13662.htm CIMSZO: Óbuda SZOCIKK: inkább Pest emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult. Rabbijai voltak Klein Gyula (1887— 1895), Adler Illés (1896- 1907), Wellesz Gyula (1910—1915), majd Schreiber Ignác (1919—1922) következett, aki fiatalon villamos szerencsétlenség áldozata lett. Jelenleg Neumann József dr (l. o.) a főrabbi. Az Ó.-i hitközség mindig kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum alapításához 2625 forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden templomi ezüstjét 50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint hadiadót készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n. «Musterschule», melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4 tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos (l. o.) hitközségi elnök kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult a «Solós Szeudosz»-egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923 óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt. Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz. elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült kórház — régen a «Siechen-haus» — 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX. sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet (Menücho-Nöchajno), mely kaddist mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3662 .cimszó a lexikon 658 . oldalán van.