13506.htm       CIMSZO:        Nagykálló        SZOCIKK:     Nagykálló, nagyk. Szabolcs vm. 8232 magyar lak. A zsidó hitközség keletkezésének ideje nem állapítható meg pontosan, de bizonyos, hogy már évszázadokkal ezelőtt történt meg az első település. Háromszor pusztult el a község és a zsidók a katasztrófa nyomán megcsappant életlehetőségek miatt másfelé költöztek, de megint csak visszatértek. A históriai vár pusztulása után már papja is volt a zsidó közösségnek, de rendes hitközséggé mégis csak a türelmi rendelet kiadása után szerveződött. 1790-ben már mint szervezett hitközség működött. Alapítói ismeretlenek, de világhírűvé lett első rabbija, Taub Elzik (l. o.), aki a kallói cadik néven él a vallásos magyar zsidóság emlékezetében. A nagynevű férfiú papi hatósága az egész vármegyére terjedt és a vármegyei főrabbi címet viselte, ő alapította a Chevra Kadisát és az ő ösztönzésére építette a hitközség első állandó templomát 1800 körül. A XIX. sz. elején nagy jómódban éltek itt a zsidók és a nemzsidó lakossággal való barátságos együttélésük következtében a piactér összes házait, a középületek kivételével, megszerezhették. Sokan vettek részt a szabadságharcban, egyes N.-i zsidó családok tagjai tiszti rangot is nyertek. A hitközségben sokáig csak bennszülött magyar zsidók laktak, de helyüket lassankint a Beregből, Máramarosból, Szatmár-megyéből odaszármazott zsidóság foglalta el. A hagyományos irányzat nem tudott megbarátkozni a keleti megyékből ideszivárgott hatásokkal, a hitközségnek majdnem fele része ma már chasszidikus irányt követ és a haladóbbak nemsokára kisebbségbe kerülnek. A két irányzat csak a kallói caddik nagy emlékének tisztelet benntartásában találkozik össze. Nevezetes dátum ma is még ádár 7. napja, a kallói caddik halálának évfordulója, amikor ezrekre menő zarándok látogatja meg a caddik sírját. Elemi iskoláját 1855. létesítette a hitközség, sokkal régibb a Talmud Tóra, amely már 1782 óta működik. Mindkét iskola 3 tanerős, az elemi iskola tanulóinak száma 151, A Talmud Tóráé 65. A Komaegyesület 1868., a Filléregylet szegény özvegyek támogatására 1900. létesült. Az elmúlt évtized világtörténelmi eseményei mély nyomokat hagytak itt a hitélet fejlődésében. A világháborúban a hitközség 7 tagja hősi halált halt. A forradalmak csak átmenetileg zavarták meg a zsidóéletet, a zsidók és nemzsidók hagyományos viszonya elég gyorsan helyreállt és a zsidók már megint tekintélyes képviselettel bírnak a kis község közigazgatásában és a közéletben. 1924. átalakították és megnagyobbították az 1800. épült templomot, Lisser Dezső mérnök tervei szerint. Van még téli imaháza, Bész-hamidrasa és jesivája is. A hitközség orthodox alapon működik, anyakönyvi területéhez tartozik Kállósemjén és Napkor. 194 családban 982 lelket számlál 165 előfizetővel. Foglalkozásuk szerint: 2 nagykereskedő, 92 kereskedő, 16 iparos, 15 gazdálkodó, 3 ügyvéd, 4 orvos, 2 mérnök, 3 köztisztviselő, 3 magántisztviselő, 4 tanító, 5 vállalkozó. 8 magánzó, 12 alkalmazott, 14 egyéb, 6 közadakozásból él. Az évi költségvetés 18,700 P. Filantropikus és szociális célokra 3000 P-t költ. Ellbogen Eulália 1901. iskolás gyermekek támogatására 15,000 P.-s alapítványt létesített. A vezetőség: Bródy Emmánuel főrabbi, Mandel Hermann elnök, Weisz Jenő alelnök, Deutsch Bertalan gondnok, Morgenstern Adolf pénztárnok, Friedmann Sándor ellenőr, Benedikt Márton, Löwy Kálmán tanácsosok, Néber Sámuel jegyző. A Nőegylet elnöke Frenkel Katalin, a Komaegyesülete Lefkovits Sándor. Az elemi iskola tanítói: Roth Sámuel, Nobel Sámuel, Deutsch Irma, a Talmud tóráé: Davidovits Izsák, Grünfeld Bernát, Schwarz Jónás.                                                                                                                                 Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3506 .cimszó a lexikon 628 . s köv. oldalán.