13767.htm CIMSZO: Paksi rabbigyűlés SZOCIKK: Paksi rabbigyűlés. A magyar zsidóság haladó és konzervatív felfogású tábora közt a múlt század első felében mindinkább növekedett az ellentét (l. Nagymihályi zsinat). Egy kellő időben tartott közös megbeszélés talán elősegíthette volna a felmerült ellentétek kiegyenlítését. Horovitz Pinkász pápai rabbi kísérletet is tett ily irányban s 1844. a tolna megyei Paksra rabbigyűlést hirdetett, melyre meghívta a mindkét párthoz tartozó rabbikat. A kiegyenlítő kísérlet azonban eredménytelen maradt, nem utolsó sorban azért, mert Horovitz vállalkozásából hiányzott az őszinteség. A haladó rabbik előtt abban jelölte meg terveit, hogy egy minden párthoz tartozó rabbik és laikusok testülete lenne teremtendő, mely a rabbiképzésről, iskoláról és istentiszteletről lesz hivatva a kor szellemében határozni, pártolva a haladást, de azt egyben féken is tartaná. Ugyanakkor azonban a konzervatív rabbikat külön körlevélben felszólította, hogy közösen lépjenek fel a modern törekvések elnyomására és a régi zsidóság változatlan fenntartására. A haladó felfogású rabbik tudomást szereztek Horovitz kettős szerepéről és ezért meg sem jelentek a gyűlésen. De a pozsonyi rabbi sem tartotta szerencsésnek a tervbe vett rabbi gyűlés eszméjét, minek folytán úgy ő maga, valamint az őt követő konzervatív rabbik nagy része is távol maradt a gyűléstől. 1844 aug. 20. és 21. csupán 25 rabbi jelent meg Pakson, még pedig Schwab Lőb pesti, Kohn-Schwerin Götz bajai és Oppenheimer Hirs temesvári tekintélyes rabbikon kívül legtöbbje jelentéktelen hitközség rabbija. Horovitz javaslatot terjesztett elő, mely szerint: 1. Az ország hitközségei négy kerületre oszlanak, minden kerületben egy háromtagú rabbikollégium működik, mely minden vallási kérdésben az egyedül döntő hatóság s egyedül ez adhat rabbiképesítő oklevelet. 2. A helyi rabbi hatásköre a községében előforduló funkciók végzésén kívül csupán csak a tanítók és metszők felügyeletére szorítkozik. 3. A négy kerületi rabbikollégium 12 tagja minden harmadik évben nagygyűlést tart, melyen minden rabbi jelen lehet. Schwab rabbi ellenindítványt tett, mely egy rabbikból és laikusokból álló, állami törvény által is elismert országos felekezeti hatóság megteremtését követelte. Az egybegyűlt rabbik egyik javaslatot sem emelték határozattá, hanem kimondották, hogy a következő évben Óbudán folytatják tanácskozásaikat. Horovitz 1845. hirtelen meghalt s így elmaradt a további tanácskozás. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3767 .cimszó a lexikon 678 . oldalán van.