13508.htm CIMSZO: Nagykanizsa SZOCIKK: Nagykanizsa, rend. tan. város 30,416 lak. A zsidó (kongresszusi) hitközség, amelynek alapítási ideje 1700. évre tehető, most 3663 lelket számlál (az 1920. megejtett népszámlálás adatai szerint) 880 adófizetővel. Az 1910. megejtett népszámlálás 4278 zsidót tüntet fel, a csökkenést a háború és az utána való elköltözések idézték elő. Foglalkozásuk szerint ma így oszlanak meg a hitközség tagjai: 13 nagykereskedő, 358 kereskedő, 16 nagyiparos, 195 iparos, 19 gazdálkodó, 26 ügyvéd, 23 orvos, 4 mérnök, 100 magántisztviselő, 12 köztisztviselő, 6 vállalkozó, 81 magánzó, 13 tanító és tanár, a többi egyéb foglalkozási ágakban. 80 közadakozásból él. Az utolsó év költségvetése 111,273 P., amiből. 2,961 P-t a hitéletre és jótékonyságra, 40,477 P-t iskolákra, 3400 P-t szociális célokra fordítanak., Céltudatos alkotó munka jellemzi a hitközséget. A specifikusan zsidó tudományok ápolásában és terjesztésében ugyan nem versenyezhet a Dunántúl sok híres és nála sokkalta kisebb ősrégi hitközségével, de ama hitközségek közé számítható, amelyek legkorábban kapcsolódtak be az egyetemes kultúrába és forrtak össze a magyarsággal. Sok tagja sikeresen vett részt az ország közgazdasági életének kiépítésében, távoli országokkal tartott fenn gazdasági kapcsolatot és többen úttörő munkát végeztek az iparfejlesztés terén, mikor a nagyipar még csak bontakozni kezdett Magyarországon. Weiser I. C. 1842. gépgyárat és vasfémöntődét alapított, mely 6 tisztviselőt, 80 munkást foglalkoztat. 1863-ban Stern I. Mór téglagyárat (4 tisztviselő, 60 munkás), 1893. Hirschl és Bachrach megalapítja a Mercur vasművek r.-t.-ot (6 tisztviselő, 150 munkás), Frank és társa 1901. kefegyárat, Pollák és társai 1923. kötőszövőgyárat (4 tisztviselő, 60 munkás), Schwarz Ottó és Hoffmann Bernát 1924. kötőszövőgyárat (3 tisztviselő, 90 munkás). Az őstermelés korszerű fejlesztésére is történtek itt sikeres kísérletek. Ujnépi Elek Géza újnépi uradalmában (1400 kat. hold) és Breuer Vilmos bánok szentgyörgyi birtokán és bérletén (700 hold tulajdon, 600 hold bérlet) rendezett be kitűnően bevált mintagazdaságot. A zsidóságban gyökerező műveltségszeretet hatotta át minden időben a hitközséget, amely minden megmutatkozó tehetséget kifejlődésre buzdított és minden tudományos törekvést támogatott. Ebből a szellemből bontakozik ki Horschetzky Mór hírneves orvos (Josephus Flavius fordítója és megmagyarázója, megh. 1859.), Schnitzler János (Schnitzler Arthúr atyja) bécsi orvosprofesszor és Löwy József héber író és költő (megh. 1882. l. o.) nagy tehetsége. Világszerte elismert tudományos működésükhöz itt nyertek ösztönzést és messzemenő támogatást Löw Lipót, később szegedi főrabbi (l. o.) és Fassl Hirsch B. (l. o.), akinek művei: Das Mosaisch-rabbinische Civilrecht 2 kötetben. A Magyar Tud. Akadémia támogatásával 1852—54.; Die zehn Gebote des Bundes 1854.; Tugend u. Bechislehre 1862.; Das Mosaisch-rabbinische Strafgesetz 1870. itt jelentek meg. E művek megjelenése idején már hosszú kulturális múltra tekinthetett vissza a hitközség. Alapítóinak neve elveszett és csak a XVIII. sz. végén élt és a XIX. sz. első negyedében meghalt elöljáróit ismerjük: Lakenbacher Mózest (megh. 1814.), Lakenbacher Izraelt (megh. 1815.), Löwenstein Izraelt (megh. 1824.), továbbá Benzion Fülöpöt, Blau Rubent és Jemnitz Albertet. Tudják, hogy mikor alkotta meg első alapszabályait, de ez csak a végleges szervezés idejére irányadó és nem az első megalakulásra is. Az 1787. hercegesített Batthyány Lajos gróf, a zsidóság Kegyura 1786 okt. 20. « Előírás a zsidó hitközségben való jó rend fenntartásáról» címmel a hitközségnek alapszabályokat ad. Ez az «előírás» tekinthető az első alapszabályoknak és ennek a fundamentumán építette ki későbben keletkezett, úgyszintén már régóta működő intézményeit. Mint minden zsidó hitközségben, itt is legelsőben a Chevra Kadisát alakították meg, valószínűleg 1700 körül. Működésének első korszakáról nem maradt fenn semmiféle írott dokumentum. Az első (halottak nyilvántartása) 1772-ből, a második 1784-ből származik, mikor a hitközség Batthyány herceg uradalmából új temetőtelket vásárolt. Az adásvevési szerződésben már megemlíti Batthány Lajos gróf, hogy a «Communitas judaeorum» azért vásárolja a telket «Quia judaeorum coemeterium jam plenum esset», ami a hitközség régi fennállása mellett bizonyít; mert 1784. még nem telhetett volna meg a temető, ha már jóval ezelőtt nem lett volna ott zsidó hitközség. Történelmének szempontjából az 1786 -ik esztendő mindenesetre a legnevezetesebb, nemcsak azért, mert szervezett hitélete alapszabályainak megalkotásával akkor kezdődött, de azért is, mert akkor nyitotta meg az úgynevezett nemzeti iskolát, amely 1809-ig működött. Jellemző, hogy az iskolanyitás jó húsz évvel előzte meg a templomépítést. De ez még nem jelenti azt, hogy a hitélet a kultúrával szemben hátrányba került. A hitközség vallásos iránya Torai Chajim Henrik (1776—92), Szántó Mayer (1831-ig működött) és Lőwy S. Izsák (1832—40) rabbik alatt már konzervatív volt. 1820-ban hozott határozat szerint kizárták a hitközségből azt, ki nem rituális (nészech) bort vásárol. 1829-ben bevezették a templomba Sulzer szerzeményeit s férfikórust szerveztek. A hitközség történetében döntő jelentőségű Löw Lipót rövid működése, aki küzdelmek árán megvalósította reformtörekvéseit. Működése a templom, az iskola, a magyarosodás és a társadalmi élet terén egyaránt jelentős. 1845-ben sémini aceresz ünnepén szólal meg először magyar-zsidó templomban orgona, melyet Strasser L. D. ajándékozott. A hitszónoklat nyelve magyar. Utódja Faszel B. Hirsch folytatja Löw Lipót liberális irányát s a kol nidrót eltörli. Kiváló szónok, buzgó lelki pásztor. Neumann Ede követi a rabbiszéken (1883—1918), aki Geiger Ábrahám istentiszteleti újításait s imakönyvét vezeti be. 1919 óta Winkler Ernő főrabbi működése alatt a hitközség vallási élete újból konzervatív irányban fejlődik a vallásos szellem s a hitoktatás erősödésével. A felekezeti emberbaráti intézmények s a szegényügy felkarolása is az újabb fejlődés eredményei. Még ma is fennálló nagytemploma építését a hitközség Batthyány Fülöp gróf támogatásával 1817.kezdi meg és azt 1821. be is fejezi. 1830 körül zsidó kórházat létesít, 1832. magyar nyelvű oktatásra berendezett elemi iskolát. A szabadságharcot megelőző évtized nem mutat fel észrevehetőbb haladást. Az ország gondja köti le a hitközséget is és a nagy feszültségben inkább csak filantropikus szervezkedésre telik a lelkesedés. Ez 1848. egészen az ország szolgálatába szegődik. A szabadságharcban kifejtett hazafias tevékenysége miatt hadisarcot vetettek ki a hitközségre és 1851. fel is oszlatták. De néhány évvel ezután újból hozzáfoghatott vallási és kulturális életének kiépítéséhez. 1866-ban megépíti saját költségén a kistemplomot, 1857. a kétosztályú kereskedelmi iskolát, 1886. a polgári és 1891. a felső kereskedelmi iskolát. Eleven mozgalmakban élte ki magát hitéleti és szociális érdeklődése is, amely egyre fokozódó áldozatkészséggel teremtette meg a Chevra Szandekoosz, Tomech évi veros, Bikur Chólim, Machzikó ev-joním, Nér Tomid egyesületeket, a Talmud Tórát, Nőegyletet (1843.) és Leányegyletet (1927.). Minthogy a hitközség egyre szélesebb területekre terjesztette ki filantropikus gondoskodását, ez intézmények nagy része az idők során megszűnt, de a Chevra Kadisa, a Nőegylet és a Leányegylet még ma is működik. Ugyancsak virágzik és terjeszti a kultúrát az elemi és a felső kereskedelmi iskola is. Említést érdemel a hitközség levéltára, amely muzeális értékű okmányokat és emlékeket őriz, közöttük a Chevra Kadisának miniatűrökkel, aquarellekkel díszített törzskönyvét, amely a Szent Egylet szertartási kódexét is magában foglalja. Saját múltjának megbecsülésére és vezetőinek történelmi érzékére vall, hogy megíratta tanintézeteinek és (1928.) százéves templomának történetét. Most pedig a hitközség monográfiáját írja meg Villányi Henrik, a felső kereskedelmi iskola igazgatója a hitközség megbízásából. Ez ismertetni fogja történetének legheroikusabb állomását is, a világháborúban hozott véráldozatának kimutatását. 549 tagja vett részt a harcokban és 76 hősi halált halt. A hadbavonultak családjainak támogatására segélyalapot létesített a hitközség, amely a IX. községkerülethez tartozik, és mint anyakönyvi központ magába foglalja Bakónak, Balatonmagyaród, Bánfa, Eszteregnye, Fülöpmajor, Tűzvölgy, Gelse, Homokkomárom, Kiskomárom, Komárváros, Letenye, Molnári, Poha, Rigács, Sárosszeg, Somár, Kecse, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Zalamerenye községeket. A hitközség és a kerület élén ez idő szerint a következők állnak: Winkler Ernő főrabbi, Bród Tivadar ügyvéd elnök, Rosenfeld József kereskedő helyettes elnök, Ötvös Emil nyug. államf. főigazgató, a szertartási ügyosztály elnöke, Ollop Mór ügyvéd, az alapítványi ügyosztály elnöke, Hirschler Sándor vezérigazgató, kincstári tanácsos, a jótékonysági ügyosztály elnöke, Fried Ödön ügyvéd, a jogügyi osztály elnöke, továbbá Ádám Róbert nagykereskedő, Breuer Izidor földbirtokos, Deutsch Bódog igazgató, Frank Manó nagykereskedő, Goda Lipót v. tiszti főorvos, Grünfeld Miksa téglagyáros, Halpten Jenő ügyvéd, Kahán Imre ny. ezredes orvos, Kardos József terménykereskedő, Kertész Lipót városi állatorvos, Kleinfeld Ignác takarékpénztári igazgató, Lichtenstein Mór bérlő, Pollák Ernő kékfestő, Pollák József kereskedő, Pruger Ferenc nagyvágó, Rapoch Aladár ügyvéd, Rosenberg Oszkár takarékpénztári igazgató, Rothschild Jakab ügyvéd, Rothschild Zsigmond, csapi Sommer Ignác, Scherz Richárd. Schwartz Ignác magánzók, Strém Tivadar kereskedő, Székely Nándor főmérnök, Weisz Lajos ügyvéd, Abramovits Márk főkántor, Fábián Miksa titkár. A Chevra Kadisa elnöke Weisz Lajos, a Nőegyleté Stromfeld Józsefné és a Leányegyleté Rothschild Béláné. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3508 .cimszó a lexikon 628 . s köv. oldalán.