13586.htm CIMSZO: Nemi tisztaság SZOCIKK: "Ez a vallásban megnyilvánult tisztátalanság a társadalmat is beszennyezte s a N.-ra nem sokat ügyeltek. Nincs semmi, amiben Izrael népe jobban különbözött volna a környező népektől, mint éppen a N., mely vallási és házi intézményeit egyaránt megkülönböztette valamennyi más népétől. A zsidó Isten-eszme szentségéhez tartozott a tisztaság s ennek gyakorlása a szertartásban éppenúgy, mint az életben. A N.-ra való törvényhozást a Levit. 18. 3—5 vezeti be. Ezekben az áll, hogy Izrael honfoglaló népe ne tegye azt, amit az egyiptomi és kanaáni népek tesznek, «hanem az Én törvényeimet tartsátok be, az Én utaimon járjatok, mert Én az Örökkévaló, a ti Istenetek parancsolom». Erre következnek a különös hangsúllyal kiemelt törvények, amelyek részben vallásiak, részben társadalmiak. A vallási kultusznál a zsidóság irtózott a környező népek azon szertartásaitól, amelyeket a prófétáktól emlegetett «kódes»és ekedésé»,a férfi és női prostituáltak végeztek a termékenység bálványainak oltárai előtt (I. Kir. 14.; 24.15.22., 22. 47; Ámosz 2.7; Eosea 4.14; Ezekiel 23. 36). A kanaáni népek e szokásait a mózesi törvények «Isten meggyalázásának» nevezik és szigorúan letiltják (Deuter. 28. 18, 19; Levit. 29). A házi és családi élet tisztasága a N.-ról való részletes intézkedéseket vonta maga után. A fajtalanságot és házasságtörést eredetileg halállal büntették (Deut. 22. 22), más büntetésnemekről szintén említést tesz a Biblia (Exod. 20. 14; Levit. 18. 20, 20. 10). Az eljegyzett nőt ugyanúgy kellett tekinteni, mint a férjes asszonyt s a vele való paráználkodást éppen úgy megbüntette már a mózesi törvény (Deut. 21. 23—4 és 25—28, mely utóbbi a büntetés megváltoztatását tartalmazza). A szolgáló leányok N.-ára ügyelni kellett (Lev. 19. 29); ha a gazda szolgálóján erőszakot követett el, kártalanítást tartozott fizetni (Exod. 22.15,16; Deut. 22.28—29). A vérrokonok közötti házasság tiltva volt s erről részletekbe menő intézkedések voltak (Lev. 18.8—18, 20. 11,12,14,17,21; Deut. 27. 20,22, 23). A nőkhöz tisztátlanságuk idején tilos volt közeledni (Lev. 18. 19). A természetellenes nemi kilengéseket, mint amilyenek a pogány népeknél akkor elterjedt sodomia és pederastia, szigorúan eltiltották, s halállal büntették (Levit. 18. 22-33, 20. 13, 15, 16; Deut. 27. 21). A osztatlanság ellen alkalmazott büntetésnemek mindjárt az idolatria mellett állnak szigorúság dolgában is s a Deuter.-ban (27. 20—23) felsorolt tizenkét átokból négy a fajtalankodásra vonatkozik. A zsidóság igen korán úgy fogta fel azt, mint Isten elleni vétket, az Ő tisztaságán ejtett csorbát. Ezért adja Biblia József szájába ezt a mondást: «Hogyan is követhetném el ezt a nagy gonoszságot s bűnt Isten ellen?» (Gen. 39. 9). A próféták a tisztaságra a legnagyobb súlyt helyezik s a nemi tisztátlanságot a legnagyobb bajok közé sorozzák s ehhez képest korholják (Ámosz 2. 7 ; Hosea 4. 2,13,14; Jesája hl. 3; Jerémia 9. 1, 23.10, lé, 29. 23; Ezékiel 16. 38, 18. 6, 22. 10, 11, 23 48, 34. 26). Hogy Izrael népe a N.-ot, ha vétett is ellene, mily nagyra becsülte, mutatja az a körülmény, hogy a próféták, amikor népüket bűneikért" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3586 .cimszó a lexikon 648 . oldalán van.