13497.htm CIMSZO: Nagybánya SZOCIKK: szállítói is közülük kerültek ki. Az 18í8-as szabadságharc után
megszünt a zsidók letelepedésére vonatkozó tilalom. Az ötvenes évek folyamán
egy-két vidéki iparos és gazdálkodó letelepedett a városban és 1860 körül
Dominue Mór aranyműves, Krón Ábrahám paplanos. Herskovits Lajos Rosenfeld
Simon, Steinfeld Ábrahám terménykereskedők és Troplovits Salamon fakereskedő
megalapították a hitközséget Horovitz Juda tanítót, aki a SzepességbőI került
oda, megválasztották rabbinak, két évvel később pedig megalapították a Szent
Egyletet, amely egy zsák liszt fejében kis temetkező helyet kapott a várostól.
A hitélet teljes megszervezése céljából építettek egy kis zsinagógát és
primitív rituális fürdőt is. A 80-as években már annyira felszaporodott a zsidó
családok száma, hogy új templom építéséhez foghattak. Az építkezés Schuk Izidor
és Löwy Juda elnökök alatt indult meg és Hirsch Ábrahám alatt 1887. fejeződött
be. Nem sok idő múlva új rituális fürdőt, iskolát, paplakot, községi
tanácstermet, hitközségi óvodát épített a hitközség. Ezt a békés fejlődést
átmenetileg csak 1882. zavarta meg a tiszaeszlári vérvád, mikor a felizgatott
tömeg kifosztotta a templomot, de a város hatósága minden további zavargást
elfojtott. A felekezetek közötti régi jó viszony nem sok idő múlva helyreállt
és a városban újból az a liberális szellem uralkodott, amely békés egyetértést
teremtett zsidók és nem zsidók között. Ennek a barátságos közszellemnek
köszönhette a hitközség, hogy 3 — 4 évtized alatt kb. 500 családra szaporodott
és zavartalanul építhette ki hitéletét, amelynek kereteit 1903. az Ahavasz Bész
Avrohom,