13842.htm CIMSZO: Péósz SZOCIKK: Péósz (h.). Vulg. kiejtéssel: pajesz. Halántékfürt. A szigorúbb rituális életet élő, főképp keleti zsidóság még ma is követi azt az ősi szokást, hogy hajtincset hord a halántékán. Viselete a Tóra ez igéjén alapszik: «Ne pusztítsd el szakállad szélét (Mózes III. 19. 17). A Tóra ezt a tilalmat a pogány szokások ellenében állítja fel, mert a halottaknak szánt áldozathoz tartozott az időben az önmegcsonkítás, vagy lemérsékelt alakjában a tetoválás és hajtépés is. A Talmud e törvény bő részletezésében inkább a borotválkozásra terjeszkedik ki. A középkorból ránk maradt zsidó képeken a P. viselete nem vehető észre. A Sulchán Áruch már a P. mértékét is megszabja és azóta a lengyel zsidóság különös buzgalmat tanúsított e zsidó jelleget kifejező viselet ápolásában. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3842 .cimszó a lexikon 695 . oldalán van.