13661.htm CIMSZO: Óbuda SZOCIKK: Óbuda (Altofen, héberül: Öven Jósén), Budapest III. ker. A legrégibb okmány, mely Ó.-n letelepült zsidók mellett tanúskodik, 1349-ből származik. A XV. sz.-ban már községet alkotnak az ottlakó zsidók, ez azonban 1526. a háborús zavarok következtében tönkrement. Csak 1712. találhatók újra zsidók Ó.-n, a népszámláló ív ebben az évben 24 családot (88 lelket) mutat. Jórészt Cseh- és Morvaországból származtak, de több Budáról kiüldözött zsidó is telepedett itt le. Zichy gróf védelme alatt állottak és miután az előírt védelmi pénzt megfizették, a hatóság nem zaklatta őket. A Zichy grófok nagy kiváltságokat adtak az Ó.-i zsidóknak. Megengedték, hogy nyilvános istentiszteleteket tartsanak, hogy belügyeikben saját bíróságuk ítélkezzék, hogy ingatlanokat szerezzenek, kóser bort és húst mérjenek, A zsidóbírót, kit a Zichy bárók engedélyével maguk a zsidók választottak, nagy tiszteletben részesítették. A bíró mindig egy díszes ezüst pálcát tartott a kezében s ha az utcán járt, a hitközségi szolga heroldként járt előtte. A zsidók, mint bérlők, szétszórtan laktak a városban. 1737-ben 43 család (198 lélek) lakott itt. Ekkor szereztek temetőtelket és 1738. építették az első zsinagógát. 1745-ben halt meg első rabbijuk Oppenheim Iszachar Ber. 1749-ben a község 340 forint türelmi adót fizetett. 1752-ben 52 család élt itt, volt rabbijuk, Günsburg Matiszjáhu, egy rabbihelyettesük és két zsidó tanítójuk. 1765-ben megújította a község Zichy grófnővel kötött szerződését és 1766. a kamara vette át a védelmet hasonló feltételek mellett. 1770-ben alapították a Chevra Kadisát, 1780. ennek égisze alatt a zsidókórházat. 1786 után Kiese Izsák a rabbi. 1784-ben nyílt meg a nyilvános népiskola, az első világi zsidó iskola Magyarországon. 1787-ben már 320 család lakta Ó.-t. Budai mintára új alapszabályok is készültek. 1789-ben választották meg Münz Mózest (l. o.) rabbinak. 1794-ben megyei rabbi lett; ő alá tartozott a pesti község is. E hivatalt 1831. bekövetkezett haláláig viselte. Még 1830. approbálta Chorin Áron első írását, az Érnek hasóve c. munkát. Mikor azonban később Chorin nyíltan a szélső reform mellett foglalt állást, Münz az ország többi rabbitekintélyével ellene lépett fel. A pesti község, ahol a reformirányzatnak sok híve volt, nem akarta többé Münzöt rabbijának elismerni. Az Ó.-i község Münz alatt felvirágzott, 1794. már 32 családot számlált, kik 1790 óta saját házaikban lakhattak. 1838-ban hívták meg rabbinak a Tiv Oztón című novellisztikus és responzórikus munka szerzőjét Heller Cevi Hirshet, aki azelőtt Bródiban, Bonyhádon és Ungváron működött. De ez még ugyanabban az évben meghalt. Ezután az állás 27 évig üresen maradt. 1838-ban az árvíz a zsidóknak is nagy károkat okozott, a szerencsétlenség éjszakáján a református templom fogadta be őket. 1861 és 1880 között Hirsch Márkus működött itt, aki később prágai és hamburgi főrabbi lett. A kulturális élet középpontjává azonban mind- inkább Pest emelkedett és az Ó.-i község is háttérbe szorult. Rabbijai voltak Klein Gyula (1887— 1895), Adler Illés (1896- 1907), Wellesz Gyula (1910—1915), majd Schreiber Ignác (1919—1922) következett, aki fiatalon villamos szerencsétlenség áldozata lett. Jelenleg Neumann József dr (l. o.) a főrabbi. Az Ó.-i hitközség mindig kitűnt hazafias áldozatkészségével. A Nemzeti Múzeum alapításához 2625 forinttal járult hozzá. 1848-ban önként felajánlotta minden templomi ezüstjét 50 lovast állított ki teljes felszereléssel. Az 14,270 forint hadiadót készpénzben fizette le. Ma is fennálló nagy templomát 1820. építette a hitközség. A tagok nemcsak a költségeket fedezték, de kezük munkájával is résztvettek a templomépitésben. 1927-ben egy kisebb templomot épített a hitközség. A hitközségnek a II. József idejében alapított iskolája a múlt század 80-as éveiben megszűnt és csak 1920. nyílt meg ismét a hitközség székházával közös új épületben. Ez volt a II. József által engedélyezett ú. n. «Musterschule», melynek megnyitását nagy belső harcok előzték meg. A hitközség jámborabb tagjai ugyanis a hitéletet féltették az iskolától. Az iskola 4 tanerős és 4 osztályos. 1927-ben Kemény Lajos (l. o.) hitközségi elnök kezdeményezésére napközi otthon létesült, továbbá óvoda, amely az országnak első zsidó óvodája. A Talinud-Tóra kb. ötven éve létesült s jelenleg két tanerős. 1922-ben Herskovits Mihály és Singer Lázár kezdeményezésére megalakult a «Solós Szeudosz»-egylet és a Talmud-Tóra felnőttek részére, amely szombat délután tartja összejöveteleit és a vallásos élet elmélyítésére törekszik. 1923 óta tart fenn a hitközség népkonyhát, amelynek számára Kemény Lajos és családja külön házat építtetett, ahol naponta 120 szegény kap ebédet. Egyesületek: a Chevra Kadisa, amely 1770. létesült. Első héber nyelvű jegyzőkönyve 1786. kelt. Alapszabályai 1807. készültek. Jelenlegi elnöke Finály Zsigmond, alelnöke Weisz L. Sámuel. Ezenkívül 7 előljáró és 24 választmányi tag intézi a Chevra Kadisa ügyeit. A Chevra Kadisa három temetőt is tartott fenn. A legrégibb a XVIII. sz. elején nyilt meg, itt voltak a nagy tudós rabbik, Oppenheim Léb, Heller Cevi Hirsch. Münz Mózes, továbbá a Freudiger, Boskovitz és Goldberger családok sírjai. A második temető 1888. nyilt meg. Az új temetőt pedig 1922. adták át rendeltetésének. A Chevra Kadisa égisze alatt a XVIII. sz. végén létesült kórház — régen a «Siechen-haus» — 1908-ban megszűnt. Finály Zsigmond kezdeményezésére 1925-ben Aggok háza, 1926. pedig Szeretetház létesült. A XIX. sz. első felében alakult meg a Nőegylet, amelynek, valamint a Leányegyletnek is Vajda Zsigmond dr.-né a jelenj légi elnöknője. A betegek segélyezésére szolgáló Bikur Cholim-egylet Weisz Mór elnöklete alatt áll. Még Münz Mózes alapította s azóta máig is fennáll az Ó.-i Lelkiüdv-Egylet (Menücho-Nöchajno), mely kaddist mond azokért, akiknek nincsenek hátramaradottjai s általában ápolja a halálozási évfordulók kultuszát. Az egylet Münz Mózes halálának évfordulóján sírjánál mindig gyászünnepélyt rendez, melyre évről-évre nagyobb tömegek zarándokolnak ki a temetőbe. 1905-ben létesült az Óbudai zsidó ifjak irodalmi társulata (ÓZSIIT), amely felolvasások és előadások rendezésével a zsidó irodalmat ápolja. A háború alatt a társulat működése szünetelt. 1928-ban kezdett újra működni. Az elmúlt tíz esztendő a hitközség történetében az alkotások ideje. A hitközség tagjainak létszáma ezidő alatt megkétszereződött. Kiváló elnökök állottak a hitközség élén, ú. m. Stern József dr. kir. tanácsos, Székely Salamon főigazgató, Vörösváry Miklós dr. ügyvéd és jelenleg Kemény Lajos. Stern dr. a háború, Székely Salamon a forradalmak támadásaival szemben védték meg a hitközséget, Vörösváry dr. pedig a gazdasági konszolidáció alapját rakta le, míg Kemény Lajos a hitközség újabb intézményeinek létesítésén dolgozik szép sikerrel. 1926. nagy építkezéseket eszközölt a hitközség. Felépítette a székházat, amely dísztermével, tanácstermével, elnöki fogadójával, irodahelyiségeivel s az ifjúság számára készült tornatermével kitűnően megfelel hivatásának. 1924-ben bevezette a hitközség a hitoktatást az iparostanonc- és a leányháztartási iskolákban, ugyanez évben cserkészcsapatot szervezett, melynek otthona a székházban van. A hitközség 91,300 P-s évi költségvetéssel dolgozik, melyből 8300 P-t fordít szociális és filantropikus célokra. Nagyobb alapítványa az ingatlanból (2 beépített) álló Bergor Lipót dr.-féle alapítvány, amelynek kamatait a hitközség felekezeti különbség nélkül első sorban hadiözvegyek és hadiárvák támogatására fordítja. A hitközségnek gazdag, érdekesnél érdekesebb okmányokat tartalmazó levéltára van, amely alapja lesz a most szervezés alatt álló Ó.-i zsidó múzeumnak. A hitközség lélekszáma 5500, a családok száma 1350, adót 1402-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők és iparosok, de sok közöttük a vállalkozó, gyáros és az intellektuális pályákon működő egyén. A hitközségnek a világháborúban részt vett tagjai közül 55-en estek el, akiknek emlékét a templom előcsarnokának falába illesztett márványtábla őrzi. A hitközség mai vezetősége: Neumann József dr. főrabbi, Kemény Lajos elnök, Orova Zsigmond dr. alelnök, Glück Emil, Huszár Jenő, Kozma Gyula, Strausz Mór, Székely Salamon és Tehel Lajos elöljárók, Rabinek Lajos és Wertheimer Salamon pénzügyi elöljárók, Herskovits Mihály, Löffler Márk, Singer Lázár templomi elöljárók. Választmányi tagok: id. Back Dávid, Böhm Izidor, Deutsch Arnold, Deutsch József, Eckstein Ignác, Engel Ignác, Fischer Mór, Goldmann Gyula, Goldstein Lipót, Hottenreich Adolf, Klein Sándor, Kovács Dávid, Murberger Miksa, Orova Károly, Pollacsek Jenő, Rosenbaum Bernát, Somló Sándor, Schwarc Nándor, Schwarc Sándor, Steiner Károly, Weiner Lajos, Würz Salamon, Weisz Simon és Zichermann Antal. Az iskolaszék tagjai: Kelbor Lipót elnök, Keldon Pál, alelnök, Angyal Márton, Biró István, Finály Árpád dr., Groszmann Vilmos, Schönberger Ignác, Kemény József, Kovács Arthur dr., Krausz G. Károly, Székely Salamon és Schiffor Ferenc dr. A hitközség jegyzője Parczel József. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3661 .cimszó a lexikon 658 . s köv. oldalán.