13643.htm CIMSZO: Nordau SZEMELYNEV Nordau Miksa SZOCIKK: "Nordau
Max Simon, publicista és szépirodalmi író, a modern cionizmus egyik
vezéralakja, szül. Budapesten 1849 júl. 29., megh. Parisban 1923 jan. 22.
Orvosi tanulmányokat végzett, beutazta a külföldet, majd 1878. orvosi gyakorlatot
kezdett szülővárosában. Már kora ifjúságában hírlapírással is foglalkozott és
több fővárosi napilapnak, mint a Pester Lloydnak is, belső munkatársa volt.
Miután 1880. Parisba költözött, még élénkebb írói és hírlapírói tevékenységet
fejtett ki. Éveken át a bécsi Neue Freie Presse párisi tudósítója volt. Az
események legtitkosabb rugóit feltáró külpolitikai tanulmányai, megkapóan
érdekes irodalmi, színházi és képzőművészeti kritikái éleselméjűségükkel,
semmiféle bálványt nem tisztelő radikalizmusukkal és a végletekig menő logikai
következetességükkel mindenkor nagy feltűnést keltettek és hatalmas
olvasótábort hódítottak maguknak. 1914-ben, amikor kitört a világháború,
kiutasították Parisból és kénytelen volt Madridban letelepedni, de a békekötés
után visszatért a francia fővárosba, ahol holtáig maradt. Főműve: Die
konventionellen Lügen der Kulturmenschheit (1883), amelyet a legtöbb nyelvre
lefordítottak és amely számtalan kiadást ért. Nagy sikerük volt Paradoxé (l886)
és Entartung (l893) c. műveinek is, amelyek a racionalista kulturális és
művészeti kritikának páratlan lendületű vitaírásai és a Konvencionális
hazugságok c. harci riadójával együtt kérlelhetetlenül logikus szembeszállás
mindazzal, amit N. akár a múltban, akár a jelenben a jövendő emberi haladás
kerékkötőjének tartott. Egyéb kulturkritikai munkái: Aus dem wahren
Milliardenlande (1878); Vom Kreml zur Alhambra (1879); Paris unter der dritten
Republik (1880); Ausqewählte Pariser Briefe (1887); Zeitqenössische Franzosen
(1901); Von Kunst und Künstlern (1905); Der Sinn der Geschichte (1909);
Biologie der Ethik (1921). Szociológiai eszméit igyekezett kifejteni és
érvényre juttatni szépirodalmi munkáiban is. Regényei közül a
legfigyelemreméltóbbak: Die Krankheit des Jahrhunderts (1889); Gefühlskomödie (1891);
Drohnenschlacht (1898); Morganatisch (1904). Színdarabjai közül a
legjelentékenyebbek: Der Krieg der Millionen (1886); Das Recht zu lieben
(1894); Die Kugel (1895); a modern zsidó súlyos helyzetét tárgyaló Doktor Kohn
(1898); Der Lebenssport (1912). N. az elsők egyike volt, aki a legnagyobb
lelkesedéssel csatlakozott Herzl Tivadar (1. o.) cionista mozgalmához. Már
1896., amikor megjelent Herzl Der Judenstaatja, N. a maga világhírének egész
súlyával melléje állott. Szóban és írásban, hírlapi cikkekben, tanulmányokban,
bizalmas konferenciákon és népgyűléseken félelmetes dialektikával harcolt
eszményeiért. Már az első baseli cionista kongresszusokon is mesterien
egybekovácsolt beszédekkel lelkesítette a cionizmus híveit és támadta Herzl
ellenfeleit. Herzl halála után