13463.htm CIMSZO: Munkácsi SZEMELYNEV Munkácsi Bernát SZOCIKK: "Munkácsi, l. Bernát, nyelvész és etnológus, a Pesti izraelita Hitközség tanfelügyelője, szül. Nagyváradon 1860. márc. 12. Tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészeti karán végezte. Tanárai közül főképpen Budenz József, Vámbéry Ármin és Simonyi Zsigmond voltak egyéniségére, életét és tanulmányait irányító döntő hatással, úgy, hogy egész tevékenységét az ural-altáji összehasonlító nyelvtudománynak szentelte. Nyelvészeti folyóiratokban már 1879. értékes tanulmányai jelentek meg. Hogy mennél alaposabban végezhesse nyelvészeti kutatásait, nagy fáradság és súlyos nélkülözések árán több tanulmányútat tett. 1880. bejárta a moldvai csángó-falvakat, 1885., miután filozófiai doktorátust és tanári oklevelet szerzett, a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Közép-Volga és a Káma folyók vidékén a votjákok és a szimbirszki csuvasok között, 1888-89-ben pedig Nyugat- Szibériában a vogulok földjén végzett nyelvészéti tanulmányokat, egyúttal minden tanulmány útján megfigyelve az etnológiai sajátosságokat is. A Magyar Tudományos Akadémia 1890. levelező, 1910. pedig rendes tagjává választotta. Új adatokban és a belőlük levont eredeti következtetésekben bővelkedő nagyobb munkái közül - amelyek világot vetnek a magyar nyelv eredetére, őstörténetére és a magyar népvándorlásának útjára, a magyar nyelv árja és kaukázusi jövevényszavaira s a nyelv legrégibb bolgár-török kölcsönvételeire, az Oroszország területén lakó rokonnépek ősi népköltészetére és néprajzára - a legjelentőségesebbek a következők: A moldvai csángók nyelvjárása (1881, az Akadémia a Sámuel-díjjal jutalmazta); Votják nyelvtanulmányok (1884),- Votják népköltészeti hagyományok (1887); Csuvas nyelvészeti jegyzetek (1887); A votják nyelv szótára (1896, az Akadémia a Marczibányi-díjjal jutalmazta); A vogul nyelvjárások (1899); Déli osztják szójegyzék (1896); Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben (1901); Vogul népköltési gyűjtemény (1902-től kezdve hat kötetben). Ennek az Akadémia nagydíjával megjutalmazott nagyszabású munkának, amely részletesen kiterjeszkedik a vogulok és osztjákok mitológiájára és pogány kultuszára is és amely rendkívül értékes új anyagot tartalmaz, 1921. megjelent folytatása: Vogul-osztják hősköltészet és hősélet. Az összehasonlító nyelvészet körébe vágó kisebb kitűnő tanulmányai közül - melyekben igen fontos eredményekre jutva foglalkozott a régi magyarok keleti nyelvi és néprajzi vonatkozásaival, főképpen a magyar nyelvkincs török elemeivel - a legfigyelemre-méltóbbak a következők: Török kölcsönszavak (1882); Újabb adalékok a magyar nyelv török elemeihez (1887); Török eredetűek-e a magyarok? (1895); Ad Magnam Hungariam (1895); Az ural-altáji népek; (a Heinrich-féle Egyetemes Irodalomtörténetben); Adalékok a magyar nyelv régi török és mongol elemeihez (1902); A magyar népies halászat műnyelve (1893); A magyar fémnevek őstörténeti vallomásai (1894); Az ugorok legrégibb történeti emlékezete (1894); Az ugor"" népnevezet eredete (1895); Alán nyelvemlékek szókincsünkben (1904); A magyarok őshazája (1905). A világháború alatt a magyar kormány engedelmével 1915 - 1918. különböző fogolytáborokban elhelyezett votják. és osszét foglyok között értékes eredménnyel járó nyelvi és etnológiai tanulmányokat folytatott, amelyekről az Akadémiai Értesítő 1916-i évfolyamában számolt be. 1893 óta tizenhét éven át a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke volt, azután pedig tiszteletbeli tagja lett. Ugyancsak tiszteleti tagja a helsingforszi Finn-Ugor Társaságnak. Hosszabb ideig az Etnográfia c. folyóiratot szerkesztette. 1900-ban Kunos Ignáccal együtt megalapítottad Keleti Szemle c. nemzetközi orientalista folyóiratot. 1904-ben megszervezte a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottságát. 1890-ben a Pesti Izraelita Hitközség megbízta iskolaügyének vezetésével és tanfelügyelőjévé nevezte ki. Ebben az állásában nagy pedagógiai érzékkel és lelkes buzgósággal törekedett arra. hogy az ország legnagyobb hitközségének iskoláit a legmagasabb színvonalra emelje, ami teljes mértékben sikerült is neki. Sokat foglalkozott az izraelita hitoktatással, amelynek korszerű rendezésére az egész országban elfogadott, mintaszerű egyetemes tantervet állapított meg. (A ""Magyarországi Izraeliták vallásoktatásának egyetemes tanterve"" 1906). Az ő kezdeményezésére és útmutatására íródtak meg az új tantervnek meg felelő elemi- és középiskolai vallásoktatási tankönyvek. Javaslatára a Pesti Izraelita Hitközség tizenhat kötetből álló vallástani könyvkiadvány sorozatot adott ki, amelyet ő szerkesztett. A már említetteken kívül további művei: Az ugor összehasonlító nyelvészet és Budenz szótára (1882); A magyar magánhangzók történetéhez (1890); A régi osztják társadalom; A magyar nemzet törökségéhez; A török műveltség hatás köre ; Az árják és ugorok érintkezései ; Nyelvészeti tanulmányutam a vogulok földjén (1889); Az altáji nyelvek számképzése ; Adalékok a magyarok pogány kori vallásos képzeteihez (1895); A magyar halotti szokások pogány hagyományaihoz (1900); A régi magyar lovas temetkezés keleti változataihoz (1896); A magyar szláv ethnikai érintkezés kezdete (1897); A medve-eskü népszokása a voguloknál a Hunfalvi-albumban (1891); Verschiedenheit in den arischen Lehnwörter der finnisch-magyarischen Sprachen (1903); Karäisch-Tatarische Hymnen aus Polen (1912); Spuren eines assyrischen Einflusses auf finnisch-magyarische Sprachen (1911); Zum Problem der Szekler Runenschrift (1914); Sechzigerrechnung und Siebenzahl in den östlichen Zweigen der finnisch-magyarischen Sprachen (1922); Die heidnischen Namen der Wochentage bei den alten Völkern des Wolga- Uralgebietes (Körösi Csoma-Archivum, 1925). Über die Namen der Flüsse Don, Wolga und Ob (1924); Wotjakische Volkslieder (a bécsi Akadémia kiadásában) Blüten der ossetischen Volksdichtung (1927); Emlékbeszédek Budenz József, Hunfalvy Pál, Vámbéry Ármin és Radloff Vilmos fölött. M. e lexikon elnöki tanácsának tagja.""" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3463 .cimszó a lexikon 621 . oldalán van.