13459.htm CIMSZO: Munkács SZOCIKK: Munkács (Mukacevo, Cs.-Szl.), rend. tan Bereg vm., 17.275 lak. A konzervativizmusáról és hithűségéről világszerte híres (orthodox) hitközség a XVIII. sz. legelején alakult meg. A hitközség történetének kútfői említést tesznek ugyan egyetlen zsidóról, aki a XVII. sz.-ban itt élt M.-on, de ennek a neve nem maradt fenn. 1741-ben már 80 zsidó család lakott a városban, amelyek már rendes községi életet éltek, amit eléggé bizonyít az ugyanezen évben épített első zsinagóga. A zsidók letelepedését M.-on az ottani uradalom feje Schönborn-Buchheim gróf segítette hathatósan elő. 1774-ben az uradalom megengedte a zsidóknak, hogy házakat építsenek s ugyanez évben már 3 zsidó ház épült. 1778-ban létesült az első Bész hamidras imaház. Ezután gyors tempóban fejlődött a bitközség, aminek eredményeképpen 1876.felépült a hitközség szegényháza és kórháza. 1787-ben a hatóságok Meisels Benjámin hitközségi elnököt, Friedmann Jakab és Blájer Sámuel községi tagokat bízzák meg a türelmi adó kivetésével. A hitközség tekintélyének növekedésére jellemző, hogy 1794. a hitközség vezető tagjait bevonják a városi ügyek intézésébe. 1815-ben már 165 zsidó család él M.-on, amelyek többnyire kereskedelemmel foglalkoznak s meglehetősen jómódúak, mert 1822. közülük 67 nek saját háza van, és 24-en boltbirtokosok. 1826-ban a hitközség tagjainak száma 178. 1827 máj. 29. kapja meg a hitközség a főszolgabírótól és a városi bírótól az engedélyt a szombati határpóznák felállitására. Az 1830-iki összeírás szerint 202 zsidó család élt M.-on. 1832-ben kibővítik a zsinagógát, mely akkor épült, mikor a hitközségnek csak 80 tagja volt. 1823-ban 222, 1840. 291, 1842. 301 zsidó család lakik M.-on. A szabadságharc kezdetén 247 zsidó egyént írtak össze és vettek fel a nemzetőrségbe. A zsinagógában a hitközség alakulásától kezdve 1882-ig askenáz rítus szerint imádkoztak, amikor is az akkori főrabbi Grün Ezriel kezdeményezésére a szefárd rítust honosították meg. 1851 óta vezetik rendszeresen a hitközség anyakönyveit. 1868-ban a kongresszuson a beregmegyei zsidóságot Schreiber Joachim M.-i, később budapesti főrabbi képviselte, aki a kongresszuson a hithű irányzatnak legbuzgóbb harcosa volt. A hitközség azután számban és tekintélyben gyorsan növekedett s amiiként már a XVIII. sz.-ban is a legerősebb vára volt a Tórának és a hithűségnek, ugyanúgy az maradt századokon át egészen a napjainkig. Abban, hogy a hitközség a zsidóság évezredes hagyományait csorbítatlanul a maguk eredeti tisztaságában őrizte meg, kétségtelenül nagy része van kiváló rabbijainak, akik céltudatos, buzgó munkával fejlesztették hithű irányban a hitközséget. A hitközség első rabbija Reb Leibis volt, akiről csak annyit tudunk, hogy 1789. halt meg. Utóda Gottesmann Ábrahám, aki 1815. bekövetkezett haláláig működött M.-on; Ezután Askenázi Avigdor került a rabbiszékbe, majd Spira Cevi Elimelech világhírű tudós, több jeles munka szerzője, aki M.-on csak rövid ideig, 1825-28-ig működött. Utódai: Grün Ezriel (1830-40); Horovitz Pisti (1841-61); Schreiber Joachim (1868-80) innen Budapestre került az orth. hitközség rabbijának, több responsumot és halachikus munkát írt. 1882-93-ig Spira Salamon volt a hitközség főrabbija, aki szentéletű tudós hírében állott. Utóda fia Spira Hers volt, ki 1893-1913. működött, őt fia, a jelenlegi főrabbi Spira Lázár (l. o.) követte, aki 1913 óta áll a hitközség élén. A főrabbik mellett a kiváló rabbiülnökök és alrabbik egész sora működött a hitközségben, akiknek nagy részéből később más hitközségek vezető főrabbija lett. A legnevezetesebbek közülük: Káhán Juda később nagyszőllősi, majd máramarosszigeti főrabbi, több talmudi munka szerzője, Ösztreicher József, aki a Chaszam Szófer egyik legkiválóbb tanítványa volt, Kallus Mesulom Dév, aki éleselméjűségéről volt híres. Herskovits Ábrahám, Weisz Jicchok Eisik, Salzer Dávid, Kahán Sámuel és Grünfeld Simon (jelenleg büdszentmihályi főrabbi), akik valamennyien híres tudósok és nevezetes talmudikus munkák szerzői, végül Schlüssel Dávid, Spitzer Mózes, Salzer Mayer Wolf és Weisz Emmanuel a jelenlegi alrabbik, akik mind jámborságukkal kiváló, jeles tudósok. A hitközségnek több temploma van. A régi, első zsinagóga a múlt század 90-es éveiben már teljesen használhatatlanná vált, miért is 1895. majd 1903. két új nagy templomot építtetett a hitközség saját erejéből. A két főtemplom mellett a kisebb imaházak egész sora áll a hívek rendelkezésére, amelyek vagy egyes emberek, vagy egyletek áldozatkészségéből épültek. Ezek: a Horovicz, Fuchs, Kroó, Farbenblum és Spira-féle imaházak, továbbá a Sevesz Áchim, a Chevra Tenach, a Temime Dórech, a Jesiosz Jiszroel, az Éc Chajim, a Dorsó Jiszroel Vachajim és a Somré Tefilo egyletek imaházai. A vallásos élet elmélyítésére szolgálnak a hitközség talmudiskolái. Ezek között első helyen áll a nyilvánossági joggal felruházott rabbiiskola, a jesiva, mely 1921. alakult és Spira Lázár főrabbi vezetése alatt áll. Ezt a messze földön híres jesivát külföldi országokból is felkeresik a növendékek, akiknek a létszáma jelenleg 180. A hitközség hathatós anyagi támogatásában részesül a helyi Machzike Tóra-egylet Talmud Tórája. Ennek három külön iskolaotthona van, melyeknek felépítéséhez néhai Füchs Mór és neje 300,000 ?.-koronával járultak hozzá. A Talmud Tórában 630 fiúgyermek vallásoktatását 17 tanító látja el. Van ezenkívül egy Talmud Tóra-egylet, melyet Schreiber Joachim, és egy u. n. Támchin derájszó Egylet, melyet Spira Cevi Elimelech főrabbi alapított Mindkettő a felnőttek talmudi képzésével foglalkozik. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, mely mintegy 120 évvel ezelőtt létesüli s jelenleg Weinberger Ernő elnöklete alatt áll két nőegylet, melyek közül az egyiknek Fried Ignácné, a másiknak Szegei Józsefné az elnök nője. Az 1885. alapított Poale Cedek jótékonysággal foglalkozik és Izrael Henrik az elnöke a Chevra Cedókó Vecheszed egylet 1883. létesült és Klein Hermann vezetése alatt áll, a Gemilusz Cheszed egylet elnöke Roth Jakab, a Bikur Cholim egylet Deutsch Sámuel elnöklete alatt működik, a Háchnoszász Káló egylet elnöke Weisz Mór. Van még a hitközségnek egy népkonyhája, melyet Fried Ignácné, és rituális kórházi konyhája, melyet Reismann Sámuelné vezet. 1907-ben létesült M.-on a M.-i és a kerületi hitközségek palesztinai intézősége, amely az ezen hitközségekből Palesztinába költözött zsidók exisztenciájáról gondoskodik. A hitközség eseményekben gazdag múltjára vonatkozó érdekes okmányok a hitközség, de különösen M. város levéltárában találhatók nagy számmal. A hitközség évi költségvetése 88,9334 ?.-korona, melyből 77,000 ? koronát költ szociális és filantropikus célokra. A hitközség több alapítványt is kezel, amelyek közül néhai Horovitz Józsefé a legértékesebb, aki imaházat létesített, s ezenkívül házát a hitközségre hagyta, amelyben talmudtudósok laknak, akik közül kettőnek a létfenntartásáról az alapítvány gondoskodik. A hitközség anyakönyvi területéhez a M.-i járás 48 községe tartozik. Lélekszáma 11.000, a családok száma 2300, adót 1262-en fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközségi tagok legnagyobb része kereskedő, de sok az iparos, a talmudista és az intellektuális foglalkozást űző egyén. A hitközség mai vezetősége: Spira Lázár főrabbi, Weisz Áron ros bészdin (a rabbikollégium főnöke), Spitzer Mózes. Schlüssel Dávid, Salzer M. Wolf és Weisz Emmanuel alrabbik, Kroó Béla elnök, Ehrenfeld Mayer és Perlstein Samu alelnökök, Schreiber Henrik és Kahán Mózes templomgondnokok, Reismann Sámuel, Honig Mór, Meisels Márkusz és Spira Jakab elnökségi tanácsosok, Günsz Hermann titkár és hittanár, Bravermann Wolf és Eder József kántorok. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 3459 .cimszó a lexikon 619 . s köv. oldalán.