13513.htm CIMSZO: Nagykároly SZOCIKK: "első
adat 1741-ből való, Károlyi Sándor gróf; szabadságlevele, melyben megengedi a
zsidók ittlakását, illetve meghosszabbítja a már régebbi keletű engedélyt. A
másik adat Károlyi Antal gróf 1769. kelt adománylevele, melyben évi 150 frt
bérért megengedi a kereskedést, szappanfőzést, kóserhús kimérését stb. Az 1770.
évi konskripció szerint ekkor, 56 család lakott N.-ban melyeknek több mint a
fele már 1720 óta gr. Károlyi Antal telkén lakott. A község évenkint 600 frt-ot
fizetett védpénz fejében. Áron Levi volt ez időben a község rabbija. A
hitközség 1850-ig hűségesen fizette a Malkegeldet (türelmi adó, (l. Malkegeid)
amiről a meglevő nyugták tesznek tanúságot. A hitközség első rabbija
Öszterreicher Mayer jámboréletű tudós férfiú volt s 1774. halt meg. Utódjaként
unokája következett, akit szintén Öszterreicher Mayernek hívtak. Az ő halála
után 1820. Frenkel Ignác lett a rabbi, majd Perls Mayer következett, aki 59
évig volt a hitközség rabbija, Fürth Ferenc, majd Schönfeld Lázár rabbisága
után 1926 óta Friedmann Bernát dájan vezeti a hitközség rituális ügyeit.
1850-ben a hitközségre 69,300 forint hadisarcot vetettek ki az osztrákok, majd
jelentékeny kényszerkölcsönt kellett fizetnie. A hitközség e súlyos terhek
ellenére is szépen fejlődött, úgy, hogy a 60-as években már mintegy 300 család
lakott itt. Eleinte kisebb imaházban tartott istentiszteletet a hitközség, de
1870. saját erejéből monumentális, szép templomot építtetett. 1869-ben a
hitközség status quo alapra helyezkedett. 1881-ben mintegy hatvan család kivált
és külön orthodox hitközséget alapított, amely szépen fejlődött, annyira, hogy
jelenleg 1600 a
lélekszáma, 400 a
tagszáma (l. alább). A status quo anyahitközség 1922. szintén orthodox lett, de
azt nem akarja elismerni az orthodox iroda. Ma az a helyzet, hogy két orthodox
hitközség van N.-ban, de ezek bizonyos árnyalati különbségek miatt nem
egyesülnek egymással. Az anyahitközségnek jesivája nincs, csak egy nagyon régen
alapított Talmud Tórája, amelynek jelenleg Reiter Adolf téglagyáros az elnöke.
Háromtanerős hatosztályú, elemi iskolája még 1790 előtt létesült. A
hitközségnek már 1874 volt az állami törvénynek megfelelő zsidó nemzeti
iskolája, mely a nagyváradi tanulmányi kerületbe volt beosztva és Váradi János
praeparandiai tanár felügyelete alatt állott. (L. Mánál B., A
zsidó tanügy II. József alatt. 39.1.) A N.-i zsidók különösen a bankéletben
visznek vezető szerepet. A Kereskedelmi és Iparbankot néhai Kaufmann Márton és
Ignác alapították, a Népbank elnöke Moskovits Menyhért. A Városi Takarékpénztár
igazgatóságában a hitközség tagjai közül Weisz Lajos hitközségi elnök és
Sternberg Géza kórházi igazgató-főorvos foglalnak helyet. Volt még három,
zsidók által alapított bank N.-ban, de ezeket más bankok affiliálták. N.-ból a
kulturális és gazdasági élet számos kiválósága származik, akiknek negy része
jelenleg Budapesten él. Ezek: Pollachek Elemér (l. o.),
Blum Ödön (l. o.) néhai Stern Adolf volt katonai
főtörzsorvos, Perls Ármin (l. o.) főrabbi, gyomoréi Áldor
Lajos karlsbadi főorvos, Kattler Bernát nagyiparos, Fejér László, aki a Tisza-
érában miniszterelnökségi államtitkár volt," Ez a cimszó a Magyar Zsidó
Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata
(tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu,
www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/
webhelyeken. Ez a(z) 3513 .cimszó a lexikon 630
. oldalán van.