13534.htm CIMSZO: Nagyszombati Izsák SZOCIKK: Nagyszombati Izsák (Tirnau Ájzék, Jicchok) rabbi. A XIV. sz. végén élt, megh. 1421 előtt. Nagyszombati rabbi volt, később a pozsonyi rabbiiskola feje, majd bécsi főrabbi. Életéről kevés hiteles adat maradt fenn, de annál több hagyomány szól róla a nép ajkán. Tudományos munkásságot fejtett ki a középkori zsidó irodalom véghanyatlása korában és ő az egyetlen magyar zsidó hittudós, akinek nevével az akkori európai zsidó hittudósok díszes sorában találkozunk. Német-zsidó nyelven és később héberül írt. Tanulmányait az ausztriai talmudiskolákban végezte, javarészt Bécsben, Klausner Ábrahám rabbinál, akit maga is főtanítójának nevez, aztán járt Bécsújhelyen Selómo ben Zekel rabbinál, meg egy Mehara nevű rabbinál, aki később mártírhalált halt. Tanítóinak követője volt és ő is főleg a vallási szokások felé fordította figyelmét és megírta Szidur Haminhógim (Vallási szokások) c. könyvét, amelyet főleg a hittudományokban járatlan tömegnek szánt (kézírásban megjelent 1400). Munkájában gyakorlati célokat tart szem előtt és minden teológiai fejtegetéstől mentesen csupán a zsinagógái év vallási szertartásainak és imarendjének ismertetésére szorítkozik. Az eltérő nézeteket és szükséges magyarázatokat jegyzetekben közli bizonyos tekintélyekre való hivatkozással. Könyvét nagy elismeréssel fogadták és hatása megmaradt a későbbi gyakorlatoknál és a liturgiánál egyaránt. Többféle kiadást ért meg, mindig bővítésekkel, olykor, mint imakönyvek toldaléka. Zsidó-német fordítással együtt megjelent Velencében (1601); Prágában, Amsterdamban (1662) és Majna-Frankfurtban (1686.) csak német-zsidó fordításban. Később német-zsidó és héber nyelven megjelent róla egy kis könyvecske: Isten újja. Nagyszerű esemény, amely megtörtént Nagyszombati Ájzek rabbival, a Szokások könyvének szerzőjével. A könyv azokból a hagyományokból táplálkozik, amelyek Ájzek rabbiról fennmaradtak és elmondja, hogy a rabbi leányába beleszeretett a nagyszombati özvegy hercegnő fia, de az megtagadta tőle a lánya kezét azzal, hogy csak zsidó talmudtudóshoz adja feleségül. Néhány esztendővel később beállított hozzá egy fiatal talmudtudós, aki kedvenc tanítványa lett és mikor az felfedte a rabbi előtt hercegi származását, a rabbi beváltotta ígéretét és a leányát hozzáadta. Egy napon volt dajkája egy anyajegyről felismerte a fiatal herceget, mire börtönbe vetették. Az anyja utóbb bocsánatot ígért neki, ha származását beismeri, de a vádlott mindvégig tagadott, mire királyi parancsra kivégezték. A szerencsétlen anyja emiatt bosszút tervezett a zsidók ellen, de álmában megjelent előtte a fia és irgalmat kért a zsidók számára, mire a hercegnő beérte annyival, hogy Nagyszombatból kiűzte a zsidókat. Ez a monda nyilván az 1494-i nagyszombati zsidóégetést és az 1537. végrehajtott kiűzetésüket akarja magyarázni Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3534 .cimszó a lexikon 637 . s köv. oldalán.