13673.htm       CIMSZO:        Olaszliszka                              SZOCIKK:     hitközség a múlt század 30-as éveiben Weinmann Bernát, Goldberger József, Klein Pinkász és Horovitz Éliás elöljárók alatt már tekintélyes számú tagokból állott. Ekkor építették ki a hitélet kereteit is és rabbit választottak. A választás a nagyhírű Teitelbaum Mózes sátoraljaújhelyi rabbi házában nevelkedett fiatal, de nagy tudós Friedmann Herschre esett. A szentéletű fiatal tudós magával hozta és átplántálta nagy mesterének szokásait és életformáit és olyan ellenállhatatlan erővel terjesztette a chásszidizmust, hogy nemsokára a jelentéktelen és kicsiny O. lett annak a központja. Szerénységének, Önzetlenségének, aszkétikus tisztaságának, főleg pedig nagy jóságának és bölcsességének olyan gyors híre terjedt, hogy Teitelbaum halála után őt ismerték el legméltóbb utódjául és az ország határáig terjedő megyék chásszidjai rebbéjüknek vallották, ami nemcsak a hitközség, de a helység fejlődésére is döntő befolyást gyakorolt. Ezrével jöttek ezután ide a zarándokok és forgalmassá tették a városkát, amely egyre több kereseti lehetőséget nyújtott lakosainak. Centrális jelentőségét négy évtizedig tartotta ez a kis hitközség, egészen Friedmann Hersele haláláig, aki a fokozódó gazdasági jólétben is aszkétaéletet élt és nem engedte meg, hogy a hitközség az egy forintban megállapított heti fizetését fölemelje. Még a zarándokoktól kapott ajándékpénzt is a szegénység fölsegítésére és a hitközség céljaira fordította. Magának csak lakóházat építtetett, hogy kényelmesebben fogadhassa és láthassa el a sok zarándokot. A hitközség zsinagógáját is ő építtette fel, mégpedig feltűnően nagy méretekben, az akkori idegenforgalomnak megfelelően, úgy, hogy 500 hívőt is befogadhatott. Ennek a templomnak még ma sincs elhelyezve a záróköve, ami építtető jenek rendelkezésére történt, hogy örökös befejezetlensége a jeruzsálemi Szentély pusztulására emlékeztesse a híveket. A saját házának falait is fundamentum nélkül rakatta, ezzel szimbolizálta a diaszpóra ideiglenességét. A hitközség tőle örökölte azt a szellemet, amely még ma is az ősi tradíciókra támaszkodik. A konzervatív irány megbecsülése egyébként nemzedékről nemzedékre öröklődött át ebben a hitközségben, amelynek ma is élő több családja kiváló ősöktől származik. A most is itt élő Horovitzok a híres Hurvitz Jesája Halévinek, a Selóhnak leszármazottai, felnek még Lőw Eleazár rabbi (Semen Rokéach) ivadékai is és Friedmann Hersele atyafisága a Lefkovits-családban virágzik. A hitközség hajdan való jóléte azonban elhanyatlott. A régi boldog időknek csak az emléke maradt meg. Nyaranta egyetlenegy napra még megelevenedik a község, mikor av hónap 14. napján a hívek ezrei zarándokolnék ide az 1874. elhunyt Friedmann Hersele sírjának meglátogatására, de orosz és lengyel kereskedőket már nem hoz ide a bortermelés. A régi cégek egymásután megszűntek, a Führer Miksa és fia által alapított gyümölcs-pálinka-törkölyfőző-gyár 1927. fizetésképtelenné vált és tönkrement s a szőlőtermelés régi magas nívóját még csak Klein Dénes és Rosenberg Salamon, a borkereskedést pedig Klein Márton tartja fenn                             Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3673 .cimszó a lexikon 661 . oldalán van.