A repülő hídon pedig ne szedjen nagyobb vámot a zsidóktól, mint a keresztényektől. Ha pedig továbbra is olyan magatartást tanúsít a város, amellyel a királyi kincstárt károsítja, a kincstár pert indít ellene. A helyzet ezentúl sem igen változott. Az 1727-iki zsidóösszeírásnál P. még arról értesíti nagy megelégedéssel a helytartótanácsot, hogy zsidó lakossága nincsen, zsidó arra sem kap engedélyt, hogy a városban megszálljon, kivévén azt az esetet, ha ott rája esteledik, vagy a királyi táblánál van dolga. Az 1735-i konskripció idején, amikor a helytartóság a zsidók összeírását azért rendelte el, hogy számukat oly mértékben leszállíthassa, amely a lakosság érdekeinek megfelel, Pestnek ismét nem volt zsidó lakója, akiről számot kellett volna adnia. Viszont azt a megjegyzést tette, hogy zsidó a jövőben sem telepedhet meg a területén. P. vm. zsidósága 1755. még Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3856 .cimszó a lexikon 697 . oldalán van.