13764.htm CIMSZO: Paks SZOCIKK: Paks, nagyk. Tolna vm. 11,337 lak. Régi
zsidó község. 1720-ban telepedtek P.-on nagyobb számban zsidó családok, amelyek
száma 1770. már 64-re emelkedett. A zsidók a nemesek kúriáin kaptak
letelepedési engedélyt. Szegények lehettek, mert kevés védpénzt fizettek
földesuraiknak. Többnyire kiskereskedők és házalók voltak, mások szabók és
cipészek. 1788-ban létesítettek itt II. József rendelete alapján német
tannyelvű zsidó iskolát és itt tartották 1844 augusztus havában a P.-i
rabbigyülést (l. o.). 1848-ban a P.-i zsidó községhez már 816 lélek tartozott.
Rabbik voltak: 1746. Salamon Beér, alias Salamon Lázár, 1760. R. Elázár, 1780.
Jechiel Cevi, 1795. Krieshaber Izsák 1825. Binet Jecheszkel, 1844. Horovitz
Feivel. A status quo hitközség 1870. létesült. Akkor halt meg a P.-i orthodox
hitközség főrabbija, Unger Joél, akinek halála után két pártra szakadt a
hitközség. A szakadást az új főrabbi megválasztásának kérdése idézte elő. Az
egyik párt azonnal meg akarta ejteni a választást, a másik párt el akarta azt
halasztani, azzal a megokolással, hogy Adler Sándor dajan, Adler Illés (l.o.)
főrabbi apja helyettesíteni tudja a főrabbit. Ez utóbbi párt a szavazásnál 3
szóval kisebbségben maradt, minek következtében 80-an kiléptek az
anyahitközségből és új, status quo alapon álló hitközséget alapítottak. Az
anyahitközség tovább is szépen fejlődött és szigorúan orthodox jellegére most
Rosenbaum Ignác hitközségi elnök ügyel. Az új hitközség első főrabbija Adler
Sándor volt, akinek 1894. bekövetkezett halála után a hitközség csak
rabbihelyetteseket választott. A
hitközség elnökei Engel Sándor, Behr Jakab, Roth Zsigmond dr., id. Kramer Mór,
Steiner Vilmos és Fischer Miksa dr. voltak, akik nagyban hozzájárultak a
hitközség fejlődéséhez. A jelenlegi
elnök Hermann Lajos, aki 1919 óta vezeti nagy hozzáértéssel a hitközséget. A
hitközség megalakulása évében három tanerős osztott iskolát létesített, amely