13770.htm CIMSZO: Palesztina SZOCIKK: Palesztina
(héb. Erec Jiszróél), a Bibliában Szentföld (admosz kódes), mely név máig
megmaradt és általánossá vált, miután a zsidón kívül a keresztény és mohamedán
vallás legszentebb tradíciói is P. földjében gyökereznek. Legrégibb neve Kánaán
volt, P. őslakói, a kanaániták után, kik az ország Jordán innenső részét
lakták. De már Ábrahám és családjának bevándorlása után, neve: a héberek
országa (Mózes I. 40. 15). Mikor a zsidók meghódították P.-t, az ország
különböző neveket kapott, így Izrael országának (Sám. I. 13, 19), Izrael
Örökének (Birák k. 20, 6), később Isten országának (Hosea 9, 3) és Szentföldnek
(Zak. 2, 12), az országnak Rehabeám alatt történt felosztása után pedig Juda
országának is nevezték. A P. név (héb. pleset) először a második állami életben
görög és római szerzőknél fordult elő s kezdetben csak a Jaffától délre eső,
filiszteusoktól lakott parti síkság megjelölésére szolgált, később P. alatt a
zsidók uralma alá tartozó egész földterületet értették. P. már fekvésénél fogva
is egyike volt az ókori világ legjelentősebb országainak. Ázsia, Afrika és
Európa érintkezési pontján terül el és minden oldalról természet alkotta zárt
határok választják el a szomszédos országoktól. Határai voltak: északon a
Libanon és Hermon, nyugaton a Földközi-tenger, keleten a szíriai sivatag, délen
a szináji félsziget. Ezek a határok nagyjában egyeznek a Bibliában gyakran
említett határokkal, míg a Talmudban előforduló határmegjelölések szerint P.
területe jóval kisebb volt. P. a legrégibb időkben három részre oszlott, ú. m. a
nyugat-jordáni, kelet-jordáni részre és a Jordán völgyének nevezett területre.
A második államalakulás idejében négy tartományra osztották be P. területét,
ezek voltak: Judaea, Samaria, Galilea és Perea. P. hegyei a Libanon nyúlványai, nevezetesebbek: Karmel, Gilboa, Tabor, Efraim, Garizim, Juda,
Sion, Moriah. Egyetlen számottevő folyója a Jordán, melynek mellékvizei, mint
pl. a Kidron, jelentéktelen kis patakok. Tavai: a Holt-tenger, a Tiberias v.
Genezareth és a Merom. Amiként P. geológiai alakulata is a legváltozatosabb és
a Földnek csaknem minden formációját feltünteti, ugyanúgy az ország éghajlata
is a legszeszélyesebb. A Jordán völgyében s általában a síkságon tropikus hőség
uralkodik, mely a Holt-tenger környékén olyan méreteket ölt, hogy minden növényzet
elpusztul, a hegyvidéken (Libanon) havas és zord az időjárás, de e két véglet
között az éghajlat minden foka előfordul. Az ókorban P. nagyon termékeny, a
Biblia szerint «tejjel, mézzel folyó ország» volt. «Az ember a sziklákból
szívhatta a mézet» (Mózes V. 32. 13). A
bibliai megállapításokat későbbi
nem-zsidó írók is megerősítették. Így Tacitus és Justinianus. Különösen
termékeny volt az Esdrelon síkság és a Gazatól a Karmaiig terjedő parti rész.
Bőven termett a föld búzát, árpát, szőlőt, fügét, olajt és hüvelyes
veteményeket. Erdőiben dúsan nőtt a cédrus, a tölgy, a pálma, a terebinthus és
a ciprusfa, virágai: a liliom, a nárcisz, a rózsa és a sáfrány. A legáldottabb
vidék a Genezareth környéke volt, ahol a citrom, a narancs, a mandula, a dinnye
egy hónappal előbb ért, mint másutt. A földmívelésen és gyümölcstermelésen
kívül a lakosság főfoglalkozása az állattenyésztés volt. A középkor évszázadai
alatt P. földje elvesztette rendkívüli termékenységét, ami geológiai okokon
kívül arra vezethető vissza, hogy a zsidóság szétszóratása után teljesen
megszűnt a földmívelés. P. őslakói a refaiták voltak, egy óriás nép (Mózes IV.
13. 23), melyet a Biblia különböző neveken említ. Későbbi lakosai a
filiszteusok, kanaániták, majd a zsidók. Jelenlegi lakosai a zsidókon kívül,
akiknek száma a cionisták telepítő propagandája következtében egyre növekszik,
arabok, szírek, törökök és görögök. Területe 23,000 km2, lakosainak száma
Transzjordánia leszámításával 800,000 re tehető. Nevezetesebb — nagyrészt ma is
meglevő — városai voltak: Jeruzsálem, a főváros (l. o.) Jerikó, Hebron, Cäzarea (a római prokurátorok székhelye),
Betlehem, Emmaus, Besz seba, Arimathia, Joppe (Jaffa), Azotos, Askalon, Gaza, Samaria, Jezrael, Szichem, Szilo, Dán,
Kapemaum, Tiberiae, Nazareth, Kana, Paneas, Gadara, Boszra, Geraza, Rabbath,
Ammon. Vasútja 1914-ig Jaffától Jeruzsálemig és Haifától Dératig volt, mely
utóbbi helyen a Hedzsasz-vasúthoz csatlakozott. A háború alatt több hadi
vasútvonal épült, melyek az új P. állam tulajdonába mentek át. P.
történetében (l. Erec Jiszróél) a
világháború után jelentős változás állott be. A cionista politika
eredményeképpen (l. Cionizmus) P. Angliának, mint a Népszövetség
mandatariusának ellenőrzése alatt zsidó állam lett. Anglia mandátumát a
Népszövetség 1922. erősítette meg véglegesen. P. elszakadását Törökországtól
pedig az 1923-iki lausannei béke biztosította. Az új P. alkotmánya 1922 szept. 1. lépett életbe. A legfelsőbb
hatalom az angol főmegbízott (High Commissioner), aki a közigazgatás és
végrehajtótanács (Execoutive Council) elnöke is. A törvényhozó tanácsot
(Legislative Council) indirekt úton választják és az összes felekezetek és
nemzetek képviselve vannak benne. A Balfour-deklaráció után (l. Cionizmus)
teljes erővel megindult a földvásárlásban, építkezésben és telepítésben
mutatkozó P.-i munka, mely aránylag rövid idő alatt hatalmas eredményeket
produkált. Néhány év alatt főleg Orosz- és Lengyelországból, de a nyugati
államokból is több ezer kivándorló telepedett le P.-ban, akiknek produktív munkája
újjáformálta az évszázadokon át elhanyagolt ország képét. A kivándorlók
túlnyomó része földmíves, a szellemi foglalkozásúak közül elsősorban mérnökök
és orvosok számára van engedélyezve a letelepedés. A telepesek száma, akik a
Cionista Szervezettől vásárolt telepeken dolgoznak, 1925. 24,000 volt, azóta ez
a szám egyre növekszik A telepítés elsősorban a Földközi-tenger, a Jordán folyó
és a Szíria közötti területen történik, de a transzjordániai rész belső
gyarmatosítása is folyamatban van. A zsidó telepek száma 80-ra tehető, köztük a
legnagyobb a Jaffa mellett épült Tel Aviv (34,000 lakossal), mely F.
legmodernebb és legeurópaibb városa, Van P.-nak hébernyelvű egyeteme a
jeruzsálemi Scopus-hegyen, ugyancsak hébernyelvű fiú-és leánygimnáziuma,
politechnikuma, iparművészeti iskolája (Becalél), bakteriológiai és
mezőgazdasági akadémiája, operaháza és színháza. Az összes iskolák száma