13497.htm CIMSZO: Nagybánya SZOCIKK: szállítói is közülük kerültek ki. Az 18í8-as szabadságharc után megszünt a zsidók letelepedésére vonatkozó tilalom. Az ötvenes évek folyamán egy-két vidéki iparos és gazdálkodó letelepedett a városban és 1860 körül Dominue Mór aranyműves, Krón Ábrahám paplanos. Herskovits Lajos Rosenfeld Simon, Steinfeld Ábrahám terménykereskedők és Troplovits Salamon fakereskedő megalapították a hitközséget Horovitz Juda tanítót, aki a SzepességbőI került oda, megválasztották rabbinak, két évvel később pedig megalapították a Szent Egyletet, amely egy zsák liszt fejében kis temetkező helyet kapott a várostól. A hitélet teljes megszervezése céljából építettek egy kis zsinagógát és primitív rituális fürdőt is. A 80-as években már annyira felszaporodott a zsidó családok száma, hogy új templom építéséhez foghattak. Az építkezés Schuk Izidor és Löwy Juda elnökök alatt indult meg és Hirsch Ábrahám alatt 1887. fejeződött be. Nem sok idő múlva új rituális fürdőt, iskolát, paplakot, községi tanácstermet, hitközségi óvodát épített a hitközség. Ezt a békés fejlődést átmenetileg csak 1882. zavarta meg a tiszaeszlári vérvád, mikor a felizgatott tömeg kifosztotta a templomot, de a város hatósága minden további zavargást elfojtott. A felekezetek közötti régi jó viszony nem sok idő múlva helyreállt és a városban újból az a liberális szellem uralkodott, amely békés egyetértést teremtett zsidók és nem zsidók között. Ennek a barátságos közszellemnek köszönhette a hitközség, hogy 3 — 4 évtized alatt kb. 500 családra szaporodott és zavartalanul építhette ki hitéletét, amelynek kereteit 1903. az Ahavasz Bész Avrohom, 1904. a Chevra Jad Charuhin és 1914. a Talmud Tóra imaházával szélesítette ki. A vallásos szellemet kiváló papok terjesztették. Az első rabbit, Horovitz Judát követte Weinberger elismert talmudtudós, utána Puchs Benjámin (l. o.) mai nagyváradi főrabbi következett és most Krausz Mór történetíró őrködik a hitközség orthodox szelleme fölött. A chasszidikus irányzat, amely Erdélyben az utolsó időkben erősen elterjedt, nem tudott még gyökeret verni Nagybányán és a hitközség tántoríthatatlanul ragaszkodik askenáz jellegéhez, amelyet még a Szepességből odaszármázott első papjától nyert. Hagyományait a világháború lázas válságaiban is megőrizte. Sok tagja bevonult és 10 elesett. Az államalakulásra is kiható későbbi események között is arra törekedett, hogy továbbfejleszthesse hitéletét, amelynek élén a következők állnak: Krausz Mór főrabbi, Hirsch Jakab elnök, Benedek Vilmos alelnök, Trankovits Aladár pénztáros, Márk Emil ellenőr, Diamant Dezső, Strasser Sándor gondnokok, Adler Jenő Talmud Tóra gondnok, Steinfeld Béla, Goldstein Nándor, Izsák Márton, Gál Gyula, Izsák Sámuel elöljárók, Kaufmann Mór jegyző. A Szent Egylet elnöke Izsák Sámuel, a nőegyleté özv. Hirsch Ábrahámné és Taub Bertalanné. A hitközséghez, mint anyakönyvi központhoz 37 község tartozik. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3497 .cimszó a lexikon 626 . oldalán van.