13509.htm CIMSZO: Nagykanizsa SZOCIKK: "Céltudatos alkotó munka jellemzi a hitközséget. A specifikusan zsidó tudományok ápolásában és terjesztésében ugyan nem versenyezhet a Dunántúl sok híres és nála sokkalta kisebb ősrégi hitközségével, de ama hitközségek közé számítható, amelyek legkorábban kapcsolódtak be az egyetemes kultúrába és forrtak össze a magyarsággal. Sok tagja sikeresen vett részt az ország közgazdasági életének kiépítésében, távoli országokkal tartott fenn gazdasági kapcsolatot és többen úttörő munkát végeztek az iparfejlesztés terén, mikor a nagyipar még csak bontakozni kezdett Magyarországon. Weiser I. C. 1842. gépgyárat és vasfémöntődét alapított, mely 6 tisztviselőt, 80 munkást foglalkoztat. 1863-ban Stern I. Mór téglagyárat (4 tisztviselő, 60 munkás), 1893. Hirschl és Bachrach megalapítja a Mercur vasművek r.-t.-ot (6 tisztviselő, 150 munkás), Frank és társa 1901. kefegyárat, Pollák és társai 1923. kötőszövőgyárat (4 tisztviselő, 60 munkás), Schwarz Ottó és Hoffmann Bernát 1924. kötőszövőgyárat (3 tisztviselő, 90 munkás). Az őstermelés korszerű fejlesztésére is történtek itt sikeres kísérletek. Ujnépi Elek Géza újnépi uradalmában (1400 kat. hold) és Breuer Vilmos bánok szentgyörgyi birtokán és bérletén (700 hold tulajdon, 600 hold bérlet) rendezett be kitűnően bevált mintagazdaságot. A zsidóságban gyökerező műveltségszeretet hatotta át minden időben a hitközséget, amely minden megmutatkozó tehetséget kifejlődésre buzdított és minden tudományos törekvést támogatott. Ebből a szellemből bontakozik ki Horschetzky Mór hírneves orvos (Josephus Flavius fordítója és megmagyarázója, megh. 1859.), Schnitzler János (Schnitzler Arthúr atyja) bécsi orvosprofesszor és Löwy József héber író és költő (megh. 1882. l. o.) nagy tehetsége. Világszerte elismert tudományos működésükhöz itt nyertek ösztönzést és messzemenő támogatást Löw Lipót, később szegedi főrabbi (l. o.) és Fassl Hirsch B. (l. o.), akinek művei: Das Mosaisch-rabbinische Civilrecht 2 kötetben. A Magyar Tud. Akadémia támogatásával 1852—54.; Die zehn Gebote des Bundes 1854.; Tugend u. Bechislehre 1862.; Das Mosaisch-rabbinische Strafgesetz 1870. itt jelentek meg. E művek megjelenése idején már hosszú kulturális múltra tekinthetett vissza a hitközség. Alapítóinak neve elveszett és csak a XVIII. sz. végén élt és a XIX. sz. első negyedében meghalt elöljáróit ismerjük: Lakenbacher Mózest (megh. 1814.), Lakenbacher Izraelt (megh. 1815.), Löwenstein Izraelt (megh. 1824.), továbbá Benzion Fülöpöt, Blau Rubent és Jemnitz Albertet. Tudják, hogy mikor alkotta meg első alapszabályait, de ez csak a végleges szervezés idejére irányadó és nem az első megalakulásra is. Az 1787. hercegesített Batthyány Lajos gróf, a zsidóság Kegyura 1786 okt. 20. « Előírás a zsidó hitközségben való jó rend fenntartásáról» címmel a hitközségnek alapszabályokat ad. Ez az «előírás» tekinthető az első alapszabályoknak és ennek a fundamentumán építette ki későbben keletkezett, úgyszintén már régóta működő intézményeit. Mint minden zsidó hitközségben, itt is legelsőben a Chevra Kadisát alakították meg," Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3509 .cimszó a lexikon 629 . oldalán van.