13816.htm CIMSZO: Pécs SZOCIKK: Pécs tjv. Baranya vm. Lakóinak száma kb. 70,000. A Dunántúl
állandóan fejlődő főhelye és egyetemi város. 1692-ben ünnepélyes fogadalmat
tett a város, hogy zsidók nem lakhatnak a város falain belül. E fogadalmon,
melyet sokáig minden esztendőben megújított, az első rést II. József ütötte
azzal a rendeletével, melyben általánosságban megengedte, hogy a már meglevő
keresztény iskolákban zsidó gyermekek is fölvétessenek. E rendelettel
próbálkoztak a zsidók bejutni Pécsre, de sikertelenül. Cserkuti Adolf Pécs
város levéltárosa Az első pécsi zsidók c. füzetében érdekesen írja meg, hogy
mennyit installációztak a helytartótanácsnál és Széchenyi Ferenc kir.
biztosnál, míg Fuchs Salamonnak és Weiszmayer Márknak 1788. megengedte a város a letelepedést. A
következő zsidók, akik nagy nehezen bizonyos feltételek ellenében türelmi jogot
nyertek. Engel Péter (a jánosi Eagel-családok apja), Löwy Izrael (katonai
érdemei elismeréséül), Klein Fülöp és Ullmann Károly voltak. Ezek a megtűrt
zsidók azonban csak kereskedhettek, ipart űzhettek és jogokat bérelhettek, de
házat vagy földet vásárolniuk tilos volt. 1803-ban azonban Engel Péter
valamilyen címen mégis szerzett házat, amelynek egyik szobáját imahelyül engedte át a közben
10-re felszaporodott híveknek. Ez a Zrinyi-utcai kis ház volt a későbbi nagy
hitközség tulajdonképpeni alapja. A hitközséggé fejlődés további stációja a
Chevra Kadisa megalapítása, mely Stern Jakab Rohoncról megtelepedett kereskedő nevéhez fűződik. Stern Jakab egy beadványban
telket kért a várostól temető céljaira. A város teljesítette kérését, sőt 1827.
megengedte azt is, hogy a temetőt bekeríthessék. 1927-ben Wallenstein Zoltán
főrabbi nagyszabású centenáriumi ünnep keretében hódolt az alapítók emlékének.
Stern dolgozta ki a Szent Egylet első
szabályzatát, ő építette az első halottas házat 8 1837. a düledező palánk
helyett ő építtetett kőfalat a temető
körül. 1841-ben, mikor a pécsi zsidó hitközség lélekszáma 30-ra nőtt, 600 pengő forintért Vitéz Ferenc Citrom-utcai házát vásárolták meg, s itt
rendezték be az első nyilvános imaházat. Az első rabbi Löw Izrael volt
Dárdáról. Előbb megyés rabbi, majd 1842. Pécsre tette át a székhelyét 8 1857-ig
működött itt. 1846-ban megszűnt a türelmi adó s ettől kezdve rohamosan
megindult a P.-i hitközség fejlődése.
1848 után még súlyos megpróbáltatáson ment át a P.-i zsidóság. Haynau hazafias
magatartásáért 5000 arany forint hadisarccal sújtotta. Hosszú évekig nyögték a
súlyos terhet a zsidók, de 1868. már újabb
nagy áldozatok árán
templomépítésbe fogtak. A monumentális, kétemeletes templomnak, mely még
ma is dísze a városnak, felépítése 120,000 forintba került; ebből 64,000-t a
tagok hoztak össze, megvásárolván előre az üléseket a költségek másik felét
pedig kölcsön útján fedezték. 1869
júl. 22. Lőw Lipót (l. o.), Hirschfeld J. H augsburgi és Ehrlich Ede pécsi
főrabbi avatták fel az új templomot. A szabadságot követő gyors tempójú
fejlődés egymásután teremtette meg a hitközség intézményeit. 1852-ben létesült
a hat tanerős iskola, melyben 1862. rendszeresítették a magyar nyelvű oktatást.
1850-ben alakult meg a Rófó Chólim Egylet és a Nőegylet, melynek jelenlegi elnöknője Deutsch
Zsigmondné. 1889. Wertheimer Jakab akkori elnök mozgalmat indított egy tápintézet
felállítására. A mozgalom sikeres is volt és 1893. év őszén megnyílt a
tápintézet, mely átlag 80—100 gyermeket lát el ebéddel az év nagyobb részében.
A tápintézet további fejlesztésében Glass Hermán akkori ellenőr szerzett nagy
érdemeket azzal, hogy évről-évre gyűjtés útján fedezte ezen intézmény
szükségleteit. 1889-ben nyílt meg a Talmud Tóra iskola, amelynek négy osztálya
van mintegy 100 növendékkel. Jelenleg Wallenstein Zoltán főrabbi irányító
vezetése alatt áll. Növendékei középiskolai tanulók, az oktatást két hitoktató
végzi. Legújabb létesítmények az 1923. megnyílt egyetemi menza. Ennek egyházi
elnöke Wallenstein Zoltán főrabbi, világi elnöke Roth Sándor vezérigazgató.
1927. önkéntes adományokból felállították a Szeretetházat, melyben a főrabbi által
történt ünnepélyes felavatás óta szegény aggastyánok nyernek gondos ellátást.
A Szeretetház jelenlegi főnöknője özv. Reich Vilmosné.
Legújabb intézménye az Iskola Barátainak Egyesülete. Ennek egyházi elnöke
Wallenstein Zoltán főrabbi, világi elnöke Grün Sándor ügyvéd. A hitközségnek
egyenes vonala, harmonikus fejlődése kiváló szellemi vezetőinek, rabbijainak
köszönhető. Az első pécsi pap Löw Izrael
volt, aki Dárdáról Pécsre költözködvén, «Baranya vármegye főrabbija» címen
szerepelt és 1856-ig működött. Utóda Hirschfeld J. H. lett, aki 1958 jan.-tól
1863 ápr. 7. ült a főrabbi székben,
amikor Augsburgba tette át
működését. 1863-74. a
később Nagyváradra költözött Ehrlich Ede volt a hitközség vallási feje. Őt
követte 1874. Kohut Sándor székesfehérvári főrabbi, ki Pécsett alapozta meg a
számára halhatatlan nevet szerző lexikográfiái munkáját, ő 1882-ig működött
Pécsett. Kohut távozása után négy esztendeig a főrabbi állása nem volt
betöltve. Helyettesek végezték a rabbinikus funkciókat ez interregnum alatt. A
hitközség nagyigényű és csak 1889 szept. 1, találta meg a méltó egyházi főt —
pályázati hirdetés mellőzésével — Perls Ármin kecskeméti főrabbi személyében (l. o.) Perls Ármin egészen ritka nagytudású vezető volt, aki nem
mindennapos képességeivel újkorszakot nyitott meg a hitközség vallási és
szellemi életének történetében. 1914-ben bekövetkezett halálával a
legnehezebb feladat elé került a pécsi zsidóság. Mígnem hosszas keresés után megtalálta
vallási és szellemi vezetőjét Wallenstein Zoltán komáromi főrabbi (l. o.)
személyében, akit egyhangú meghívással, fényes ünnepséggel iktatott be Perls
méltó utódjaként a főrabbi székébe 1923 márc. 11. Működésével külön, új
korszakot nyitott meg a hitközség életében. Kiváló világi vezetők is közreműködtek a hitélet
kedvező kifejlesztésében. Első elnöke jánosii Engel Adolf bölcs koncepciójával
megóvta a status quo alapon szervezkedett hitközséget a vallási
pártárnyalatokra való szakadástól. Hasonló buzgó elnökök voltak Justus Lipót és
Grünhut Ignác ügyvéd. A hitközség anyagi ügyeinek rendezése körül igen nagy
érdemeket szerzett Wertheimer Jakab elnök 1890—95., aki a hitközség 160
ezer koronás függő adósságát a P.-i takarékpénztár által konvertáltatta
s a templomot és iskolát tehermentesítette. Utóda Schapringer Gusztáv, majd
jánosii Engel József gyáros volt, akinek idejében a régi hitközségi ház helyére
új kétemeletes palota épült 280,000 aranykoronás költséggel. Justus Miksa, majd
Nemes Vilmos kormányfőtanácsos követték őt nagy buzgalommal. A hitközség tagjai
közül jánosii Engel József udv. tan. a X. községkerület elnöke, Nemes Vilmos
ügyvéd kormányfőtanácsos, Porgesz Miksa kúriai bíró, Geller Ottó táblabíró,
Szendrő Otmár törvényszéki tanácselnök, Krausz Mór, Fürst Gyula és Benkő Mihály
keresk. tanácsosok a város társadalmi életében is előkelő szerepet játszanak.
Nagy ipari telepet létesítettek néhai jánosii Engel Adolf (fatelep,
parkettgyár, mintagazdaság), néhai Hirschfeld Sámuel (sörgyár), Forbát Arnold
(Pannónia Sörfőző r.-t. 150 alkalmazottal), Deutsch Zsigmond (téglagyár), Róth
Sándor (bőrgyár több száz alkalmazottal), Sugár Ferenc (kalapgyár). Pécsről
származnak: Fejér Lipót egyet. tan., a világhírű matematikus (l. o.),
Bak Adolf hegedűművész, Lenkei Henrik író (l. o.), Kohut Georges A. new-yorki
egyet. tan. Több zsidó vonatkozású munka is megjelent a hitközségben. így Weisz
Gábortól Báchel, imák zsidó nőknek héberül és magyarul, Perls Ármin művei (l.
o.), jánosii Engel József: Die Marannen, Der Rabbatist, Der Kaufmann von Kom;
Wallenstein Zoltántól A pécsi Chevra centenáriumi emlékkönyve. A hitközség
történetével foglalkozó művek időrendileg: Cserkúti Adolf: Az első pécsi
zsidók; Klingenberg Jakab: A pécsi
iskola monográfiája (1896); Weisz Gábor, A pécsi zsidók ; Wallenstein Zoltán
főrabbi: Adalékok a pécsi izr. hitközség történetéhez(1926). A hitközség sokat
fordít kulturális célra. Anyakönyvi kerületéhez tartoznak a pécsi
járás összes községei. Lélekszáma kb. 8000. Az adófizetőké 1500. Foglalkozás
szerint 5 gazdálkodó, 9 tanító, 600 kereskedő, 51 ügyvéd, 53 köztisztviselő, 4
művész, 11 nagyiparos, 50 orvos, 204 magántisztviselő, 128 iparos, 15 mérnök,
14 író, 100 magánzó. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 92
halt hősi halált, akiknek emlékét a zsinagóga falába illesztett művészi
kivitelű márványtábla örökíti meg, melyet Wallenstein Zoltán főrabbi avatott
föl kegyeletes istentisztelet keretében. A hitközség mai vezetősége:
Wallenstein Zoltán főrabbi, Nemes Vilmos kormányfőtanácsos-elnök, Neumann Ignác
alelnök, elöljárók: Braun Ármin, Benkő Mihály, Deutsch Zsigmond (egyben a
Chevra elnöke), Forbát Arnold, Fischmann Ármin, Fürst Gyula, Lenkei Lajos,
Lukács Aladár,Radnai Emil, Schwarzenberg József, Grün Sándor, Wallenstein
Bódog, Wallfisch Pál, Weisz Gábor főtitkár.
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929,
szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk
facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu,
www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3816
.cimszó a lexikon 686 . s köv. oldalán.