13510.htm CIMSZO: Nagykanizsa SZOCIKK: "valószínűleg
1700 körül. Működésének első korszakáról nem maradt fenn semmiféle írott
dokumentum. Az első (halottak nyilvántartása) 1772-ből, a második 1784-ből
származik, mikor a hitközség Batthyány herceg uradalmából új temetőtelket
vásárolt. Az adásvevési szerződésben már megemlíti Batthány Lajos gróf, hogy a
«Communitas judaeorum» azért vásárolja a telket «Quia judaeorum coemeterium jam
plenum esset», ami a hitközség régi fennállása mellett bizonyít; mert 1784. még
nem telhetett volna meg a temető, ha már jóval ezelőtt nem lett volna ott zsidó
hitközség. Történelmének szempontjából az 1786 -ik esztendő mindenesetre a
legnevezetesebb, nemcsak azért, mert szervezett hitélete alapszabályainak
megalkotásával akkor kezdődött, de azért is, mert akkor nyitotta meg az
úgynevezett nemzeti iskolát, amely 1809-ig működött. Jellemző, hogy az
iskolanyitás jó húsz évvel előzte meg a templomépítést. De ez még nem jelenti
azt, hogy a hitélet a kultúrával szemben hátrányba került. A hitközség vallásos
iránya Torai Chajim Henrik (1776—92), Szántó Mayer (1831-ig működött) és Lőwy
S. Izsák (1832—40) rabbik alatt már konzervatív volt. 1820-ban hozott határozat
szerint kizárták a hitközségből azt, ki nem rituális (nészech) bort vásárol.
1829-ben bevezették a templomba Sulzer szerzeményeit s férfikórust szerveztek.
A hitközség történetében döntő jelentőségű Löw Lipót rövid működése, aki
küzdelmek árán megvalósította reformtörekvéseit. Működése a templom, az iskola,
a magyarosodás és a társadalmi élet terén egyaránt jelentős. 1845-ben sémini
aceresz ünnepén szólal meg először magyar-zsidó templomban orgona, melyet
Strasser L. D. ajándékozott. A hitszónoklat nyelve magyar. Utódja Faszel B.
Hirsch folytatja Löw Lipót liberális irányát s a kol nidrót eltörli. Kiváló
szónok, buzgó lelki pásztor. Neumann Ede követi a rabbiszéken (1883—1918), aki
Geiger Ábrahám istentiszteleti újításait s imakönyvét vezeti be. 1919 óta
Winkler Ernő főrabbi működése alatt a hitközség vallási élete újból konzervatív
irányban fejlődik a vallásos szellem s a hitoktatás erősödésével. A felekezeti
emberbaráti intézmények s a szegényügy felkarolása is az újabb fejlődés
eredményei. Még ma is fennálló nagytemploma építését a hitközség Batthyány
Fülöp gróf támogatásával 1817.kezdi meg és azt 1821. be is fejezi. 1830 körül
zsidó kórházat létesít, 1832. magyar nyelvű oktatásra berendezett elemi
iskolát. A szabadságharcot megelőző évtized nem mutat fel észrevehetőbb
haladást. Az ország gondja köti le a hitközséget is és a nagy feszültségben
inkább csak filantropikus szervezkedésre telik a lelkesedés. Ez 1848. egészen
az ország szolgálatába szegődik. A szabadságharcban kifejtett hazafias
tevékenysége miatt hadisarcot vetettek ki a hitközségre és 1851. fel is
oszlatták. De néhány évvel ezután újból hozzáfoghatott vallási és kulturális
életének kiépítéséhez. 1866-ban megépíti saját költségén a kistemplomot,