13529.htm       CIMSZO:        Nagyszalonta                           SZOCIKK:     "2000 K), Roth Mór (szegény gyermekek felruházására 200 K). Ellmann Simon (iskolai jutalmakra 100 K), Sámson Sámuel (jótékony célokra 3400K). A hitközség maga is Becher Áron nevére két alapítványt létesített, egy 2000 koronásat főgimnáziumi tanulók ösztöndíjára és egy 1000 koronásat szegény gyermekek fölruházására. Alapítása a szabadságharcot követő évekre esik 1848 után, mikor a letelepedési tilalom megszűnt, N.-án is megtelepedett néhány zsidó; nevezetesen Sternthal Ábrahám, Sternthal Bernát, Czinczár Sándor és Waldauer Mihály, akik az 50-es években megalapították a hitközséget és felépítették nagy áldozatkészséggel első templomukat. Az első elöljárók Sternthal Ábrahám és Sternthal Bernát voltak. A szervezés után csak metszőt és szolgát alkalmaztak, mikor 60—70-re nőtt a hitközségi tagok száma, még egy metszőt alkalmaztak, később már rabbit is. Első rabbijuk Landesberg Áron volt. Utána megint csak rabbihelyettesek működtek, még pedig Krausz József és Fried József. 1867 előtt nyilvánosság nélküli iskolát tartott fenn a hitközség, de ebben világi tantárgyakat is tanítottak. Az emancipáció után képesített tanítót állított az iskola élére, rendszeresítette a magyar nyelvű oktatást és megszerezte az iskola számára a nyilvánossági jogot. Ez 1910-ig 3 tanerőt foglalkoztatott és 6 osztályban 80—100 növendéket nevelt. Az iskola azóta 4 osztályúvá fejlődött vissza, csak 1 tanerőt foglalkoztat és a növendékek száma 25— 30-ra csökkent, jóllehet, hogy 1910 óta a hitközség adózó tagjai tetemesen megszaporodtak. 1886. a régi zsinagóga már nem tudta befogadni a híveket és a hitközség a saját áldozatkészségéből új templomot építtetett, Knapp Ferenc nagyváradi építész tervei alapján. Az alap és zárókövet teljes papi ornátusban Arany János veje, néhai Széli Kálmán ref. esperes tette le nagyszabású beszéd kíséretében, a későbbi ünnepélyes felavatást Rosenberg Sándor aradi főrabbi végezte. A hitközség régebben a nagyváradi kerülethez tartozott, most az Erdély-Bánát-Körösvölgyi kongresszusi községkerülethez tartozik; Mint anyakönyvi központ kiterjed Tulca, Baj, Ilye, Madarász, Homorog, Cséfa, Imánd, Gyapjú, Less, Marciháza, Arzád, Erdőgyorok községekre. Az új határok következtében a hozzátartozó Mezőgyán és Zsadány (Geszt) elszakadt tőle. A zsidó anyakönyvvezetés rendszeresítése idejében 1892. az anyakönyvvezető helyettes rabbit, Fried Józsefet rabbivá léptette elő a hitközség. Ez 47 évi szolgálat után nyugalomba vonult. 1925 óta a Fogarasról meghívott Nébel Ábrahám főrabbi áll a hitélet élén, amelynek békés fejlődését a legújabb időkig semmise zavarta meg. 1927-ben azonban néhány beköltözött idegen megbontotta a hitközség régi egységességét és orthodox hitközséget alapított. A hitközség vezetősége: Nobel Ábrahám főrabbi, Lakatos Gyula elnök, Nemes Mátyás gazdasági elöljáró, Roth Mór kultuszügyi elöljáró, Hirsch Ármin iskolaszéki elnök, Szántó Márton pénztárnok, Grosz Elek, Fischer Jakab gondnokok, Wemberger Béla jegyző, Régner Ignác kántor. Béla tanító. A Szent Egylet elnöke Preisz P., a Nőegyleté özv. Sternthal Farkasné."                           Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3529 .cimszó a lexikon 635 . oldalán van.