13529.htm CIMSZO: Nagyszalonta SZOCIKK: "2000
K), Roth Mór (szegény gyermekek felruházására 200 K). Ellmann Simon (iskolai
jutalmakra 100 K), Sámson Sámuel (jótékony célokra 3400K). A hitközség maga is
Becher Áron nevére két alapítványt létesített, egy 2000 koronásat főgimnáziumi
tanulók ösztöndíjára és egy 1000 koronásat szegény gyermekek fölruházására.
Alapítása a szabadságharcot követő évekre esik 1848 után, mikor a letelepedési
tilalom megszűnt, N.-án is megtelepedett néhány zsidó; nevezetesen Sternthal
Ábrahám, Sternthal Bernát, Czinczár Sándor és Waldauer Mihály, akik az 50-es
években megalapították a hitközséget és felépítették nagy áldozatkészséggel
első templomukat. Az első elöljárók Sternthal Ábrahám és Sternthal Bernát
voltak. A szervezés után csak metszőt és szolgát alkalmaztak, mikor 60—70-re
nőtt a hitközségi tagok száma, még egy metszőt alkalmaztak, később már rabbit
is. Első rabbijuk Landesberg Áron volt. Utána megint csak rabbihelyettesek
működtek, még pedig Krausz József és Fried József. 1867 előtt nyilvánosság
nélküli iskolát tartott fenn a hitközség, de ebben világi tantárgyakat is
tanítottak. Az emancipáció után képesített tanítót állított az iskola élére,
rendszeresítette a magyar nyelvű oktatást és megszerezte az iskola számára a
nyilvánossági jogot. Ez 1910-ig 3 tanerőt foglalkoztatott és 6 osztályban
80—100 növendéket nevelt. Az iskola azóta 4 osztályúvá
fejlődött vissza, csak 1 tanerőt foglalkoztat és a növendékek száma 25— 30-ra
csökkent, jóllehet, hogy 1910 óta a hitközség adózó tagjai tetemesen
megszaporodtak. 1886. a
régi zsinagóga már nem tudta befogadni a híveket és a hitközség a saját
áldozatkészségéből új templomot építtetett, Knapp Ferenc nagyváradi építész
tervei alapján. Az alap és zárókövet teljes papi ornátusban Arany János veje,
néhai Széli Kálmán ref. esperes tette le nagyszabású beszéd kíséretében, a
későbbi ünnepélyes felavatást Rosenberg Sándor aradi főrabbi végezte. A
hitközség régebben a nagyváradi kerülethez tartozott, most az
Erdély-Bánát-Körösvölgyi kongresszusi községkerülethez tartozik; Mint
anyakönyvi központ kiterjed Tulca, Baj, Ilye, Madarász, Homorog, Cséfa, Imánd,
Gyapjú, Less, Marciháza, Arzád, Erdőgyorok községekre. Az új határok
következtében a hozzátartozó Mezőgyán és Zsadány (Geszt) elszakadt tőle. A
zsidó anyakönyvvezetés rendszeresítése idejében 1892. az anyakönyvvezető
helyettes rabbit, Fried Józsefet rabbivá léptette elő a hitközség. Ez 47 évi
szolgálat után nyugalomba vonult. 1925 óta a Fogarasról meghívott Nébel Ábrahám
főrabbi áll a hitélet élén, amelynek békés fejlődését a legújabb időkig semmise
zavarta meg. 1927-ben azonban néhány beköltözött idegen megbontotta a hitközség
régi egységességét és orthodox hitközséget alapított. A hitközség vezetősége:
Nobel Ábrahám főrabbi, Lakatos Gyula elnök, Nemes Mátyás gazdasági elöljáró,
Roth Mór kultuszügyi elöljáró, Hirsch Ármin iskolaszéki elnök, Szántó Márton
pénztárnok, Grosz Elek, Fischer Jakab gondnokok, Wemberger Béla jegyző, Régner
Ignác kántor. Béla tanító. A Szent Egylet elnöke Preisz P., a
Nőegyleté özv. Sternthal Farkasné."
Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A
lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a
www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu,
http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z)
3529 .cimszó a lexikon 635 . oldalán van.