13496.htm CIMSZO: Nagybánya SZOCIKK: Nagybánya
(Baia Maré R.) rend. tan. város Szatmár vm. 12,877 lak. Az orthodox zsidó
hitközség 1910-ben még 1402 családot számlált, most már csak 540 családot 1960
lélekkel és 370 adófizetővel, közöttük 5 nagykereskedő, 160 kereskedő, 4
nagyiparos, 100 iparos, 2 gazdálkodó, 12 ügyvéd, 6 orvos, 4 mérnök, 5
köztisztviselő, 25 magántisztviselő, 2 hírlapíró, 2 művész, 3 vállalkozó,
80munkás, 44 munkanélküli, 70 közadakozásból él. A többi más foglalkozási
ágakban. Az ipari vállalkozás is talált itt kezdeményezőket. A kénsav és
vasgálic termelésére alakult Phönix, az üveggyár (Bedő és Weisz), a festék és
grafitgyár (Weisz Sámuel), a szappangyár (Klein Mór) zsidó vállalkozás.
1928-ban 1.300,000 lei-re rúgott a hitközség költségvetése. Intézményei közül
említésre méltók: a 1861 óta működő Chevra Kadisa, amelyet Izsák Sámuel és
Steinfeld Lipót gazdag alapítvánnyal láttak el, a Talmud Tóra (1911 óta) 4
tanerővel és 120 tanulóval. Ezen az intézeten kívül, amelyet évi 120.000 lei-vel
támogat a hitközség, még Cherva Misnajosz-t is létesítettek a talmudikus
tudományok művelésére, ez azonban kizáróan a tagdíjakból tartja fenn magát.
Elemi iskoláját 1922. az állam vette át. Jó hírnevű a jesivája is, amelyet
néhai Weinberger főrabbi létesített. A hitelre szoruló szegény iparosok
rendszeres segélyezését az Iparosok önsegélyző Egylete végzi. Széles keretben
gyakorolja a jótékonyságot az Izraelita Nőegylet, de maga a hitközség is, amely
nagy összegű könyöradományt oszt ki hetenkint a szegények között. Az 1922.
megalakult Tiferesz Bachurim egylet az ifjúság továbbképzéséről gondoskodik.
N.,mint a többi bányaváros is, a múlt század közepéig nem tűrte meg a zsidókat
és megtelepedési jogot nem adott egynek sem, jóllehet, elfogadta őket a kereskedelem
közvetítőiül és a bányakincstár szállítói
is közülük kerültek ki. Az 18í8-as szabadságharc után megszünt a zsidók
letelepedésére vonatkozó tilalom. Az ötvenes évek folyamán egy-két vidéki
iparos és gazdálkodó letelepedett a városban és 1860 körül Dominue Mór
aranyműves, Krón Ábrahám paplanos. Herskovits Lajos Rosenfeld Simon, Steinfeld
Ábrahám terménykereskedők és Troplovits Salamon fakereskedő megalapították a
hitközséget Horovitz Juda tanítót, aki a SzepességbőI került oda,
megválasztották rabbinak, két évvel később pedig megalapították a Szent
Egyletet, amely egy zsák liszt fejében kis temetkező helyet kapott a várostól.
A hitélet teljes megszervezése céljából építettek egy kis zsinagógát és
primitív rituális fürdőt is. A 80-as években már annyira felszaporodott a zsidó
családok száma, hogy új templom építéséhez foghattak. Az építkezés Schuk Izidor
és Löwy Juda elnökök alatt indult meg és Hirsch Ábrahám alatt 1887. fejeződött
be. Nem sok idő múlva új rituális fürdőt, iskolát, paplakot, községi tanácstermet,
hitközségi óvodát épített a hitközség. Ezt a békés fejlődést átmenetileg csak
1882. zavarta meg a tiszaeszlári vérvád, mikor a felizgatott tömeg kifosztotta
a templomot, de a város hatósága minden további zavargást elfojtott. A
felekezetek közötti régi jó viszony nem sok idő múlva helyreállt és a városban
újból az a liberális szellem uralkodott, amely békés egyetértést teremtett
zsidók és nem zsidók között. Ennek a barátságos közszellemnek köszönhette a
hitközség, hogy 3 — 4 évtized alatt kb. 500 családra szaporodott és
zavartalanul építhette ki hitéletét, amelynek kereteit 1903. az Ahavasz Bész
Avrohom,