13539.htm CIMSZO: Nagyvárad SZOCIKK: "elnöke: Vajda Sándor), melyben hat aggastyánt ápolnak. A
hitközséggel egyidejűleg létesült a Chevra Kadisa, mely Erdélynek
legrendezettebb és legápoltabb sírkertjeit tartja fenn. Külön Talmud Tórája
nincs a hitközségnek, de a líceum 7. és 8-ik osztályú növendékei számára
Kecskeméti Lipót főrabbi (l. o.) tart előadásokat a rabbinikus irodalomból. A
háború után rohamosan fejlődött a hitközség, a tagok létszáma 800-ról szinte
ugrásszerűen emelkedett 1600-ra. A hitközség élén mindig kiváló nagyműveltségű
rabbik állottak. Első főrabbija az 1909. elhalálozott Rosenberg Sándor volt,
aki N. után Kaposvárott, majd Aradon lett főrabbi és
irodalmi munkásságát az IMIT-ben (l. o.) fejtette ki. Utána a később New-Yorkba
meghívott Kohut Sándor, majd Kecskeméti Lipót következett. Kecskeméti agilitása
teremtette meg az elemi iskolát és a líceumot. A hitközségnek templomán kívül
több értékes háza is van, melyeket azonban mintegy 2 milliós leies bankkölcsön
terhel. A templomot az 1927.évi diákzavargások alkalmával szétdúlták. A
templomdúlás emlékére a hitközség gyásznapot tart. A N.-i hitközség tagjai
közül többen töltenek be előkelő pozíciót s úgy a kulturális, mint a gazdasági
és társadalmi életben sokan visznek jelentős szerepet. Ezek: Fornét Miklós
főtörzsorvos, Gerő Ármin N. főkapitánya, Grosz
Menyhért a László páholy főmestere, Moskovits József a Keresk. és Iparkamara elnöke, Sarkadi Lajos kamarai titkár, Flegmann
Ármin a Kereskedelmi Csarnok ügyv. elnöke, Farkas István a Keresk. Csarnok
elnöke, Róth János a városi telefon létesítője, Elek Mór Bihar vm., Váradi Lajos pedig a város közélelmezésének vezetője volt
a háború alatt, Konrád Béla a Biharmegyei Orvos, Gyógyszerész és
Természettudományi Egyesület elnöke, Grósz Frigyes szemorvos, aki ingyenes
szemkórházat létesített és Grosz Albert városi főorvos. Nagy ipari vállalatok:
az Erdős Zsigmond által alapított Phöbus vasöntöde R. T.,
mely 250 munkást foglalkoztat; a 30 éve fennálló, jelenleg ifj. Moskovits Mór
által vezetett Moskovits-ipartelepek (szesz-esszencia és élesztőgyár) 50
munkással, a 40 éve fennálló Léderer Kálmán R. T. (malom, szeszgyár,
marhahizlaló), a Derby cipőgyár (alapító: Moskovits Farkas) és a Carmen
cipőgyár (vezetője: Steiner N.) — mindkettő 200-200 munkással dolgozik —, végül
a Sonnenfeld Adolf R. T. (könyvnyomda és dobozgyár), mely 150 embernek ad
kenyeret. N.-ről származott el Munkácsy Bernát a Pesti Izr. Hitközség
tanfelügyelője, a M. Tud. Akadémia rendes tagja, továbbá Schreiner Márton a
berlini Lehranstalt tanára, Neumann Ármin udvari tanácsos, Szatmári Mór szerkesztő és Dési Géza országgy. képviselő. A hitközség
évi költségvetése 6.000,000 lei, hitéleti célra 1.516,000, filantropikus célra
710,000, kulturális célra 2.520,000 és adminisztrációra 1 295,000 leit költ a
hitközség. Négy nagy, főleg kulturális célú alapítványt kezel a hitközség. A
hitközség iskoláinak egy 1600 kötetes könyvtár van. A hitközség lélekszáma