13550.htm       CIMSZO:        Natonek          SZEMELYNEV          Natonek József            SZOCIKK:     "Natonek József, rabbi, szül. Komlódon 1813., megh. Bátorban 1892. nov. 25. Zágrábban és Nikolsburgban tanult. Rabbidiplomáját Pozsonyban szerezte a Chászám Szófer jesiváján. Előbb Nagysurányban volt az iskola vezetője, azután Jászberényben volt rabbi s midőn 1857. a király itt látogatást tett, magyarnyelvű szónoklattal üdvözölte. 1861-67 közt székesfehérvári főrabbi volt s a hitközség minden intézményét és kulturális nívóját rendkívüli mértékben emelte. Később önként lemondott, hogy életét a zsidóság Palesztinába való visszatérésének megvalósítására szentelje. N.-et ma már úgy tekintik, mint a legrégibb tudatos cionistát Herzl előtt. Gyakorlati téren megvalósítani akarta a thorni fennálló Chevrasz Jisuv Erec Jiszroel (Palesztinába való visszatelepítési egyesület) eszméit s evégből érintkezésbe lépett Parisban az Allianceszal, Londonban Montefloréval. Konstantinápolyban a nagy vezírrel, tárgyalt, aki rendszerint udvari hordszéket és díszkíséretet küldött érte. Memorandumában kidolgozta a szentföldi kolonizáció tervét, de betegsége és a közben kitört krétai zavarok megakadályozzák a további tárgyalásokat. Súlyos betegsége alatt az összes konstantinápolyi zsinagógákban imádkoztak érte. Később gégesorvadást is kapott s Budapesten telepedett meg, ahol Wahrmannal barátságot tartott fenn. N. főérdeme, hogy az Alliance és Rothschild a palesztinai kolonizálás gondolatát az ő maghintése nyomán valósították meg. 1870-ben Budapesten szerkesztette a Das einige Israel c. hetilapot, mely az első cionista lapnak mondható. Művei: Selóse Kemócim. Abhandlungen diversen Inhalts (Prag 1859); R. Mose Szófer u. der Magier Ben Chananjah (Prag 1865): Wissenschaft-Religion. Eine pro u. contra Beleuchtung des Materialismus, Darwin, Haeckel, Buchner etc. (Budapest 1876); Sir ha-Sirim. Das Hohelied, mit Holländers deutscher Übersetzung und Commentar (Ofen 1871); Das erhabene Frauenlob (Budapest 1876). Ezenkívül Paux József püspökkel egy héber-magyar-latin-német-francia szótáron dolgozott, melyből Pentaglotte c. az A betű meg is jelent. (V. ö. vejének, Blumberger József kerületi jegyzőnek művét: N. J. 1902.)."                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3550 .cimszó a lexikon 639 . oldalán van.