13513.htm CIMSZO: Nagykároly SZOCIKK: "első adat 1741-ből való, Károlyi Sándor gróf; szabadságlevele, melyben megengedi a zsidók ittlakását, illetve meghosszabbítja a már régebbi keletű engedélyt. A másik adat Károlyi Antal gróf 1769. kelt adománylevele, melyben évi 150 frt bérért megengedi a kereskedést, szappanfőzést, kóserhús kimérését stb. Az 1770. évi konskripció szerint ekkor, 56 család lakott N.-ban melyeknek több mint a fele már 1720 óta gr. Károlyi Antal telkén lakott. A község évenkint 600 frt-ot fizetett védpénz fejében. Áron Levi volt ez időben a község rabbija. A hitközség 1850-ig hűségesen fizette a Malkegeldet (türelmi adó, (l. Malkegeid) amiről a meglevő nyugták tesznek tanúságot. A hitközség első rabbija Öszterreicher Mayer jámboréletű tudós férfiú volt s 1774. halt meg. Utódjaként unokája következett, akit szintén Öszterreicher Mayernek hívtak. Az ő halála után 1820. Frenkel Ignác lett a rabbi, majd Perls Mayer következett, aki 59 évig volt a hitközség rabbija, Fürth Ferenc, majd Schönfeld Lázár rabbisága után 1926 óta Friedmann Bernát dájan vezeti a hitközség rituális ügyeit. 1850-ben a hitközségre 69,300 forint hadisarcot vetettek ki az osztrákok, majd jelentékeny kényszerkölcsönt kellett fizetnie. A hitközség e súlyos terhek ellenére is szépen fejlődött, úgy, hogy a 60-as években már mintegy 300 család lakott itt. Eleinte kisebb imaházban tartott istentiszteletet a hitközség, de 1870. saját erejéből monumentális, szép templomot építtetett. 1869-ben a hitközség status quo alapra helyezkedett. 1881-ben mintegy hatvan család kivált és külön orthodox hitközséget alapított, amely szépen fejlődött, annyira, hogy jelenleg 1600 a lélekszáma, 400 a tagszáma (l. alább). A status quo anyahitközség 1922. szintén orthodox lett, de azt nem akarja elismerni az orthodox iroda. Ma az a helyzet, hogy két orthodox hitközség van N.-ban, de ezek bizonyos árnyalati különbségek miatt nem egyesülnek egymással. Az anyahitközségnek jesivája nincs, csak egy nagyon régen alapított Talmud Tórája, amelynek jelenleg Reiter Adolf téglagyáros az elnöke. Háromtanerős hatosztályú, elemi iskolája még 1790 előtt létesült. A hitközségnek már 1874 volt az állami törvénynek megfelelő zsidó nemzeti iskolája, mely a nagyváradi tanulmányi kerületbe volt beosztva és Váradi János praeparandiai tanár felügyelete alatt állott. (L. Mánál B., A zsidó tanügy II. József alatt. 39.1.) A N.-i zsidók különösen a bankéletben visznek vezető szerepet. A Kereskedelmi és Iparbankot néhai Kaufmann Márton és Ignác alapították, a Népbank elnöke Moskovits Menyhért. A Városi Takarékpénztár igazgatóságában a hitközség tagjai közül Weisz Lajos hitközségi elnök és Sternberg Géza kórházi igazgató-főorvos foglalnak helyet. Volt még három, zsidók által alapított bank N.-ban, de ezeket más bankok affiliálták. N.-ból a kulturális és gazdasági élet számos kiválósága származik, akiknek negy része jelenleg Budapesten él. Ezek: Pollachek Elemér (l. o.), Blum Ödön (l. o.) néhai Stern Adolf volt katonai főtörzsorvos, Perls Ármin (l. o.) főrabbi, gyomoréi Áldor Lajos karlsbadi főorvos, Kattler Bernát nagyiparos, Fejér László, aki a Tisza- érában miniszterelnökségi államtitkár volt," Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3513 .cimszó a lexikon 630 . oldalán van.