13517.htm CIMSZO: Nagykőrös SZOCIKK: Nagykőrös, rend. tan. város Pest-Pilis-Solt Kiskun vm. 28,701 lak. A zsidó hitközség alapjait a XVIII. sz. 80-as éveiben itt letelepedett zsidók vetették meg. Szájhagyomány alapján a Szentegylet már 1778. fennállott, de hogy már azelőtt is laktak ott zsidók, hiteles adatokkal nem bizonyítható. Az új jövevények megtelepedését nem akadályozta meg a hatóság, az első években alig is vett tudomást róluk és csak akkor figyelt fel, mikor már nagyobb számban áradtak be a városba. A véglegesen megtelepedett zsidókról 1798 ápr. 7. és 1808. Szent-András napján készített összeírást a városi hatóság. A második összeírás szerint Feiler Márton 26 év óta, Scheiber Ábrahám 25, Breiner József 24, Scheiher József 22, Flager József 20, Scheiber Salamon 20, Assinger Lőrinc 18, Fleischmann Ábrahám 14, Deutsch Jakab 5, Deutsch József 4 év óta lakott N.-ön. Az első összeírásban megemlített zsidók közül többen hiányoznak a másodikban. A többi között hiányzik Mandel Márton, aki pedig 40 évig a hitközség elnöke volt, továbbá Rothbaum Mózes, akinek ivadékai tekintélyes számban még ma is ott élnek. Az 1798-iki összeírás háromféle zsidókat különböztet meg: valóságos zsidó lakósokat, bevett lakos zsidókat és régen ott lappangó zsidókat. Valamennyi házalással és kalmárkodással foglalkozott, kivétel csak Feiler Márton, aki üveges volt. Az első letelepedők közé tartozik még Neu Jakab és Ertick Jakab is. Az első évtizedekről fennmaradt okiratok a következő elöljárókat említik meg: Steiner József Budáról származó nyersterménykereskedő, Fleischmann Ábrahám Budáról származó baromfikereskedő, Rothbaum Mózes Zsámbékról odaszármazott vaskereskedő, Reichlinger Hirsch és a Kecskemétről odaszármazott Scheiber Ábrahám. A rendezett hitélet kezdete 1794-re tehető, az ez évből való jegyzőkönyv szerint, amelyet Vecle Efraim előimádkozó és titkár szerkesztett. A gyülekezet tagjai eszerint formális gyűlést tartottak és részben valláserkölcsi, részben egyházgazdasági rendelkezéseket tartalmazó szabályzatot alkottak. Rabbit 1802. választottak Mandel Farkas személyében, aki Neufeld Wolf néven is szerepelt. A városi lakosság kezdettől fogva toleráns és jóindulatú volt a zsidósággal szemben. Kezdetben új zsidók megtelepedését csak úgy engedte meg a hatóság, ha a már ott lakó zsidók ebbe beleegyeztek. Később természetesen sok egyéb korlátozással egyetemben ez a korlátozás is megszűnt, úgy, hogy a zsidó lakósok száma egyre gyarapodott. 1846—47-ben 49 lakost számláltak össze, ezek közül 17 házas zsellér, 29 hazátlan zsellér, 7 szolga, 16 szolgáló. Foglalkozásra nézve 10 iparos, 9 kereskedő, 10 kalmár, 17 kézimunkás. A zsidóság abban az időben az ingatlanszerzés jogából ki volt zárva, egyes zsidók mindazonáltal házat vettek és azt zálogjogon, vagy más címen keresztény ismerőstik nevén szerepeltették. Az ilyen zsidó háztulajdonosokat nevezték házas zsellérnek. A kézi munkások alatt valószínűleg az iparossegédeket kell érteni. Első imaházuk a hagyomány szerint a Liliom-u. 117.sz. házban volt, ennek az imaállványai még ma is megvannak. Később ez az imaház a mai kaszinó épületébe költözött át, a helyiséget Szalay nevű keresztény tulajdonosa díjtalanul engedte át a hitközségnek. 1817-ben ógermán homlokzatú templomot építettek, a közbirtokosság támogatásával, amely 1172 forint adománnyal segítette elő a templomépítést. A hozzáépült görög stílusú oszlopcsarnok későbbi alkotás. A templomot 1879. renoválták. Így állott fenn 1911 júl. 8-áig, mikor a földrengés megrongálta, annyira, hogy le is bontották. Ez a katasztrófa a templomépítés feladata elé állította a hitközséget, amelynek akkori elnöke, Szántó Gyula meg is indította az akciót. Dezső János vezetésével bizottságot alakítottak, amely nagyarányú országos gyűjtést kezdett, de nem nagy eredménnyel. A templomépítés gondjai kötötték le az 1914. Plager József elnöklété alatt működő új elöljáróságot is, de a kitört világháború miatt nem valósíthatta meg terveit. 1920-ban Székely Béla került a hitközség élére, aki vallási és kulturális akciókkal tekintélyes méretekben növelte meg az építési alapot, de a végső megoldáshoz ő sem jutott el. Neu Gyula és Ballá József későbbi elnökök szintén ennek a feladatnak szentelték buzgalmukat. 1928-ban építőbizottságot alakít a hitközség Neu Gyula elnökletével, majd 1925 febr. 10. Rosenfeld Gyula vezetésével szűkebb körű bizottságot küldött. Ebbe Hercz Hermannt, Fischer Hugót, Fehér Samut, Frank Jenőt, Neu Jakabot, Kalmár Lajost és Meller Endrét delegálták, a templomépítési pénztárnoki tisztségre pedig Kertész Gyulát választották meg. Nagy erővel indult most meg a gyűjtés melyet a Benedek és Neu cég (Benedek József Benedek Sándor, Benedek László, Benedek György) Neu Gyula, Neu István és Neu László) nyitott meg 50,000 darab téglával. Neu Judás és fiat 10,000. Révész Lajos 6000, özv. Plager Gyulané 2000, Révész Dezső 2000, Silberstein Dávid 1000 téglát, Hetényi Géza cementlapokat, Kerekes Sándor cementet adományozott, Grünhut István és Glücksmann Hermann díjtalan fuvarozást vállaltak. Az új templom tervét Molnár Lajos N.-i mérnök készítette, az építést Szarvas György építész vezette. Nemes verseny indult meg a hitközség tagjai között, hogy az áldozatkészségben senki vissza ne maradjon. Gál Lajos, a N-ön lakó Geiringer Adolf vállalkozó fia a teljes üvegezést és üvegezési munkálatokat ajánlotta fel a templom számára. Benedek József és családja, a Chevra Kadisa, Dezső János és neje, Fenyves István és neje, Fenyves János és neje, Fenyves Pál és neje, Fischer Hugó és neje, Grosz Sámuel Sándor és neje, özv. Grünhut Józsefné és fia, Grünhut István, Grünhut Márkus és neje, Hercz Hermann és neje, Hetényi Géza és neje, Kalmár Lajos és neje. Nádas Sándor, Neu Gyula és neje, Neu Jakab és neje, Papp Jenő és neje, Rosenfeld Gyula és neje, Rothbaum Árpád és neje, Steinfeld Gyula és neje és Somló Imre ablakokat adományoztak. A főbejárati ajtót Glücksmann Hermann készítette. A többi ajtót adományozták: Benedek György, Fehér Samú, ifj. Fleischman Jakab, Glücksmann József Goldberger Dávid, Gonda Ferenc, Holländer Dávid, Kollársz testvérek, Rácz Sándor Budapest, Schiffer Márton, Schwarz Pál, Silberstein Dávid, Szántó Adolf Balatonfüred, Székely Pál, özv. Weisz Mihályné, Weisz Rezső, Weisz Sándor. A homlokzaton levő márványtábla Weinberger Jakab ajándéka, a frigyszekrény és oltár-térítő Klein Regináé, aki áldozatkészségben a legelsők között áll. A Nőegylet vigalmakat rendezett a templomépítés céljaira és tőkéjét is kamatmentesen bocsátotta a hitközség rendelkezésére. Maga a hitközség 100.000,000 K-s kölcsönt vett fel és ezzel végleg biztosította az építkezést. A vallásos áldozatkészség jellemezte fejlődésének más korszakaiban is a hitközséget. 1845-ben megalapítja az elemi iskolát, amely ma 35 tanulót nevel. A Nőegylet 1866. létesült. Fejlődésének tetőpontját a múlt század 90-es éveiben érte el, amikor 900 lelket számlált. Ma jelentékeny visszaesésben van, mert 158 családban 600 lelket számlál 186 adófizetővel. Ezek között 6 gazdálkodó, 95 kereskedő, 21 iparos, 7 ügyvéd, 6 orvos, 2 más szabadpályán, 3 köztisztviselő, 20 magántisztviselő, 1 tanító, 30 magánzó, 2 munkás. Többen jelentős szerepet játszanak a város és környék gazdasági életében és jelentékenyen előmozdították a gyümölcs-, borharomfi- és tojáskivitelt, ami országos szempontból is fontos, főleg pedig a munkáskérdés szempontjából, mert bőséges munkahelyet teremtettek és ezzel leenyhítették a fenyegető munkanélküliséget. Benedek József és fiai gyümölcs-, baromfi és tojáskiviteli üzemükben 6 tisztviselőt és 250 munkást, Neu Gyula és fiai baromfi-kiviteli üzletükben 6 tisztviselőt és 150—200 munkást foglalkoztatnak. Plager és társai téglagyárat, (25 — 50 munkás), Rosenfeld Soma (Rosenfeld testvérek) gyümölcs és borkiviteli céget (6 tisztviselő, 60 munkás), Steinfeld Gyula (Steinfeld Gyula és fia) gyümölcs- és baromfikiviteli üzemet (10—80 munkás), Neu Jakab és fia gabonaexport céget, Herzmann Dezső baromfi-, tojás- és gyümölcskiviteli üzletet létesített. A világháborúban 124 tagja vett részt, 19 hősi halált halt. 1927—28-ban hitközség költségvetése, 17,606 P.-re rúgott, amelyből a hitközség hitéleti célokra 5232 P-t, filantropikus célokra 245 és szociális célokra 248 P-t fordított. Á régi alapítványok elértéktelenedtek, az újabbakat a Szentegylet és a Nőegylet kezeli. A hitközség vezetősége: Benedek György elnök, Kun Márton alelnök, Rothbaum Árpád pénztárnok, Steinfeld Gyula, Goldberger Dávid Fehér Samu gondnokok, Grosz Sándor ellenőr, Rosenfeld Gyula iskolaszéki elnök, Székely Béla a Szentegylet elnöke, Neu Jakabné a Nőegylet elnöke, Grosz Dávid rabbi helyettes, Salamon Samu jegyző, Bramfeld Ferenc kántor. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3517 .cimszó a lexikon 631 . s köv. oldalán.