13500.htm CIMSZO: Nagybecskerek SZOCIKK: Nagybecskerek (Veliki Beckerek, JSz.) rend. tan. város Torontál vm. 26,000 lak. Toron-tál vmegye levéltárában őrzött okiratokból megállapítható, hogy a zsidó hitközség 1760. keletkezett. Akkor kapott néhány zsidó család engedélyt a letelepülésre. A megtelepedett első családok közül csak néhánynak maradt fenn a neve: a Freund-családé, amely Zsombolyáról került oda és kereskedéssel foglalkozott, a Jaulusz és a Guttmann-családé. Ez utóbbinak egyik ivadéka 1817. a «Judenrichter» tisztét viselte. A letelepülőkhöz még egy negyedik család is csatlakozott, de ennek a neve feledésbe ment és csak annyit tudunk róla, hogy tagjai a sörgyárban voltak alkalmazva. A zsidó közösség ezekből alakult, ők maguk és azok is, akik később beszivárogtak, főleg kereskedést űzték. A vezetés emberöltőkön át az alapító családok ivadékaira szállt át. A Freund-család, leszármazottai ma is itt élnek és legalább 120 év óta rőföskereskedésük van, míg a Jaulusz-család leszármazottja ma a Chevra Kadisa élén áll. A hitközség zavartalanul és gyors tempóban fejlődött és 1702. már 30 családot számlált. A gazdasági fejlődés lassúbb lehetett, mert majdnem öt évtizedig csak ideiglenes imaházban végezték istentiszteleteiket. A XIX. sz. elején már szervezett keretben működött a hitközség és 1817. már zsinagógája is volt, sőt már iskolát is fenntartott. Az iskola céljaira szolgáló helyiséget 8 forintért a König Kamerát Verwalter Amtitól bérelte. Az erre vonatkozó szerződést Adam Guttmann zsidóbíró, Meir Riszenberger és Mózes Schlesinger írták alá. A 8 frt-ról szóló kamerális nyugtatványt a hitközség archívuma őrzi. Öt évvel később vizsgázott tanítót alkalmaznak. Heinrich Roth az első tanító «öffentlich geprüfter Lehrer des Normaltaches», akit az «Ehrsame Israelitische Gemeinde» iskolájához leszerződtetett. A szerződést a hitközség nevében Menczer Izsák elnök (ros hakohol) írta alá. Ebben az időben a Chevra Kadisa már évtizedek óta működött. Alapításának pontos idejét nem ismerjük, de valószínű, hogy 1764. alakult és így a hitközség minden intézménye között a legrégibb. Temetője a város jelenlegi déli határán túl, akkor jó messze a várostól feküdt. Ép sírkő abból az időből csak egy maradt; felirata egy 1828. elhunyt igen jelentékeny ember nevét, a Stampe Meierót örökíti meg. Jól szervezett keretekben működött ezután a hitközség, gondosan ügyelt az alkotmányos adminisztrációra és sűrűn tartott gyűléseket. A XIX. sz. derekán már annyira meggyarapodott, hogy első zsinagógája szűknek bizonyult és épített egy másikat, a mai templom helyén, amely 1895-ig tartott. Ekkor építette a ma is fennálló szép templomot. A hitközség jellege jóformán már keletkezése óta haladó, ma is kongresszusi. Tanácskozási nyelve a régi időkben német volt, jegyzőkönyveit azonban az első elöljárók: Freund, Guttmann Ádám, Lichtenthal József, Eisenstädter Simon, Weisz Hermann alatt héber nyelven írták, ami már azért sem meglepő, mert a Freundok és Jauluszok is még üzleti könyveiket is héber nyelven vezették. A szabadságharc évében a fejlődés megakadt és a hitélet jóformán teljesen szünetelt. De rövid idő múlva megint életre kelt. Nyilvános álásokhoz azonban a XIX. sz. hetvenes évéig nem juthattak a zsidók. A magyarosodás korszakában azután a társadalmi érvényesülés lehetősége is kínálkozott. Egyre nőtt az értelmi foglalkozásban dolgozók száma, köztisztviselők is akadtak már, bár nem arányos számban, mert Torontál mindig zsentri-megye volt és tisztségeit főleg a nemesség számára tartotta fenn. Maga a lakosság azonban az 1848/49. évektől eltekintve, mindig békességben élt a zsidókkal, megbecsülte az építő munkájukat és sem a hatóság, sem egyesek sohasem gátolták meg intézményeik felépítésében és hitéletük fejlesztésében. Az ötvenes évek súlyos gazdasági viszonyai már jól megalapozott filantrópiát találtak a hitközségben, de a köznyomor még buzgóbb tevékenységre és a jótékonyság intézményesítésére serkentette a hitközséget. Ekkor keletkezett a Krajcáros-Egylet, majd abból a Zsidó Nőegylet, amely ma már 70 éves tevékeny múlttal dicsekedhetik. Első rabbija, Fein nevű, 1857-ig lelkészkedett. Ez héber nyelven templomi rendtartást szerkesztett; az érdekes dokumentum 1918. elveszett. 1857—76-ig Oppenheim Dávid volt a rabbi; 1876—80-ig nem töltötték be a rabbiállást. Az interregnum után az országosan becsült Klein Mór, Kiss Arnold budai vezető főrabbi édesatyja került a hitélet élére és 1S80—1915-ig működött. Jelenleg Niedermann Mór a főrabbi. A rabbik és a hitközség vezetői kitartó lelkesedéssel fejlesztették a hitközség intézményeit. Legfőbb gondjukat az iskolának szentelték, amely kitűnő tanerők vezetése alatt mintaintézménnyé fejlődött. Eleinte csak egy tanítója volt, azután háromra, végül ötre nőtt a tantestület. Nevesebb tanítói voltak: Guttmann, Pollák Móric, Feldheim Dávid (1849—94), Plesz Samu (1857—87), Diamant Fülöp (1870-93), Fischer Mór (1880-1900); Bányai Jakab (1882-1900). Dőri S. Zsigmond és Kálmán Mór innen kerültek a budapesti polgári iskolához. Az iskolát 1900. a hitközség átadta a városnak, majd 1902. beolvadt az állami iskolába. 1920-ban a cionizmus felélesztette a zsidó iskolát, néhai Korpner Lajos agitációja folytán. A jugoszláv állam engedélyezte és az iskola még most is működik. Az iskola kultúrmunkájához méltó az a filantropikus tevékenység, amelyet az 1858. létesített Nőegylet és az 1871. alakult Maskil el Dal fejt ki a hitközség keretében. Az 1874. alakult Humanitats Vérein 1917. megszűnt. Könyvtárat 1923. alapított. Irattárában 1806-tól kezdve értékes leveleket és okiratokat őriz. A hitközség ezelőtt a szegedi községkerülethez tartozott, de 1918 óta megszűnt ez a beosztás. Anyakönyvi területéhez tartoznak: Écska, Aradác, Módos, Periasz, Kanak, Szárcsa, Szécsány, Ittebe, Bégaszentgyörgy, Tórák, Zichyfalva, Bóka és Párdány. 440 családban 2000 lelket számlál 460 adófizetővel. Ezek között 4 nagykereskedő, 144 kereskedő, 6 vállalkozó és nagyiparos, 26 iparos, 9 ügyvéd, 16 orvos, 7 mérnök, 2 gyógyszerész, 7 köztisztviselő, 110 magántisztviselő, 1 hírlapíró, 12 munkás, 24 egyéb. 8 munkanélküli és 14 közadakozásból él. Nagyobb közgazdasági tevékenységet fejtettek ki Gyárfás Ödön, aki Kereskedelmi Részvénytársaság címén 8 tisztviselőt és 40 munkáét foglalkoztató nagy fűrésztelepet és Mayer Henrik, aki tekintélyes pénzintézetet létesített Közgazdasági Bank Kt. címén. A város iparát jelentékenyen mozdítja elő a néhai Engel Samu által létesített nagy fűrésztelep is. A hitközség évi 350,000 dinárt állít be a költségvetésbe, hitéleti célokra 48,000, filantropikus célokra 20,000 és szociális célokra 15.000 dinárt fordít. 21 tagja a világháborúban hősi halált halt. A hitközség élen állnak: Niedermann Mór, főrabbi; Hubert Zsigmond ügyvéd, elnök; Neumann Gyula orvos, alelnök; Hajduska István ügyvéd, pénztáros; Eckfeld Mór látszerész, Fischer Miklós kereskedő gondnokok, Fischl Jakab kerekedő, Frank Lajos kereskedő. Kardos Samu ügyvéd, Jaulusz Ármin ügyvéd, Temmer Sándor elöljárók; Büchler Hugó titkár. A Nőegylet elnöke özv. Mangold Samuné, a Chevra Kadisáé Jaulusz Ármin ügyvéd, a Maszkil el Dalé Hubert Zsigmond ügyvéd. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3500 .cimszó a lexikon 626 . s köv. oldalán.