13764.htm       CIMSZO:        Paks    SZOCIKK:     Paks, nagyk. Tolna vm. 11,337 lak. Régi zsidó község. 1720-ban telepedtek P.-on nagyobb számban zsidó családok, amelyek száma 1770. már 64-re emelkedett. A zsidók a nemesek kúriáin kaptak letelepedési engedélyt. Szegények lehettek, mert kevés védpénzt fizettek földesuraiknak. Többnyire kiskereskedők és házalók voltak, mások szabók és cipészek. 1788-ban létesítettek itt II. József rendelete alapján német tannyelvű zsidó iskolát és itt tartották 1844 augusztus havában a P.-i rabbigyülést (l. o.). 1848-ban a P.-i zsidó községhez már 816 lélek tartozott. Rabbik voltak: 1746. Salamon Beér, alias Salamon Lázár, 1760. R. Elázár, 1780. Jechiel Cevi, 1795. Krieshaber Izsák 1825. Binet Jecheszkel, 1844. Horovitz Feivel. A status quo hitközség 1870. létesült. Akkor halt meg a P.-i orthodox hitközség főrabbija, Unger Joél, akinek halála után két pártra szakadt a hitközség. A szakadást az új főrabbi megválasztásának kérdése idézte elő. Az egyik párt azonnal meg akarta ejteni a választást, a másik párt el akarta azt halasztani, azzal a megokolással, hogy Adler Sándor dajan, Adler Illés (l.o.) főrabbi apja helyettesíteni tudja a főrabbit. Ez utóbbi párt a szavazásnál 3 szóval kisebbségben maradt, minek következtében 80-an kiléptek az anyahitközségből és új, status quo alapon álló hitközséget alapítottak. Az anyahitközség tovább is szépen fejlődött és szigorúan orthodox jellegére most Rosenbaum Ignác hitközségi elnök ügyel. Az új hitközség első főrabbija Adler Sándor volt, akinek 1894. bekövetkezett halála után a hitközség   csak   rabbihelyetteseket   választott. A hitközség elnökei Engel Sándor, Behr Jakab, Roth Zsigmond dr., id. Kramer Mór, Steiner Vilmos és Fischer Miksa dr. voltak, akik nagyban hozzájárultak a hitközség fejlődéséhez.    A jelenlegi elnök Hermann Lajos, aki 1919 óta vezeti nagy hozzáértéssel a hitközséget. A hitközség megalakulása évében három tanerős osztott iskolát létesített, amely 1919. a tanulók létszámának folytonos apadása miatt megszűnt. Ettől kezdve 1923-ig egy magániskolát szubvencionált a hitközség. Sokáig bérházban volt a hitközség imaháza, de Hermann Lajos elnök kezdeményezésére az iskolaépületet szép templommá alakították át. A hitközségnek 46 adófizető tagja van, akiknek fele része lateiner. A hitközség főcélja a hitélet elmélyítése s evégből Kelemen Albert nyug. polgári iskolai tanárt magyar hitszónoklatok tartására alkalmazta. A hitközség Chevra Kadisája közös az orthodox hitközségével. A hitközség társelnöke Schossberger Lipót, jegyzője Kelemen Albert.                                                                                                                          Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3764 .cimszó a lexikon 677 . s köv. oldalán.