13725.htm CIMSZO: Orthodox szervezet SZOCIKK: Orthodox
szervezet. Az 1868—69-iki országos izr. egyetemes gyűlés által alkotott
szabályzat kötelező ereje ellen a Hitőr Egylet, a konzervatív zsidóság nevében
folyamodással élt az országgyűléshez. Ezzel kapcsolatban az országgyűlés
képviselőháza 1870 márc. 18. a
következő határozatot hozta: «Tekintettel arra, hogy ellenkezik a
vallásszabadság elvével, hogy egy vallásközösség tagjai a többség határozatával
kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez,
óhajtandó, hogy az ellentétek mielőbb kiegyenlíttessenek, amiért is utasíttatik
a kultuszminiszter, hogy a törvényhozásnak tüzetes határozatáig, eddig kiadott
összes rendeleteit függessze fel». Pauler Tivadar kultuszminiszter azonnal
eleget is tett a képviselőház utasításának és rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében
a hitközségek nem kényszeríthetők a kongresszusi szervezet elfogadására. Majd
királyi felhatalmazás alapján, 1871 nov. 15. megjelent az ezen évből való,
26,915. sz. vk. m. rendelet, amely jogszabályként elismerte a Hitőr Egylet
által készített szervezeti szabályzatot. (Szervező alapszabályzat Magyar- és
Erdélyország autonóm hittörvényhű zsidó hitfelekezete számára.)
A magyarországi O.-nek tehát ez az alapokmánya. Ezt kiegészíti az 1905.
évi 102,284. sz. vk. m. rendelet: «a magyarországi autonóm orthodox izr. hitfelekezet
orsz. képviselőségének, központi bizottságának és központi irodájának
szervező szabályzata». Az O.-ben éppen úgy, mint a kongresszusi szervezetben, a hitközségek önálló
testületeket alkotnak. A szervező szabályzat kimondja, hogy «a Sulchan Áruch-ba
iktatott hittörvények és szabványok
megcsonkíthatatlan zsinórmértékül
szolgálnak a hitfelekezet és a hitközségek minden vallási, hitgyakorlati és
szertartási ügyeire nézve» ; az O.-hez tartozó hitközségek alapszabályai ennélfogva
nem ellenkezhetnek a Sulchan Áruch szabályaival. Az
olyan hitközségi elöljáró, vagy bármely más tisztviselő, ki nyilvánosan
a hitközség intézményeinek vagy
szokásainak Sulchan Áruchhal össze nem egyeztethető megváltoztatását
indítványozza, rögtön elveszti hivatalát. Az O. szabályzata a hitközségek
kebelében, vagy hitközségek között felmerülő vitás ügyek elintézését
választott bíróságra bízza (l. Hitfelekezeti választott bíróság).
Az O. élén a száztagú országos képviselőség, a központi bizottság és a központi
iroda áll. Az országos képviselőség 60 világi és 40 rabbi tagból áll, akiket 6
évre választanak. A választás oly módon történik, hogy az országban levő,
szabályszerűen megalakult minden orthodox hitközség egy hitközségi tagot küld
ki, aki a hitközség rabbijával együtt képviseli a hitközséget az országos
képviselőségi választáson. Az országos képviselőség hatáskörébe tartozik a
«Magyarországi Autonóm Orthodox Izr. Hitfelekezet Központi irodá»-ja elnökének
megválasztása és a központi bizottság 10 tagjának megválasztása. Az országos
képviselőség a felekezet egyetemét érdeklő fontos, országos jellegű kérdésekben
tanácskozik és hoz határozatot. Az országos képviselőség 40 rabbi tagja 6 évi
időtartamra 5 rendes és 2 póttagból álló rabbibizottságot választ, amely
bizottság kiegészítő része a központi bizottságnak. E rabbibizottság
véleményezése minden elvi jelentőségű és vallástörvényi vonatkozású kérdésben a
központi bizottság által kikérendő és a
bizottság véleménye döntő. A központi bizottság 10 világi és 5 rabbi tagból,
továbbá a központi iroda elnökéből és titkárából áll. Ez a központi bizottság
legalább évnegyedenként egyszer
gyűl egybe tanácskozás végett.
Hatáskörébe tartozik a központi iroda titkárának és hivatalnokainak megválasztása
és a központi iroda költségvetési ellenőrzése. A központi bizottság készíti elő
az országos képviselőség tanácskozásait. Az O. élén a központi iroda áll. Ez
képviseli az O.-et a kormánnyal és a hatóságokkal szemben és képviseli minden
olyan ügyben, amely a felekezet egyetemet érdekli. Felügyel a felekezet
önkormányzati jogára s a kormánynak és a hatóságoknak kellő felvilágosításokkal
szolgál. Jóllehet, hogy az O. a magyarországi zsidóság többi szervezeteitől teljesen független s dacára annak, hogy reá vonatkozó rendeletek használják
a Magyarországi Autonóm Orthodox Izr.
Hitfelekezet kifejezést, az O.
mégsem tekinthető különálló
hitfelekezetnek. Kifejezésre juttatta ezt az 1888. évi 1191. sz.
vk. m. rendelet
a következőkben: «Kétséget nem
szenved, hogy úgy a kongresszusi, mint az orthodox és status-quo ante alapon
álló izr. hitközségek összevéve úgy állampolitikai szempontból, valamint a
zsidóság álláspontjából is, egy és ugyanazon vallásfelekezethez tartozóknak
tekintendők». Ugyanezen szellemben nyilatkozott meg az orthodox országos
képviselőség szervező szabályzatát jóváhagyó, 102,284/1905. sz. vk. m. rendelet
is, amely a következőket tartalmazza:
«Megjegyzem végül, hogy
törvényeink, noha a szervezetnek többféleségét nem gátolják, csak egy
izraelita hitfelekezetet ismernek, minélfogva ezzel ellentétes értelmezésre a
jelen szabályzat sem szolgáltathat alapot». Az orthodox közvetítő bizottság
első elnöke Reich Ignác volt, utódja Lipschtitz Lipót. A közvetítő, bizottság
helyébe lépett Országos iroda, melynek jelenlegi elnöke Frankl Adolf (l. o.), alelnöke Hartstein Lajos (l. o.) és
ügyésze Reiner Imre dr. (l. o.) (V. ö. Venetianer Lajos, «A Magyar Zsidóság
Története» (Budapest, 1922). Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929,
szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk
facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu,
www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3725
.cimszó a lexikon 668 . s köv. oldalán.