13540.htm       CIMSZO:        Nagyvárad                              SZOCIKK:     "kereskedő, 90 ügyvéd, 16 köztisztviselő, 5 művész, 30 munkás, 30 nagyiparos, 74 orvos, 125 magántisztviselő 25 vállalkozó, 107 iparos, 41 mérnök, 12 író és hírlapíró, 34 magánzó és 60 egyéb foglalkozású van a hitközség tagjai között. A világháborúban részt vett tagjai közül 41-en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Kecskeméti Lipót főrabbi, Konrád Béla elnök, az elnökség tagjai: Kabos Béla, Moskovits Henrik, Adorján Ármin, Szemere Miklós, Fehér Márton, Flegmann Ármin, Schwarc Mór, Lévai Béla, Vidor Manó, Erdélyi Jenő, Faragó Miklós, Popper Ákos, Gerő Zsigmond, Schwarc Ernő, Székely Sándor, Vajda Sándor, Meer Soma, Percei Adolf, Láng Sámuel, Vámos Dezső, Schiller Sámuel; elöljárósági tagok: Kiss Dávid, Ellbogen Dávid, Horvát Emmanuel, Grünwald Jenő, Markovits József, Lédig Miklós, Büchler Márton, Stern Soma gondnokok és Beck Nándor, Boros Jenő, Eichner Sándor, Faludi Miksa, Farkas István, Gerő Sándor, Erdős Zsigmond, Goldner Hermán, Ehrenstein Béla, Incze Lipót, László Márton, Lichtmann Miksa, Polden Richárd, Rácz Rezső, Stern Ödön, Schwarc Gyula, Vadász Gyula, Waiszlovich Emil. Rabbihelyettes: Grün Márton, főkántor: Weisz Jenő, titkár: Réti Ignác. A N.-iorthodox hitközség Budapest után a régi Nagy-Magyarország legnagyobb hitközsége volt. A hitközség — mint a jegyzőkönyvekből kitűnik — 1722. alakult meg. Hatalmas iramban fejlődött a hitközség és ez a fejlődési folyamat nem akadt meg 1870, sem, amikor az anyahitközségből többen kiválva kongresszusi hitközséget alapítottak. A hitközség fennállása folyamán három hatalmas templomot építtetett, amelyeken kívül még 16 imaház áll a hitközségi tagok rendelkezésére. A hitközség létesített még leány- és fiú elemi iskolákat, polgári fiú- és leányiskolát s egy 1.600,000 leies alapítvánnyal meg vetette az ipariskola alapját is, mely nemsokára tető alá kerül. Van ezen kívül még a hitközségnek óvodája, Chinuch Neorim iskolája, ötosztályos Talmud Tórája és nagy látogatottsága jesivája. Intézményei: a Chevra Kadisa, a Nőegylet, a Leányegylet, a Hachnoszasz Orchim egyesület, a Hitközségi Tisztviselők Betegsegélyző Egyesülete, árvaház, tanoncotthon, népkonyha, az 1867. alakult Chevra Machzike Tóra, amely talmudtudósokat segélyez. (Vezetősége: Schwartz József egyleti rabbi, Schwartz Hermann elnök, Moskovits Izidor alelnök, Schwartz J. Jakab alapítványi gondnok, Salzberger Ignátz és Neumann Lipót gondnokok, Mezey Albert pénztárnok, Vadász Zsigmond ellenőr, Lévy Lázár titkár.) A hitközség nagyarányú fejlődését első sorban is elnökeinek agilitása mozdította elő. Az utolsó három évtizedben kiváló elnökök álltak a hitközség élén, így Ullmann Izidor, aki az elemi és polgári iskolákat és a hitközség székházát létesítette. Utóda Ullmann Sándor továbbfejlesztette ezeket az intézményeket, Leitner Lázár az adminisztrációt fektette modern alapokra. Enssbaum Sámuel elnöksége alatt a cionisták jutottak többségbe a hitközségvezetésében. Az ő kezdeményezésére épült fel a harmadik templom, létesült az árvaház, a tanoncotthon, a Zsidó Kisbank és számos más"                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3540 .cimszó a lexikon 638 . oldalán van.